Debrecent nem elég szeretni. Debrecent vállalni kell 

---

Debrecen – Szabó Magda szavai ezek. A leggyakrabban idegen nyelvre fordított magyar szerzők listáján is előkelő helyen szereplő íróról beszélgettünk születésnapja apropóján. Interjú Keczán Mariann muzeológussal.

---

104 esztendeje, október 5-én született és 14 éve, november 19-én hunyt el Szabó Magda. A születésnap apropóján Keczán Mariann muzeológussal, a Szabó Magda Emlékház szakmai felelősével beszélgettünk.

Dehir: Debrecen különleges helyzetben van, hiszen „holtig hazaként” mindig is kitüntetett helye volt Szabó Magda szívében. Mit tett, illetve mit tehet a város azért, hogy méltó módon megőrizze az író emlékezetét?

Keczán Mariann: „Debrecent nem elég szeretni. Debrecent vállalni kell.” – Szabó Magda alanyi megszólalásából vett születésnapi gondolata találó, mert nemcsak a saját alkotói tevékenységének eredőjéhez vezet vissza, hanem az utókor számára útmutatásként is értelmezhető. A debreceni kötődés vállalása, a gyermek- és ifjúkorában itt testált kulturális – nyelvi, szellemi, történelmi – örökség megőrzésének és gazdagításának szándéka nemcsak életművének alapját adja, hanem egyházi és városi tisztségeinek, közéleti szerepeinek is a mozgatórugója volt. „Egyház és város múltból a jövőbe vezető közös fejlődésén munkálkodom”- vallotta az idézett interjúban, s hozzátette azt is, hogy az ifjúság kíváncsiságát és kreativitását kell támogatni akkor, amikor a figyelmét a múltra, a helyismeretre irányítjuk. Nem öncélú, hanem jövőt munkáló, nemzeti identitást erősítő vállalkozás ez, amely kutatásra, kritikus szemléletre, a hagyomány újra értelmezésére biztat. 

Szabó Magda irodalmi hagyatéka szélesre tárta a kaput a város szellemi múltja felé, s ezzel együtt a műveiből kirajzolódó – törölve újraformált – Debrecen-kép előre mutató tartalmainak felelevenítése és közös munkálása az az irány, amely az író emlékezetéhez méltó.

Közismert tény, hogy haláláig kapcsolatot tartott egykori iskolájával, látogatta a születésnapjához igazított, máig népszerű Matula-napokat, itt alakították ki először az emlékszobáját. 2017-ben a centenáriumi alkalomhoz kapcsolódva a város köztéri szobra mellett emléktáblát avatott, támogatta a Csokonai Színház által szervezett, évről évre ismétlődő MagdaFesztet, felvetette az emlékház alapításának tervét, amely a város, a letéti anyagot kezelő Tiszántúli Református Egyházkerület, a jogörökös Tasi Géza, valamint a befogadó egykori iskola közös akaratával meg is nyitotta a kapuit a közönség előtt. A helyi értéktár bizottság a kiállítást a szakmai elismeréssel szinte egyidejűleg megőrzendőnek nyilvánította. A város támogatta az író szövegein alapuló Debreceni ajtók című fotókiállítást, valamint a Szabó Magda Debrecene című, csaknem száz emlékezethelyet azonosító irodalmi útikalauz megjelenését is. A jövőt illetően a művészeti és tudományos, a mindennapi és a fesztivalizációs tevékenységek összehangolását, Szabó Magda örökségének mértéktartó és közösségépítő ápolását tartom kihívásnak.

Dehir: Szabó Magdát kora elismerte, olvasói szerették. Mit mutat az eltelt idő, mennyire tudott népszerű és fontos maradni életműve az olvasók számára? 

Keczán Mariann: A 2005-ös Nagy Könyv kampány idején az Abigél című regény a 3. legnépszerűbb könyv, a szerző pedig - a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár országos felmérése szerint – a 8. „legkedvesebb szerző” volt. Népszerűsége azóta is dokumentálható: 2010-ben a „10 legnépszerűbb hazai író” listáján Márai után az előkelő 7. helyet (KSH), majd 2017-ben felnőttek körében az 5., a 14-17 éves fiatalok válaszai alapján pedig a 7. helyet kapta (FSZEK).  Elgondolkodtató, hogy 2019-ben, amikor a „kedvenc olvasmány” került a fókuszba, akkor lecsúszott az országos listáról, viszont egy pest megyei könyvtár felnőttrészlegének kölcsönzési listáján ugyanekkor az 5. helyre került. Az adatokból kirajzolódik Szabó Magda töretlen népszerűsége, amely vélhetően összefüggésben áll nemzetközi elismertségével és a Nemzeti Alaptanterv elvárásaival, hiszen annak legutóbbi két változata is kötelező, illetve ajánlott irodalomként jelzi műveit az ifjúság számára.

Dehir: Bár Szabó Magda mindig tiltakozott az ellen, ha őt írónőnek és nem írónak tartották, akik nem ismerik, könnyen hihetik azt, hogy elsősorban nőknek és nőkről írt. S mindezek mellett hol a helye az irodalomtörténet felől közelítve?

Keczán Mariann: Szabó Magda heves tiltakozásával nincs egyedül az írónők között, hiszen a magyar irodalmi közbeszédben – Gyulai Pál Írónőség című tanulmánya óta, amellyel Szabó Magda A kritikus kritikája című vitairatában polemizál – az író nő alacsonyabb státuszú férfi kollégájánál. Ezzel együtt a középfokú irodalomoktatásban a kanonizált női szerzők közé került. Ajánlott regényei alkalmasak a női irodalom jellemzőinek (szemléletmód, női pályák sokfélesége, önéletrajziság, referencialitás stb.) bemutatására, azonban tankönyvelemzés alapján állítható, hogy a női szempont egyelőre marginalizáltan jelenik meg az oktatásban.

Szabó Magda költőként, pedagógusként és irodalomtörténészként indult: 1937-ben a debreceni Csokonai kör ankétján mutatták be verseit a városi közönségnek, néhány év múlva magyar-latin szakos tanárként végzett, majd 1940-ben publikálta doktori értekezését A római szépségápolás címen.

Klasszikus műveltsége és protestáns neveltetése egyaránt meghatározta azt magas műveltségi igényt az emberi méltóság tiszteletével párosító ethoszt, amely gyakorló tanárként jellemezte, s 1946-ban – a már fővárosban élő Szabó Magdát – az Újhold-nemzedék alkotóihoz kötötte. Baumgarten-díjának visszavétele után nem jelentek meg versei, a hallgatás éveiben műfordításokat, s három – máig kiemelkedőnek tartott – regényt ír, amelyeket 1959-ben tett. közzé. Számos nyelvre lefordított prózája mellett drámáit, hangjátékait, esszéit ismerhetik olvasói. Irodalomtörténeti munkákban – irodalompolitikai okokból - alig-alig találkozunk a nevével, pedig Kabdebó Lóránttal szólva „annak az irodalmi hagyománynak a folytatója, amely az író létét morális meghatározottságúnak tartja”, továbbá prózai életműve az oktatás szempontjából is  alkalmas lenne arra, hogy a regény fejlődését – a „modernség első formációitól a posztmodernig” – bemutassa.

Dehir: Szabó Magda könyvei mennyire aktuálisak ma? Kinek szólnak? Azok veszik le a polcról, akik korábban is, vagy tud új olvasókat találni ez az életmű?

Keczán Mariann: Szabó Magda könyvei között minden korosztály talál olvasnivalót. A korai olvasóvá nevelést segíthetik verses meséi (Ki hol lakik?, Bárány Boldizsár), a kisgyermekek képzeletvilágát gazdagíthatják kalandos meseregényei (Tündér Lala, Sziget-kék), a kamaszkori problémák a Mondják meg Zsófikának, a Születésnap című regényeiben kerülnek fókuszba; a megismerésre ajánlott művei között szerepelnek a gazdag élményvilágú Abigél, a nemzetközi mértékkel is listavezető Az ajtó és a családjának előtörténetére épülő Régimódi történet. A felsőfokú oktatásban helyet kaphatna a második világháborús traumáról valló verses regénye, a Szüret,  az oknyomozó, helyzetek és jellemek mozgató erőinek megértésére irányuló Freskó, Az őz, a Disznótor, Az ajtó, Pilátus és A pillanat. Tudós esszéi, színképelemzései, valamint drámái egyaránt alkalmasak a tanításra.

Szabó Magda életművének kiemelkedő darabjai általános, ismétlődő emberi problémákat vetnek fel, élményt adnak és elgondolkodtatnak. Azt, hogy nem halkultak el az időben köszönhetik a regényíró szuggesztív és érzékletes stílusának, plasztikus alakformálásának, „a tényeket jelképpé formáló” képességének, vallomásos hangjának.

Népszerűségéhez itthon az idősebb női generáció igénye (unokáival is igyekszik megismertetni fiatalkori olvasmányait), a színpadi és filmes adaptációk (Régimódi történet, Az ajtó, Pilátus), valamint a nemzeti és személyes identitást erősítő, breviáriumszerű kiadványok gyarapodása egyaránt hozzájárul. Arra, hogy Szabó Magda szövegszerű emlékezethelyei a kulturális térbe írhatók, illetve van időbeli aspektusuk újabb kötetek bizonyítják. Az említett irodalmi útikalauz és a Porkoláb Gyöngyi által szerkesztett 2022-es évre szóló Szabó Magda-kalendárium utóbbira nyújtanak példát.

Dehir: Személy szerint melyek a kedvenc kötetei tőle? S miért?

Keczán Mariann: Első belvárosi sétám és az emlékházi kiállítás miatt az alapul választott önéletrajzi regények, a Régimódi történet és a „beszélő házak”-ra orientáló Ókút; a személyes életem, valamint az édesanyámmal való kapcsolat miatt pedig a Sziget-kék, a Freskó, a Pilátus és Az ajtó című regényei meghatározóak számomra. Kutatásaim során vizsgáltam a Kívül a körön esszéit, illetve a debreceni témájú verseit és drámáit.

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
Az ajtó mindenki számára nyitva áll	2021.09.25