Mária: a musical visszatért a Csokonai Színházba, szó sincs istenkáromlásról

---

Debrecen – Újra itt a rendhagyó magyar musical, a Mária. A Főnix után ezúttal jóval kisebb térben, a Csokonai színpadán csendülnek fel a Ghymes és Szarka Tamás dalai.

---

Óriási vihart kavart két éve, még 2011 decemberében a Főnix Csarnokban bemutatott új magyar musical, a Mária, mely a Ghymes zenéjére épült. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a díszlet- és jelmeztervező Olekszandr Bilozub volt, a koreográfia pedig Gemza Péter nevéhez fűződött, aki ma a Csokonai Színház művészeti vezetője Ráckevei Anna mellett. Az előadásnak igazi rajongótábora alakult ki, de voltak olyanok is, akik nem tudtak vele mit kezdeni. A Dehiren megjelent kritikánk kapcsán például komoly vita alakult ki a darabról és a darab üzenetéről. Ez szintén nem éppen szokványos, hiszen az olvasók elsősorban a város életével kapcsolatos vagy politikai témájú cikkek esetében szoktak kommenteket fűzni egy-egy íráshoz.

A Mária azonban mindentől függetlenül folytatta útját, és nem csak a debreceni, hanem a szegedi és a budapesti közönség is láthatta. A Tisza-parti városban a Szabadtéri Játékok keretében, a fővárosban pedig a Nemzeti Színházban mutatták be. Utóbbi intézményben október 25-én tartották a premiert. Ezt követően pedig a darab újra visszatér a cívisvárosba. A szereposztás részben hasonló, mint a korábbiakban: Mária szerepében Újhelyi Kingát láthatjuk, Józsefet Bakos-Kiss Gábor, Egót Mészáros Tibor, míg Heródest Olt Tamás kelti életre, az Arkangyalt Rácz József játssza, Ráhelt pedig Fehér Éva. A Kovács szerepében Földes László (Hobo) helyébe viszont Bakota Árpád állt be, Erzsébetet pedig kettős szereposztásban Pápai Erika és Varga Klári játssza. S mint örömmel újságolja Gemza Péter, itt lesz minden előadáson a darab szerzője, Szarka Tamás is, akit a Hegedűs szerepében láthatunk.

S hogy miért vették most elő ezt a darabot? Azért, mert volt rá igény, mondja Gemza Péter, hozzátéve, hogy nem mellékesen pedig azért is, mert szeretnék minél több hazai színházba elvinni a Máriát. „Úgy alakítottuk át, úgy alkalmaztuk a díszletet is a Csokonai nagyszínpadára, hogy a legtöbb magyar színpadra beférjen.” Mint elárulja, a Mária a Csokonai Színház produkciója maradt, a Nemzeti Színház nézői is így láthatták. „Sok mindent újra kellett gondolni, de próbáltuk úgy alakítani a tömegjeleneteket is, hogy látványos és mozgalmas maradjon az előadás.” Gemza Péter szerint egyébként az, hogy az eredeti térnél jóval szűkebb helyen játsszák a darabot, olykor kifejezetten előnyére is válik, hiszen némelyik jelenet sokkal erősebb, drámaibb lett azáltal, hogy a színészek közelebb kerülnek a nézőkhöz, játékuk még inkább kidomborodik.

Felvetésünkre, mire számít, lesznek-e további viták a darabról, Gemza Péter elmondta, hogy látni kell, esetükben szó sincs blaszfémiáról, istenkáromlásról. Az alkotók a legnagyobb tisztelettel álltak a témához és Mária személyéhez is. Csak éppen nem kizárólag a bibliai Máriát keresték illetve mutatták meg, hanem a döntéshelyzetben lévő fiatal anyát, az embert, a minden anyában létező Máriát, a "máriaságot". Erről a nézők személyesen is meggyőződhettek november 6-án, illetve 7-én és 8-án, illetve karácsony előtt a Csokonai Színházban. S ki-ki el tudja dönteni, mit gondol erről a nem mindennapi előadásról, mely egy szinte mindenki által ismert történetet mesél el a ma emberének, legyen az hívő keresztény vagy sem.

(Máthé András fotói a Főnix Csarnokban tartott előadáson készültek.)