Az első magyar nyelvű versünk titkaiba avat be a hajdúböszörményi költő kötete

---

Debrecen - Mező Tibor az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve példátlan elemzésnek veti alá nemzeti ereklyénket.

---

Az Ómagyar Mária-siralom az első magyar nyelven fennmaradt versünk. A Halotti beszéd és könyörgéshez, azaz az első teljesen magyar nyelvű szövegemlékünkhöz hasonlóan ez is fordítás.

A szöveg úgynevezett kompiláció, azaz nem egyetlen latin eredetű szövegre vezethető vissza, hiszen a szerzője feltehetően több forrást használt fel a megírásakor.

A vers valószínűleg a 13. század közepén keletkezhetett, a század végén másolta be egy ismeretlen a Beszédek (Sermones) nevű kódex egy üres lapjára. Ez a kódex, amit ma már Leuveni kódexként ismerünk – minthogy a leuveni egyetem könyvtárában őrizték –, rendkívül kalandos élete volt.

Így történt, hogy az egyetlen oldalnyi, két hasábba írt Ómagyar Mária-siralomra végül csak 1922-ben bukkantak rá. A verset ünnepélyes keretek között 1923. január 29-én hozta nyilvánosságra a Magyar Tudományos Akadémián, amit másnap a Nemzeti Újság című napilap hozott le. A magyar állam tulajdonába csupán 1982-ben került.

Jövőre ünnepeljük az első versünk felfedezésének centenáriumát és ebből az alkalomból egy különleges kötet látott napvilágot a Novum Publishing Kiadó gondozásában.

Mező Tibor hajdúböszörményi születésű, irodalomtörténettel és nyelvészettel is foglalkozó költő Ómagyar Mária-siralom szövegkönyve című munkájában nem csupán összefoglalja az elmúlt évek során született nyelvészeti eredményeket, amelyeket a vers felfedezése óta vetettek papírra, de hiánypótló feladatot ellátva, példa nélküli módon egyidejűleg elemzi az Ómagyar Mária-siralom versritmusát, hangalakját és jelentését.

Mező Tibor egy olyan egy olyan szövegkönyvet hozott létre egyúttal, amely lehetővé teszi, hogy megzenésítsék a verset. Felfedezése, hogy az alkotás minden versszaka önálló ritmikával bír, azaz más lesz a ritmusa is versszakpáronként. 

Amennyiben felkeltett az érdeklődését, itt tudja beszerezni a kötetet.