„Az angyalok égi harsonái már zengik a várakozást”
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.12.11. 08:50 | Frissítve: 2014.12.11. 10:24
Debrecen – Különleges időben, örömvasárnapon nyílik Kozmáné Bődi Ildikó kiállítása a zeneművészeti kar galériájában.
Különleges időben nyílik Kozmáné Bődi Ildikó kiállítása az egyetem zeneművészeti karának és konzervatóriumának galériájában: az adventi időszak harmadik vasárnapján, december 14-én 15 órától Angyalvár, örömvár címen.
Az advent latin eredetű, a megérkezést jelentő adventus szóból ered. Mint Kozmáné Bődi Ildikó elmondja, olyan időszak ez, amikor a várakozás szentségét éljük át. Advent jelképe az adventi koszorú. A koszorúkötés szokása igen régre nyúlik vissza. A magyar néphagyományban is jelen volt. Szent Iván napján virágokból kötöttek koszorút. Az aratás végeztével az aratókoszorúval köszönték meg a munkások, ha a gazda jól tartotta őket. A szüret végeztével pedig szőlőből készült el a koszorú. Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette, egy gigantikus fenyőkoszorút függesztett a plafonra. 24 gyertyát tett rá, ezzel utalt az ünnep valamennyi napjára. Később ez négyre csökkent, a négy vasárnapra utalva, és az asztalra került. Minden gyertya egy-egy fogalmat szimbolizál: hit, remény, öröm, szeretet.
A gyertyák egyben a katolikus szimbolikában egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak. A harmadik vasárnap, a tárlat megnyitója, az örömvasárnap, Szűz Máriára Isten Fia édesanyjára utal és a Fiú, Jézus közelgő születésére. A gyertyák színei: három lila és egy rózsaszín, az öröm színe. A lil a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. A harmadik vasárnap az egyetlen rózsaszín gyertyát gyújtjuk meg, innen az örömvasárnap elnevezés. A fény- gyertyák folyamatos kiteljesedése pedig a fény győzelmét jelentik a sötétség felett. A természet körforgásában is a téli napforduló után hosszabbodnak a nappalok.
– A kiállítás címe kettős jelentésű – nyilatkozta a művész, aki nagy örömmel vállalta el Debreceni Tamás galériavezető felkérését a tárlatra. – Az angyalok égi harsonái már zengik a várakozást, az örömvárást. Mi is várjuk a vendégeket, hogy örömvárat „építsünk” erre a várva-várt égi eseményre. Képeim mindegyikén megjelennek az angyalok, hiszem, hogy ők mindig közöttünk vannak!
S hogy mit üzennek a képek a látogatóknak?
– Eszembe jutnak a legendás Omega zenekar Égi jel című dalának kezdő sorai: „A vándor útra kel, Soha nem kérdez senkit, mert Elég a jel...” A mai kor emberének a zene húrjain meséli el eleink ősi tudását, hitvallását. Az Isten által teremtett kerek világ égi csillag(jel)térképe iránytű az útra kelt vándornak, kinek „Elég a jel”. Még pontosan olvassa, érti és érzi a jel üzenetét, a lent és fent kapcsolatát. Ez a jelüzenet számomra alkotásaimon keresztül testesül meg, melyek kristálytiszta forrása népünk szerves műveltségéből, rege-, monda-, és hitvilágából, „díszített” tárgyainak gazdag motívumkincséből, az ős- és jelenkori természeti népek rajzolt képjeleiből, magas művészetek jeles képviselőinek alkotásaiból (például Csontváry Kosztka Tivadar), szimbolikus gondolkodásmódból, köznyelvi képes beszédből és nem utolsó sorban természetes alapú, mindenséget átölelő, gyermeki vizualitásból fakad. Jel(Kép), Kép(Jel)írónak, lélekből festőnek tartom magam, melyhez az ecset, a viasz és a vászon csak eszközként szolgál. Vallom, a kegyelem ölelésében csodák születnek. Ehhez elég egy jel, hogy jelet hagyjak. Ez a küldetésem.
A megnyitón közreműködik Makoldi Sándor festőművész és Bobonkáné Papp Antónia művésztanár, valamint a konzervatórium hallgatói emelik. A tárlat január 23-ig látogatható naponta 8 és 20 óra között.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)