Irány a féreglyuk, mentsük meg a világot!
Szerző: Orosz Ferenc | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.11.16. 07:50 | Frissítve: 2014.11.16. 09:51
Debrecen – A természet az emberiség ellen fordult. Mindennek vége, vagy van még remény? Christopher Nolan három órás űreposzából kiderül. Kritika.
Christopher Nolan filmrendező (A sötét lovag-trilógia, Eredet) napjaink „event director”-a. A fogalom jelentése szerint a rendező minden filmje valóságos eseménynek számít, nem csak a filmes berkekben, hanem az átlag mozinézők között is. Ilyen rendezőnek számít Steven Spielberg, Quentin Tarantino – és még egy pár, szerencsés filmes. Azonban manapság ez a fajta „eseményfilmezés” egyre inkább kikopik a köztudatból, helyüket átveszik a végtelen szuperhős-sorozatok, valamint az újraforgatások és a folytatások. Nolan azonban még képes eseménnyé alakítani minden egyes premierjét. Ő azon kevesek közé tartozik Hollywood-ban, akik filmjeik minden aspektusába beleszólhatnak, teljesen szabad kezet kapnak. Szinte az összes alkotása kiemelkedő kritikai elismeréssel és jelentős mértékű anyagi sikerrel büszkélkedhet. Nem csoda hát, hogy a direktorral szemben csak nőnek az elvárások. És ekkora nyomás mellett az sem meglepő, hogy nem mindig sikerül mindenkinek a kedvére tennie.
A film elején egy olyan Földet ismerünk meg, ahol a környezetszennyezés végül meghozta eredményét, és a természet az emberiség ellen fordult. A légtérben sorozatosan visszatérő homokviharok dúlnak, egyre kevesebb élelmet tudunk előállítani, az emberiség a végnapjait éli. Egy ilyen világban él az egykori mérnök, Cooper (Matthew McConaughey) két gyerekével és apjával. Cooper munkájára manapság már nincs szükség, ezért keserűen teszi ő is azt, amit mindenki más: földet művel. Egészen addig, ameddig lányával (Mackenzie Foy) rá nem bukkannak a NASA egy titkos bázisára, ahol egy új munkát ajánlanak neki. Coopernek csatlakoznia kellene egy tudósokból álló csapathoz, akik egy Szaturnusz mellett talált féreglyukon készülnek átmenni az emberiség megmentésének reményében. Cooper elvállalja a munkát, ám amivel a féreglyukon túl szembesülnek, arra egyikük sem számított.
A Csillagok között minden tekintetben lenyűgöző film. Robosztus, három órás, ám ez idő alatt egyszer sem érezzük unalmasnak, vagy elnyújtottnak, ugyanis szükség van erre a hosszra, hogy a film összes témáját ki lehessen bontani. Abból pedig van bőven. A történetből bűn lenne többet elárulni, a film témái azonban a relativitáselmélettől egészen a család fontosságáig terjednek. A mozi történetének, valamint tudományos hátterének megalkotásához Nolan a neves tudós, Kip Thorne könyvét használta, és az eredmény valóban lélegzetelállító. Hiszen amellett, hogy csak bámuljuk a vásznat az elképesztő, efféle filmben még soha nem látott vizuális élmény láttán, biztosra tudjuk, hogy mindennek valamiféle tudományos, elméleti háttere is van. S bár manapság már nehéz újat mutatni vizuális trükkök terén, a film alatt egyszer sem lehet kivenni, hogy mégis milyen technika alapján készült az adott effektus. De nem is gondolkodunk ezen, ugyanis a film beszippant. Nolan interjúiban említette, hogy ő egy klasszikus kalandfilmet szeretett volna készíteni, egy olyasfajtát, amilyenekért ő maga is rajongott gyerekkorában. Ez a vállalkozása egyértelműen sikerült. Úgy érezzük, hogy mi is felszállunk az űrhajóra Cooperrel és csapatával, és amikor keresztülhajtunk a féreglyukon, nem győzünk csodálkozni.
A film nem szenved hiányt érzelmi tartalomban sem. S bár a történet miatt nem írhatok konkrétumokat, annyit elmondhatok, hogy a kézzelfogható tudomány, és a szemkápráztató látvány mellett a film a könnycsatornákra is kellőképpen kifejti hatását.
Nolan tehát sok tekintetben hozta a tőle elvárhatót, és sikerült valamilyen szinten önmagát is felülmúlnia. Azonban ez nem jelenti azt, hogy filmje mindenkinek tetszeni fog – sőt. A mozi már most képes megosztani a közönségét, sok embernél ugyanis a rendező képtelen volt megugrani azt a már-már lehetetlenül magas szintet, amelyet korábbi filmjeivel állított fel. Vannak, akiknek ez a fajta bonyolultság túl idegen, vannak, akik pusztán nem erre számítottak, és vannak, akik a film logikai hibáit igyekeznek felsorolni. Habár én sem állítom, hogy ez lenne Nolan legjobb filmje, vagy hogy helyenként ne lehetne belekötni, azt mindenképp el kell ismernem, hogy újabb mozis kalandja lenyűgözött és magával ragadott. Sikerült egy eredeti, hamisítatlan filmes űrkalandot kerekítenie, egy olyasfajtát, amilyenből manapság már csak pár évente kapunk egyet. És ha ilyen filmmel találjuk szembe magunkat, akkor szerintem nem érdemes szőrszálhasogatva keresni a logikai buktatókat, vagy a felmerülő – egyébként elenyésző számú – hibákat (amelyek egyébként valamilyen szinten minden filmben megtalálhatóak).
Nagyobb élményben lesz részünk, ha csak átengedjük magunkat a filmélménynek, amely ebben az esetben feledhetetlen.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: november 19-ig 17.15 és 19.30 órától (kivéve 18-át, akkor nincs vetítés 19.30-tól!), november 20. és 26. között 17 órától.
Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu . A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D csoportos (20 fő felett) – 660 Ft, 2D gyermek/diák – 760 Ft 2D – 860 Ft 3D csoportos (20 fő felett) – 890 Ft 3D gyermek/diák – 990 Ft, 3D – 1090 Ft
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)