Keserédes hazai vígjáték vall a félrecsúszott szülő-gyermek kapcsolatokról
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2022.09.03. 10:45 | Frissítve: 2022.09.06. 09:23
Debrecen - A Szia, Életem! humorral fűszerezi a szomorú valóságot: sokak számára lehet elgondolkodtató ez az új köntösbe bújtatott, jól ismert alaptörténet. Kritika.
Thuróczy Szabolcs évek óta a legfoglalkoztatottabb hazai színészek között van: nem ok nélkül, olyan remek sorozatokban csillogatta meg tudását, mint az Aranyélet, az újdonságnak számító A besúgóban is szerepel, de szuper filmekben is láthattuk. Nagyot alakított a Szerdai gyerekben, s felbukkant A feleségem történetében, a Drakulics elvtársban és a Becsúszó szerelemben is. Munkásságát dicséri a Tabukról tabuk nélkül című igényes hazai dokumentumfilm sorozat is, amelynek több évadon át volt a házigazdája.
Szia, Életem!
Legújabb filmjében főszereplőként, egy bájos kisifúval viszi a hátán a mozit: a Szia, Életem! című dráma-vígjátékban partnere a tehetséges Pásztor-Várady Mór.
A Rohonyi Gábor és Vékes Csaba társrendezésében készült alkotás egy bunkó, nőfaló író kálváriáját meséli el: Keserű Barna (milyen beszédes név! – Thuróczy Szabolcs) nem készült el időre új könyvével, tíz nap haladékot kap, hogy valami szuper művel előrukkoljon. Még aznap este megjelenik nála exe, egykori hallgatója, Sára (Sárközi-Nagy Ilona), aki bőröndben hozta el a fickóhoz a közös kisfiukat, Samut (Pásztor-Várady Mór).
Az anyuka lelécel, hogy Japánba utazzon, a gyerek pedig kettesben marad agresszív, türelmetlen apjával, akivel sosem találkozott. A hangzavarban nem tud dolgozni az író, a kisfiú pedig éhes, unatkozik, játszik, tör-zúz és bepisil. Hogy lenyugtassa a gyereket, egy elképzelt történetet mesél kettejük kalandjairól, s a mese részleteit "papírra" is veti. Vajon hogyan csiszolódnak össze a következő tíz napban?
Nem ismeretlen a filmkedvelők számára ez az alapszituáció: a semmiből feltűnik a főhős ajtajában egy gyerek, aki azt állítja, hogy az anyjához/apjához jött, ennek pedig a (vélt) szülő nem örül túlzottan. A gyermekét valamilyen okból hátrahagyó anyuka sem ismeretlen a nézőknek, mint ahogy a lelécelő fater sem. Nekem a Kramer kontra Kramer című öt Oscar-díjas alkotást juttatta többször is eszembe a Szia, Életem! Egyrészt azért, mert valamilyen okból az anyuka magára hagyja az ovis korú kisfiát, ezzel pedig az apuka aligha tud mit kezdeni, másrészt a mérföldköveket jelentő változások is hasonlók.
A zsinórmértéke az összeszokásnak mindkét filmben a játszótéren való játék, a konyhában tevékenyedés, az együtt történő főzés, sütés és a közös napi rutin kialakítása.
Ám míg az 1979-es remekműben az apa-fia párosnak erre másfél évnyi ideje van, itt alig tíz nap alatt feje tetejére áll mindkét fél élete, hozzállása, s a rémálomból tündérmese kerekedik. Nem szeretném természetesen lelőni a mozi végét, de aki kettőnél több filmet látott már élete során, az sejteheti, mi lesz a végkifejlet.
S hogy vicces-e ez a vígjáték? Igen, mert többször jót lehet rajta kacagni, ám sokszor roppant fárasztó is a kétbalkezeskedés, a hisztik miatt, de legfőképpen elszomorító. Mélységesen elkeserítő és elgondolkodtató azért, mert tudjuk, hogy sok millió gyermek kénytelen egyik, vagy épp mindkét szülője nélkül felnőni, s ez az egész gyerekkorukra, életükre rányomja a bélyegét. Így legtöbbször nevetés helyett inkább együttérzünk, vagy elkámpicsorodunk.
Ehhez kapcsolódik az, hogy buta logikai hibája ellenére a filmnek több erénye is van: érzékletesen bemutatja azt, hogy milyen romboló hatással van egy kisgyerek lelkivilágára az, hogy ha az apja felé se pillant éveken át, s csak anyja próbálja ezt kompenzálva neveli őt.
Akaratosság, a semmiből előtörő hisztik, birtoklási vágy, számonkérés, éjjeli bepisilés: mind markáns jelei a gyerekkori traumának, ezeket pedig egytől egyig remekül a vászonra viszi a pöttöm színész, aki még huncutságában is végtelenül bájos.
Az egyik legostobább része a filmnek az, hogy tíz nap alatt nemcsak hogy "zseniális" történetet ír főhősünk, hanem azt (átolvasás nélkül) át is küldi a kiadójának, aki a több tíz, száz oldalnyi anyagra már pár órával a megküldés után méltatóan válaszol. Napokon belül pedig már a végig meg sem írt történet megfilmesítési jogait is eladják a fejesek több külföldi országnak. Könyörgöm! Senki ne gondolja már azt, hogy ez így működik, ennyi minden több év alatt történik meg egy író életében!
A filmben több egykori, debreceni színpadról ismerős arc is felbukkan: a kislegény édesanyját a csodás Sárközi-Nagy Ilona alakítja, de felbukkan a moziban a szintén zseniális alakításairól híres Szűcs Nelli is.
A Szia, Életem! egy egyszer nézős alkotás: humora és a történet se indokolja azt, hogy a legjobb hazai filmek sorába emelkedjen, de azért annyira nem is rossz, hogy sárral dobáljuk vagy elfeledjük létezését.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 1350 Ft, 2D gyermek/diák – 1150 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 850 Ft, 3D normál: 1500 Ft, 3D gyermek/diák – 1300 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1080 Ft.
Kapcsolódó cikkek: