Drone zene kelti életre Debrecen hangjait
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.05.08. 10:00 | Frissítve: 2021.05.08. 14:52
Debrecen – Sós Gergő eljött a cívisvárosba, és a Kodály Filharmónia közreműködésével Debrecen domborzati formáit szólaltja meg. Interjú.
Sós Gergőnek már egy ideje a minimalizmus áll érdeklődése középpontjában. A Veszprémben élő, ott alkalmazott grafikát tanító művész mind a zenében, mind a vizuális művészetben a lehető legnagyobb egyszerűségre törekszik. A természethez való erős vonzalma vitte rá, hogy megteremtse a monokrom vizuális művészet és a drone zene fúzióját egy igazán rendhagyó sorozatban. A Monoton/Monokrom elnevezésű projektje során a domborzati formák vizuális megjelenítését hangzóvá alakítja drone zenével. Veszprémiként eddig főként a bakonyi táj adta a kutatása alapját, de most Debrecenbe is eljött, hogy megszólaltassa a rónaság hangjait.
Fotók: Szilágyi Szilvia
Dehir.hu: Elég bonyolult munkafolyamat előzte meg a projektjét. Mesélne róla?
Sós Gergő: Az első lépés az volt, hogy lemodelleztem Debrecen domborzatát, majd kilométeres egységekre osztottam, s azzal kezdtem el dolgozni, aztán statisztikai adatok alapján megvizsgáltam a város talajszerkezetét és összegyűjtöttem a talajtípusok színkódjait. Eddig többnyire lejtősebb tájakon, Veszprémben, Balatonfelvidéken készítettem felmérést, Debrecen ilyen szempontból kihívás volt, mert nagyon oda kellett figyelni a legapróbb elevációs különbségekre is.
Dehir.hu: Mit jelent a hangzóság esetében a talajminták adta színkódok, s mit az elevációs különbségek? Hogyan lehet ezeket a vizuális adatformákat átkonvertálni hanganyaggá?
Sós Gergő: Ezek a monokrom vizuális bejegyzések egyezéseket mutatnak a drone zenével, annak az egy kitartott hangra épülő alaptézisével. A hangmagasságot mindig a színkódhoz szoktam csatolni, kidolgoztam egy rendszert, hogy hogyan lehet átváltani, az egyes színkódoknak mi a Hertz-tartományuk, így elég következetesen lehet végigvinni azt, hogy egy zárt rendszer jöjjön létre. A zenészeknek, jelen esetben a debreceni filharmonikusoknak egy folyamatot kell végigjátszaniuk. Egy kép egy percnyi kitartott hangot jelöl, azaz 25 képet 25 perc alatt játsszanak le. A képek alapján elmondható, hogy egy nagyon tiszta hanggal fog indulni a koncert, a vége felé pedig egyre diszharmonikusabb, zajosabb lesz.
Dehir.hu: Hol van a művészi szabadság ebben a kötött formában?
Sós Gergő: Maga a projekt, a Monoton/Monokrom adatvizualizáció, a képalkotás és a létrehozott zene viszont kötött improvizáció, tehát vannak eldöntendő kérdések, az, hogy az ember milyen domborzati útvonalon húzza meg a maga sávját, milyen felosztást választ, például ilyenek. De az igaz, hogy nagyon pici a mozgástér az adatvizualizációban és ebben kell megtalálni a kreatív megoldásokat.
A feladat számomra az, hogy a rengeteg adatból miként lehet egy minimalista munkát úgy végigvinni, hogy az vizuálisan és hangban is értelmezhető legyen, hogy következetes maradjon.
Dehir.hu: Mi az, amit ebben a minimalizmusban megtalált, mi izgatja benne? Honnan jött a Monoton/Monokrom ötlete?
Sós Gergő: Képzőművészként végeztem a Kaposvári Egyetemen és közben a zenéléssel is foglalkoztam. Már a kezdetektől fogva érdekelt a minimalizmus, a monokróm festészetet Gál András munkái hozták közel hozzám, a drone zenére pedig egy hosszabb folyamat során találtam rá. Egy punk közösségben nőttem fel, majd elkezdett érdekelni a jazz, rátaláltam annak az igazán lassú, absztrakt válfajára, onnan pedig egyenes út vitt a ’60-as évekbeli La Monte Young- és Phil Niblock-féle drone zenéig. A minimum a monokróm festészet és a drone zene, ennél egyszerűbb formák nincsenek, onnantól már csak a nem festés, nem zenélés marad.
Eleinte grafikai eljárásokkal kísérleteztem, de mindig is cél volt, hogy valami hosszabb lefutású dologba kezdjek.
A Monoton/Monokrom kezdetben koncertekre optimalizált volt, de mivel elég sokat túrázok, megérintettek a hosszú folyamatok, útvonalak, a nagy kiterjedésű zenék, ennek hatására jött létre a projekt.
Eleinte tartottam tőle, hogy ki fog futni, de most azt érzem, hogy amíg élek, tudnám csinálni, rengeteg hely izgat még.
Dehir.hu: „Debrecen zenéjét”, hangtérképét a Kodály Filharmonikusok fogják feljátszani. Adott valami támpontot számukra? Milyen hangszerek csendülnek fel, s hol lehet majd meghallgatni a már kész alkotást?
Sós Gergő: Arra figyeltem, hogy olyan instrukciót adjak a filharmonikusoknak, amiben jól érzik magukat. Kapnak egy időjelzőt, beszállási, kiszállási pontokkal, a trombita például öt percnél száll be, 12-nél száll ki, ezen kívül fontos számomra, hogy meglegyen az a hullámzás, amit hallani szeretnék, a paneleket viszont szabadon feltölthetik.
A zenét trombita, nagybőgő, hegedű és harsona kelti majd életre, erről készül egy felvétel, amit az esemény Facebook-oldalán és a Badcampen lehet majd meghallgatni. A képek pedig még néhány hétig láthatók lesznek a Széchenyi utcai kirakatban.
Dehir.hu: Említette, hogy még sok hely lázba hozza, hol szeretne még felméréseket készíteni, milyen tervei vannak?
Sós Gergő: Szeretnék még a Tiszat-tónál, a Fertő tónál is felméréseket csinálni, a Mátrába és az Északi Középhegységbe is elmenni, de van már két külföldi megkeresésem is, ezek a munkák ki is töltik az elkövetkezendő egy-két évemet.