Négy nő mindent megmutatott az Arany János utcán
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2018.10.21. 22:18 | Frissítve: 2018.10.24. 08:34
Debrecen – Az E-Mancik ismét elvarázsolták a debrecenieket: pazar estét szereztek a Páholy közönségének.
Négy nő. Szépek. tehetségesek. Harmincasok. Nők, nagyon maiak. Néha gátlástalanok. Néha szemérmesek. Néha idegesek. (Hja, az a fránya PMS, azaz a premenstruációs szindróma, amit a nők is, meg a férfiak is átélnek, csak a hölgyek belülről, a férfiak meg kívülről kerülnek a hatása alá.) Néha szerelmesek. Néha nem. Olykor énekelnek, leveszik a cipőjüket, összeborzolják a hajukat. Egymás szavába vágnak. Vagy éppen támogatják egymást. Féltett titkaikról vallanak. Néha disznóságokat mondanak. Nevetnek a férfiakon, de főleg a nőkön. Olyan szarkazmus van bennük, annyi humor, annyi báj, szépség, szexiség, hárpiaság, érzelmi túlfűtöttség, mosoly, szerelem, bánat, öröm, boldogság – amihez egy élet tulajdonképpen kevés. Minimum négy kell.
Nem első ízben találkozhattak a debreceni nézők az E- Mancik Színházi Manufaktúra fergeteges előadásával, a Szomjas férfiak sört isznak helyettem című produkcióval. De ahogy mindig, ezúttal is hatalmas sikert aratott Dobra Mária, Szirmai Melinda, Tarr Judit és Sárközi-Nagy Ilona, akinek távozását a Csokonai Színházból nagyon sajnáltuk.
Bátran mesélnek mindenről, ami fontos (vagy éppen kevésbé fontos): a szexről, a gyerekvállalásról, az öregedésről is. Nagyon különböző, de nagyon erős, hatásos szövegek olvadnak össze egy pazar előadássá. S ha valaki netán úgy érzi, ismerős neki a Van egy nő…, vagy Van egy férfi… felütés, ne csodálkozzon: Esterházy Péter művéből, az Egy nőből kölcsönözték.
Ez a négy nő mindent megmutatott az Arany János utcai lakásszínházban a női-, meg a férfilét örömeiről, bánatáról, feszültségeiről, álmairól, vágyairól. S ahogy megszokhatta a Páholy közönsége, vasárnap este most is beszélgetés zárta-oldotta az előadást, azaz a katarzis folytatódott. Végh Veronika ezúttal is sok mindenről faggatta ezt a négy színésznőt, és a társaságukban található egyetlen férfit, a zongoristát (a produkció zeneszerzőjét), Nyitrai Lászlót. Róla megtudhattuk, hogy nem csupán remekül zongorázik, de egyébként egy macskával él, aki újabban hajnal ötkor szokta felébreszteni, a hölgyek pedig elárulták, hogy ezt a sok szöveget mind ők hozták tető alá, fiókjaikból, laptopjaikról szedegették elő a verseiket, prózáikat, s gyúrták össze egy ilyen előadássá, melyben persze nem feltétlenül a saját szövegüket mondják, szavalják, éneklik. (A szövegek színpadra állításában Máthé Zsolt rendező is segítségükre volt.) Mint elárulták, úgy érezték, nem nagyon vannak ilyen szövegek, ilyen darab sem igazán, s mert igényük volt rá, nem tétlenkedtek, s ami nem volt, azt megteremtették. A darab jó három és fél éve született, azóta közel hatvan előadást ért meg eddig.
A Páholyban van, ami időről időre visszatér: az E-Manciknak nem ez az egyetlen projektje, a Verslábak neccharisnyában is nagyon erős produkció. Talán egyszer az is becsúszik a programba, talán a Szomjas férfiak... is visszatér újra. Ha tehetik: ne hagyják ki, ugorjanak fejest e négy nő (s persze, a férfiak) világába.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)