Debrecenbe jönnek a kulturális emlékezet elmélet legnagyobb alakjai
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.11.14. 10:49 | Frissítve: 2011.11.14. 10:49
Debrecen – A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai címmel rendez konferenciát a Debreceni Egyetem.
Loci Memoriae Hungaricae – A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai címmel rendez a Debreceni Egyetem konferenciát november 14-e és 16-a között a DAB Székházban (4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49.). A rendezvényen a kulturális emlékezet elméletének legnagyobb alakjai, a világszerte ismert Jan Assmann és felesége, Aleida Assmann is előadást tartanak.
A konferenciát a kutatóegyetemi programon belül a Magyar emlékezethelyek részprojekt kutatócsoportjai, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Debreceni Akadémiai Bizottság közösen szervezi. A konferencia nyelvében (angol, német, magyar) és előadás-típusokban (plenáris előadás, előadás, kerekasztal-beszélgetés) is változatos. A programot könyvbemutatók és könyvvásárlási lehetőség is színesíti.
A Magyar emlékezethelyek részprojekt alapvető vállalásának tekinti, hogy Pierre Nora-i fogalmat, a lieux de memoires-t (a. m. ’emlékezethelyek’) magyar kontextusba helyezze, segítségével újraértelmezze a magyar kulturális emlékezet működési mechanizmusait. A kutatások kiindulópontja Nora azon meglátása, mely szerint az emlékezetnek már nincs valódi közege (milieux de memoires), csak helyei (lieux de mémoires), azaz a modern társadalmak kulturális emlékezete immár nem közvetlenül emlékezik a múltra, hanem különböző emlékezethelyek közvetítésének segítségével teszi azt meg.
Emlékezethely pedig nemcsak egy bizonyos térbeli hely lehet, hanem bármi, aminek a jelen kulturális emlékezete szempontjából funkciója van (így például a mitikus és történelmi személyek, tárgyak, események, médiaszövegek és fogalmak is). Mindemellett az emlékezethelyek nem örök és állandó entitások, hanem ki vannak téve a kollektív emlékezet változásainak, nemcsak megváltozhat az emlékezethelyhez kötött múltra vonatkozó információ tartalma, hanem maga az emlékezethely el is tűnhet, akár átadva a helyét egy újabbnak. Ezekből a megállapításokból egyenesen következik a kutatások interdiszciplináris jellege.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)