Hajdú-Biharban is „újfent nagy divatját éli” a kántálás és a betlemehezés szokása

---

Honnan ered a karácsony ünneplése? Hogyan változott meg az idők során? Mely szokásokat tartjuk még most is? A debreceni néprajzkutatótól megtudhatjuk.

---

Karácsonyi hangulat lengi be az egész várost, szeretet és béke járja át az otthonokat. Az ünnep az elmúlt évszázadok alatt nagyon sokat változott. Milyen szokásokat tartunk még ma is, és melyek merültek feledésbe? Többek között ezekről is beszélt Mátrai-Nagy Andrea néprajzkutató a Debrecen Televízió Debreceni Színképek című műsorában.

Mátrai-Nagy Andrea elmondta, a karácsonyi ünnepkör legjellegzetesebb – és újfent nagy divatját élő – szokásai a kántálás, a regölés és a betlehemezés. Hozzátette, az első kettő esetében köszöntőket, jókívánságokat mondva járnak a fiatalok házról házra, adományokat gyűjtve, utóbbi pedig egyházi indíttatású dramatikus történet, melyben Jézus születését mesélik el.

- Assisi Szent Ferenc ötlete nyomán terjedt el a betlehemezés, amely eredetileg a templomok falai között született és latin nyelven hangzott el. Később szükségszerűen profanizálódott, hiszen az emberek túlnyomó többsége nem értett latinul. Magyarországon például a 17. századtól jelennek meg olyan magyar nyelvű szövegek, amelyekkel ezeket a betlehemes játékokat előadhatták – mutatott rá.

Honnan ered a karácsonyfadíszítés hagyománya?

A néprajzkutató elmondta, német eredetű szokásról van szó, Magyarországon először Brunszvik Teréz grófnő 1824-ben állított karácsonyfát.

- Általában minden ilyen szokás az arisztokrata rétegtől indult el, azután a városi polgárság vette át, végül a parasztságnál kötött ki. A paraszti körökben eredetileg egyébként a zöld ág otthonokba való bevitele, dióval, almával való feldíszítése már meglévő szokás volt.

Maga a karácsonyfa azonban 1824-től kezdett elterjedni, ma pedig már minden lakás legfontosabb díszévé vált

– emelte ki.

A hagyományok szerint pedig január 6-án, vízkeresztkor szokás lebontani a karácsonyfát. Mint Mátrai-Nagy Andrea elmondta, ez a betlehemi királyok jeles napja, ekkor érkeztek meg Betlehembe, „a legenda szerint amennyiben január 6-a előtt fosztjuk meg a karácsonyfát a díszeitől, az szerencsétlenséget hoz”, fogalmazott.

Hogyan kapcsolódott össze az ajándékozás a karácsonnyal?

A néprajzkutató szerint ez egészen újkeletű szokás.

- Hajdan az emberek sokkal inkább azt ünnepelték karácsonykor, hogy együtt, egy szeretett közösségben vannak, az egymáshoz fűződő szeretetüket fejezték ki ilyenkor, nem feltétlenül ajándékok formájában. Az 1910-es, ’20-as évektől indult el ez a fajta ajándékozási hullám, ma pedig már – azt gondolom, –

kicsit túlzott prioritást élvez az ajándékozás karácsonykor. A legfontosabb ajándék ebben az időszakban – különösen a mai világban – az, hogy figyelmet, szeretetet és törődést ajándékozzunk egymásnak, a tárgyiasult ajándékok mellett, illetve helyett

– hangsúlyozta.

Az ünnepi asztal

A néprajzkutató rámutatott, a karácsonyi asztalnak külön misztériuma van: minden, amit rá, illetve alá tettek, „szentelményként szerepelt”. A következő évi egészség, bőség, gazdagság reményében került az asztalra kenyér, hüvelyesek és hal. Az asztal alá rakott szénának, szalmának és munkaeszközöknek is hasonló szerepe volt.

A teljes beszélgetés az alábbi videóban, 9 perc 20 másodperctől tekinthető meg: