Debreceni identitás és építészet: megjelent az Alföld májusi száma
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.05.08. 14:00 | Frissítve: 2021.05.08. 14:03
Debrecen - A folyóirat friss számának fókuszában a városi identitások, az épített kultúra, debreceni szerzők és műveik állnak.
Hogyan lehet Borbély Szilárd halálát nem tudomásul véve olvasni a műveit, milyen veszélyei vannak az életműre nézve a kultikus életrajzi narratíva rögzülésének? Egy hosszú gyászmunka csöndjét töri meg Bényei Péter, Bodrogi Ferenc, Mészáros Sándor és Valastyán Tamás az Olvasni a halál felől című kerekasztal beszélgetésük során.
Vékony Zsolt Földhöz ragadt modernizmus, Debrecen építészete a két világháború közötti írásában a város modern stílusú épületeiről, épületterveiről ad képet. A rendszerezés mellett – ahogyan arra az a cím is utal –felmutatja azt is, hogy a sokat hangoztatott maradi szemlélet, hogyan gátolta több alkalommal is a friss szellemiséggel átitatott építészek munkáit.
Az épített örökség vonalán maradva, Veress Dániel Rácz Zoltán kétrészes Borsos József-monográfiájából rekonstruálja, mi jellemezte leginkább a világjárt építész törekvéseit, hogyan kísérletezte ki sajátos programját, kik voltak a bevallott, be nem vallott példaképei.
Horváth Péter Apró korrekciók című munkájában helytörténeti vonatkozásaiban tekinti át Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca című, torzóban maradt önéletrajzi regényét, a memoárban felvonultatott városi épületekre, külterületekre vonatkozó információkat helytörténeti tényekkel vetve össze. A posztumusz kötet több irányba nyitott, komplex elemzését pedig Szirák Péter végzi el, Kívül belül gyász című kritikájában.
A debreceniség mintázatai című tanulmánykötetet Puskás István tekinti át, a kötet felvetéseinek jelentőségét egy szélesebb kontextusban láttatva. Az ugyancsak a lokális identitás kérdéseivel foglalkozó Kolozsvár-dialógusok című kötetről pedig Codău Annamária ad képet éles kritikájában.
A lapszám kijelölt csapásvonalától eltérve, Lábad Zsombor tanulmányában az élőbeszéd és az elbeszélői hang mintázatait fejti fel Krúdy Gyula A vörös postakocsi című művében. Ugyanígy Nyerges Gábor Ádám, aki a betegség vezérmotívumát vizsgálja Orbán Ottó életművében.
Kállay Eszter Kéz a levegőben című verseskötetével Kerber Balázs, Iveta Merglova Ema Elvan című felnőtt képeskönyvével Révész Emese, Jenei László Bódultak című regényével Visky Beatrix, Szaniszló Judit Leli élete című autofikciós alkotásával pedig Márjánovics Diána kritikája vet számot.
Az Alföld szépirodalmi rovatában Buda Ferenc, Jenei Gyula, Fekete Vince, Weeber Luca Borbála, Kállay Eszter és Kalász Márton verseivel, Visky András és Nagy Hajnal Csilla versesregény-, valamint Hidas Judit és Szilasi László regényrészletével találkozhatnak az olvasók.