Békéscsabai és debreceni táncegyüttesek mutatják be, milyen is a jó szomszédság
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.03.30. 16:00 | Frissítve: 2018.03.30. 16:00
Debrecen - A Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes és a Forgórózsa Táncegyüttes közös gálaműsorral készül a debreceni közönségnek.
A békéscsabai Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes és a debreceni Forgórózsa Táncegyüttes Jó szomszédság című közös gálaműsorán vehetnek részt az érdeklődők április 7-én, szombaton 17 órától a VOKE Egyetértés Művelődési Központban.
Az együttesek művészeti vezetője és a műsor szerkesztője Szarka Zsolt, háromszoros aranysarkantyús, örökös aranysarkantyús táncos, koreográfus és tánctanár. Szarka Zsolt koreográfiái dinamikusak, magával ragadóak, kreatívak, minden néptánc antológián képviselteti magát valamelyik koreográfiájával.
A békéscsabai művészeti szakiskola vezető néptáncoktatója, valamint mindkét fellépő csoport művészeti vezetője. A gálaműsorral ezt a különleges helyzetet mutatják be az együttesek.
A táncosokat a Bürkös Zenekar kíséri. A gálaestre elővételben a próbák alatt, valamint a helyszínen vásárolhatók jegyek 1000 forintos áron. Bővebb információt a Forgórózsa Táncegyüttes honlapján találhatnak.
A fellépő tánccsoportokról
A Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes 1986-ban jött létre. Az alapító Pintér Tibor nyugdíjba vonulásáig vezette az együttest, jelenleg a művészeti és alkotómunka az új vezető, Szarka Zsolt néptáncpedagógus, koreográfus irányításával folyik. Az együttes elsősorban Békéscsaba nemzetiségeinek néptánc kultúrájából építi fel repertoárját. A szlovák, román és magyar koreográfiákon túl alkalmanként más nemzetiségek táncai és tematikus koreográfiák is gazdagították a repertoárt. Határainkon túl mintegy 45 alkalommal láthatták az együttest Európa 13 országában.
A táncegyüttes szerepelt a Fölszállott a páva 2017-es évadában, melyben a középdöntőig jutottak el.
„Az együttes hisz a közösség erejében, és biztosak abban, hogy sokkal szegényebb élete van annak, aki e nélkül él.
Egy közösség tagjának lenni egyet jelent azzal, hogy felelősséggel tartozol mindazokért, akikkel együtt vagy, ez pedig nagyban hozzájárul a személyiség kialakulásához” – írták bemutatkozójukban, és azt is kiemelték, hogy „szeretnék megmutatni, mennyire színes a magyar kultúra, és ezáltal mekkora kincs van a kezünkben”. Ennek jegyében a magyar táncok mellett céljuk volt, hogy a Békéscsabán élő szlovák kisebbség kultúrájából is ízelítőt adjanak a Páva közönségének.
A Forgórózsa Táncegyüttes megalapításának gondolata néhány lelkes fiatal táncos fejében született meg 1981-ben, akik új utakat kerestek a magyar néptáncmozgalomban, és szakítva az akkori ideológia által diktált koreografikus felfogással a „csak tiszta forrásból” szellemiségéhez kívántak visszatérni. Ezt tükrözi az együttes névválasztása is, ugyanis
a forgórózsa egy igen összetett, a magyar nyelvterületen általánosan használt, ősi díszítőmotívum, amely többek között jelképezi a tánc dinamikáját és az univerzum örök mozgását.
A felnőtt együttes mellett létrejött egy ifjúsági és két gyermekcsoport, a csoportvezetők a felnőtt csoportból kerültek ki, akik nagy lelkesedéssel adták át tudásukat a kisebbeknek.
Az elsajátított táncokat minden évben egy egész estés évadzáró műsor keretében mutatják be, az 1986-os jubileumi műsort a szakmai zsűri az országos minősítő rendszer szerinti legmagasabb, azaz arany fokozattal jutalmazta. A táncegyüttes számára fontos az is, hogy a ma embere is aktív résztvevője legyen a hagyományok ápolásának. Ezt a célt szolgálták az általuk szervezett tánctanítási alkalmak, ahol egy-egy tájegység alapmotívumaival ismertették meg az érdeklődőket. Rendszeresen tartottak táncházakat a Debreceni Nemzetközi Nyári Egyetemen, a Debreceni Református Kollégiumban és a Svetits Római Katolikus Gimnáziumban.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)