Komoly termés, sikeres szüret: nagyot mozizhattak a debreceniek

---

Debrecen – Nem véletlenül kanyargott szinte az Arany János utcáig a sor. Magyar westernt, krimit, művészfilmet is láthattunk az Apollóban.

---

Harmadik alkalommal rendezték meg Debrecenben a Magyar Filmszüret programsorozatot, ahol bemutatták 2017 legsikeresebb magyar nagyjátékfilmjeit. A rendezvény Mészáros Márta Aurora Borealis című filmjével vetítésével kezdődött és az Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről vetítésével fejeződött be.

Heller Zsolt beszélgetett az Állampolgár alkotóival (Fotó: Apolló mozi/C. Kiss Ilona

Az Apolló moziban 2016-ban indult a Magyar Filmszüret nevű filmfesztivál, mely során az előző évben készített hazai alkotásokat tekinthették meg az érdeklődők, közönségtalálkozók kíséretében.
A debreceniek körében évről évre egyre népszerűbb programsorozatra két héttel az első vetítést megelőzően lehetett – jelképes összegért - regisztrációs jegyet váltani. Legnagyobb meglepetésünkre a kassza előtti kígyózó sor ezúttal majdhogynem az Arany János utca sarkáig ért már kora délután, s

a belépők - egyes filmekre - a pénztárnyitás után néhány órával el is fogytak.

Az esemény közösségi oldala azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a Testről és lélekről, A viszkis, a Kincsem és az Aurora Borealis műsorra kerülnek még március hónapban a filmszínházban.

A február 1-8. között zajlott fesztivál során a mozi gondoskodott arról is, hogy különböző sikerfilmek vetítését követően egy-egy beszélgetésre invitálja az alkotókat, így a szerencsésebbek találkozhattak Simonyi Balázzsal, az Ultra rendezőjével, Török Ferenccel, az 1945 megálmodójával, Rohonyi Gáborral és M. Kiss Csabával a Brazilok kapcsán vagy az Egy szerelem gasztronómiája című film rendezőjével, Madarász Istivel illetve  a Jupiter holdja főszereplőjével, Jéger Zsomborral.

Az idei rendezvény 22 ígéretes filmet kínált a 2017-es év kiemelkedő produkcióiból, melyek nézettsége elérte az 1,3 millió főt (!); ekkora nagyságrendű nézőszámot utoljára 2008-ban produkált a magyar filmgyártás, javarészt Herendi Gábor Valami Amerika 2. és Sas Tamás 9 és ½ randi című komédiájának köszönhetően.

A legtöbben - közel fél millióan - a Kincsemre váltottak jegyet, ezt követte A Viszkis.

A csodaló és gazdája Gróf Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) sikereiről szóló film – Herendi Gábor látványos rendezésében a magyar filmgyártás mindenkori legdrágább kosztümös alkotása (közel 3 milliárd forintba került!). Megérte azonban befektetés, hiszen remekül szerepelt nemzetközi fesztiválokon, több díjat is nyert az Egyesült Államokban.

A viszkis rabló néven elhíresült Ambrus Attila életet rekonstruáló krimi Antal Nimród rendezésében – amellett, hogy 2017-ben a második legtöbb nézőt vonzó produkció (eddig közel 300 ezren nézték meg!), – a legjobban várt magyar film.

S ha már a legekről esett szó, nem maradhat szó nélkül a Kojot, mely - egyébként teljesen érthetetlen módon, igazságtalanul – az elmúlt év talán legnagyobb bukása, és sajnos a dicsérő kritikák ellenére sem játsszák. Kostyál Márk easternje pedig az uram-bátyám ország bírálatával, olykor spagettiwesternbe illő jeleneteivel igazán ütősre sikeredett. Állítólag a produkció nem érte el a megfelelő nézettséget, ezért került le hamar a magyar mozik műsoráról…

Nemcsak a debreceni közönséget nyűgözte le Török Ferenc - Szántó T. Gábor novellájából készült - nagyívű, 14 (!) nemzetközi elismerésben részesített fekete-fehér filmje az 1945. A cselekmény 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik valahol a keleti végeken, amikor is egy falu szembesülni kényszerül önnön magával, a hibás döntésekkel és a lelkiismerettel. Az 1945 főbb szerepeiben Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter látható, az operatőr Ragályi Elemér, a zenét Szemző Tibor szerezte. A western elemekkel (is) gazdagított alkotás számos neves nemzetközi fesztiválon szerepelt nagy sikerrel: többek között közönségdíjat nyert a Berlinalén, Miamiban, Washingtonban és a budapesti Titanicon is; a hollandiai Vlissingenben a fődíjat, a jeruzsálemi filmfesztiválon Jad Vasem-díját nyerte el.

A filmhét egyik legígéretesebbnek Mundruczó Kornél Jupiter holdja című, több nemzetközi díjat is bezsebelt filmje tűnt, mely az ihletett színészi alakítások mellet (Jéger Zsombor, Cserhalmi György) hollywood-i filmeket (is) überelő autós üldözéses jeleneteivel, sajátos tartalmi és képi világával döbbenetes élményben részesíti nézőit.

Kevesebben voltak kíváncsiak Politzer Péter - minimális költségvetésből készült, szkeccsszerű, bemutatkozó rendezésére, a fekete-fehér Férfikorra, Szipál Márton felejthetetlen alakításával. A történet három generáció életébe enged betekintést a gyerekkor, a felnőttkor és az időskor idővonalán megismerjük a színes bőrű kiskamasz szerelmi dilemmáit, a negyvenes zenész családapa kalandos hétköznapjait és az idős fotós, Dezső házasságainak, de leginkább a 2016-ban, 91 évesen elhunyt, világhírű fotóművész életének - számos önéletrajzi elemmel gazdagított - viszontagságait.

Az idei Filmszüret legkisebb költségvetésből gazdálkodó filmje Pólik József Debrecenben forgatott Életem legrosszabb napja című szatírája, melyet támogatás nélkül, saját erőből forgattak az alkotók. A játékfilm főbb szerepeiben Gelányi Imrét, Mészáros Ibolyát, Nyitrai Illést láthattuk.

Megemlíthetjük a közösségi finanszírozásból megvalósított Tékasztorikat, mely alapját egy – bő öt esztendeig működő - Goldenblog-díjas blog szolgálta. A szöveggyáros Bihari Viki önmagát játszotta a filmben, bár a végeredményt látva maradjon inkább az írásnál…

A Filmszüret záróakkordjaként a berlini ill. sydney-i filmfesztiválon első helyen végzett, az idegen nyelvű alkotások kategóriájában Oscar-díjra jelölt  Testről és lélekről című filmet láthattuk Enyedi Ildikó rendezésében, a legjobb európai színésznő, Borbély Alexandra főszereplésével. Nagy érdeklődés mellett zajlott a vetítés és azt követő, intenzív beszélgetés is: ez utóbbi rendhagyó módon nem az alkotók, hanem Heller Zsolt folkesztéta és Szénási Miklós, lapunk főszerkesztője részvételével zajlott.