A Hurrikán meló pont olyan, mint egy spam e-mail
Szerző: Orosz Ferenc | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.04.21. 13:45 | Frissítve: 2018.04.23. 09:44
Debrecen - Kéretlen, idegesítő és értelmetlen. Hogyan kaphatott évről évre nagy volumenű projekteket Rob Cohen rendező, ez a látványosan tehetségtelen figura? Kritika.
Bár rég volt arra példa, hogy valami elképesztő pofátlan húzással igyekezzenek meglovagolni egy kisebb-nagyobb hullámot Hollywoodban, azért néha még akad egy-egy olyan alkotás, melytől a hideg is kiráz bennünket (például A múmia 2017-es feldolgozása). A szakma megváltozott, manapság egészen más dolgok számítanak megszokottnak és divatosnak. A sztárkultusz sem olyan, mint tíz évvel ezelőtt, így a producerek a franchise-ok és az univerzumok által uralt évtizedben kénytelenek valamelyest az új trendeket követni. Azonban azok még túlzottan frissek ahhoz, hogy visszafogottan lehessen másolni őket. Így születnek olyan förmedvények, mint a Hurrikán meló.

Hurrikán meló
A történetet még talán a film címénél is kevesebb szóval össze lehet foglalni. Adott egy csapat, akik úgy gondolják, hogy óriási ötlet lenne kirabolni egy bankot, miközben egy hurrikán tart az Egyesült Államok irányába.
És a történet igazából ennyi: nincsenek fordulatok (legalábbis szokatlanok), nincs meglepetés, csak a faék egyszerűségű akciófilm, és a szégyentelen másolás.
Ha rápillantunk Rob Cohen életművére, szembeötlik, hogy a rendezőnek egyetlen igazán jó filmje sincs. Felmerül a nézőben a kérdés ezek után, hogyan is kaphatott évről évre nagy volumenű projekteket ez a látványosan tehetségtelen figura. Hogy ő talán valakinek a valakije, vagy a stúdiók csupán a meghunyászkodó bábot látják benne, aki miatt nem kell majd végső vágás és egyebek miatt aggódni, az kérdéses. Az azonban bizonyos, hogy a jelen tárgyalt film esetében a stúdió csak és kizárólag egyetlen tényre tudott és akart támaszkodni: Cohen rendezte a nagysikerű Halálos iramban első epizódját. A mega-franchise azóta már akkora fogalommá nőtte ki magát, hogy utánozni is lehet, sőt, ilyen és ehhez hasonló filmes átveréseket is el lehet vele adni.
A Hurrikán meló egy kicsit azokhoz az e-mailekhez hasonlítható, amit akkor találunk, ha körbenézünk fiókunk kéretlen mappájában. Csupa olyan reklám, mely igyekszik valamilyen hamis utánzatot eladni nekünk, mely többnyire egy óriáscég termékét másolja.
Az ilyen leveleket azon nyomban a kukába irányítjuk, és ezen filmnek sem lehet jobb sorsot kívánni.
A mozi koncepciójában (a Halálos iramban széria későbbi részeiben a versenyzés helyett sokkal inkább a hajmeresztő mutatványokkal tarkított bankrablásokra koncentrált), a rendező nevében, de még a posztereken használt betűtípusban is mindenáron azt igyekszik velünk elhitetni, hogy bizony itt most a legújabb Halálos iramban-ivadékot láthatjuk. Sőt, azt is meg merem kockáztatni, hogy az okos marketingesek néha még abban is reménykedhettek, hogy néhány mit sem sejtő néző azzal a hittel téved majd be a moziba, hogy az új kedvencét láthatja.
Ezen “erényén” kívül a filmben nem találhatunk más pozitívumot. A mozi végtelenül egyszerű, teljesen hiteltelen, és nélkülöz mindennemű filmművészeti finomságot. Még úgy sem működik, ha csak agyatlan kikapcsolódásként tekintünk rá, ugyanis ezen a téren is csalódást okoz. A rendező és a színészek érezhetően komolyan vették a koncepciót.
Pedig lett volna potenciál az ötlet dilinyós jellegében: ha képesek lettek volna behozni a manapság oly divatos kikacsintgatást, valamint öniróniát, mely a témából árad,
akkor kaphattunk volna egy olyan bohókás trash-mozit, mint például a Sharknado-széria bármelyik része, vagy a Machete. Cohen viszont döntésével visszarúgta a mozit a nyolcvanas évekbe, a délutáni Steven Segal-filmek szintjére.
Az elmúlt évek egyik leglustább alkotásával van dolgunk, melyre minden ráfordított perc és minden kiadott pénzérme totális pazarlás.
Már most ki lehet jelenteni, hogy az év egyik legrosszabb filmje a Hurrikán meló, mely előtt teljesen értetlenül állok. Egyrészt azért, mert a film sikeresen bejutott az A-kategóriás mozik közé, és értékes időt és helyet vesz el olyan filmektől, amik sokkal jobban megérdemelnék. Másrészt pedig azért, mert úgy gondoltam, hogy ilyen arcátlan, silány, hollywood-i termékkel már nem fogok többé találkozni a Netflix-érában. Sajnos tévedtem: ez a mozi nem érdemli meg figyelmünket, semmilyen szinten.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 990 Ft, 2D gyermek/diák – 890 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 790 Ft, 3D normál: 1220 Ft, 3D gyermek/diák – 1120 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1020 Ft.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)