Az ajtó mindenki számára nyitva áll

---

Debrecen – Szabó Magda gondolatai, regényeinek hangulata mindenkinek, mindenkihez szól: így látja Porkoláb Gyöngyi, akivel az író örökségéről, jelentőségéről beszélgettünk. Interjú.

---

Porkoláb Gyöngyi nevéhez nagyon sok debreceni kulturális kezdeményezés fűződik: nagyszabású rendezvények és bensőséges beszélgető programok, irodalmi pályázatok, helyi értékre fókuszáló sorozatok szervezője és ötletgazdája volt az elmúlt években. A szakemberrel – aki jelenleg a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. csapatát erősíti, mint társadalmi-kulturális mediátor – az október 5-én született és 14 éve, november 19-én elhunyt Szabó Magda örökségéről, jelentőségéről beszélgettünk.

Porkoláb Gyöngyi (fotó: Csatáry-Nagy Krisztina)

Dehir: Kedves írói közé tartozik Szabó Magda. Minden könyve megvan? S legutóbb mit olvasott tőle? 

Porkoláb Gyöngyi: Épp a minap néztem végig a könyvespolcomon a Szabó Magda könyvtárat, szép számú különítmény néhány különleges darabbal. Több regénye régebbi és új kiadásban is megvan, de van olasz Abigélem és a legnagyobb becsben azt Az ajtó című példányt tartom, amelyet nagymamámtól kaptam az egyik születésnapomra, saját kezű ajánlásával, és amely példányt Szabó Magda is dedikálta.

Most éppen más könyvek mellett a Ne félj! című interjúkötetet forgatom, amelyben Szabó Magdával készített interjúk találhatóak.

Estéről estére ezeket olvasom most újra. Egészen izgalmas, nem szokványos interjúk ezek, Szabó Magda mindig szépirodalmi szinten adott interjút, „esztétikai tárgy”-nak nevezi Simon Zoltán a bevezetőben a vele készített beszélgetéseket. 

Új értelmezést kapnak a kérdések, no és a bennünk rejlő reagálások is, hogy hol van az ember helye ebben a mai világban, mi a felelőssége és kötelezettsége önmagával, családjával és a szűkebb és tágabb környezetével szemben. Számára ezek a kérdések nagyon fontosak voltak. Most pedig kifejezetten jó ezeken újra elgondolkodni.

Dehir: Személyesen is ismerte Szabó Magdát. Milyen személyiségnek látta?

Porkoláb Gyöngyi: Igazi nőnek. Aki számára fontos volt, hogy adjon; tanácsot, tudást, figyelmet, szeretetet, hazaszeretetet. Feltöltötte, ha az olvasóival találkozhatott, mindig volt véleménye a világ dolgairól. Egészen különleges volt az a finomsága, ami a mögött tapintható volt a küzdelem, olykor a harc. „Az irodalom nem manikűrkészlet, az irodalom harc.” Ez mindig visszacseng a fülemben – noha mindig törekedett a békességre. Tudott örülni és olykor elégedetlennek lenni, ami új célok felé repítette. Igazi nő volt, abban az értelemben is, hogy kedves hiúsággal, igényességgel akart mindig jelen lenni. Jellemző volt rá a jó diplomata megközelítés, tudott hatni az emberekre, tekintélyt kivívni magának, úgy, hogy soha nem bántott meg senkit. Egy szó mint száz, ízig-vérig nő volt. Szobotkával való kapcsolatában pedig mint házastárs villantja meg a hűség, az állhatatosság és az egymás mellett és egymásért bármi áron kiállunk mikéntjét.

Dehir: Mi a véleménye, miben rejlik Szabó Magda, az író titka és jelentősége? 

Porkoláb Gyöngyi: A női karaktereiben, akik valamelyikét mindenki felfedezheti a saját környezetében; családban, munkahelyen, szomszédságban. A titok kérdését folyamatosan boncolgatja. 

„Annyi titkom volt”- mondta Szabó Magda édesanyja Jablonczay Lenke, a halála előtt. 

A titok visszatérő motívum Szabó Magda regényeiben is. Nemzetek sorsát meghatározó háborús titkai, gyermekek életét megkeserítő, megmosolyogtató, vagy épp félelmetes, élet-halál titkok. Erkölcsi, etikai normákhoz kötődő titkok ezek, amelyekkel, ha szembenézünk, felgöngyölíthetőek. Nemcsak a regény hősei, de mi olvasók is jobbá válunk kicsit. A titkok középpontjában pedig a nő áll, az erős, szívós, mindent túlélő, mindent megoldó nő.

Dehir: Szabó Magda könyvei mennyire aktuálisak ma? Kinek szólnak? Azok veszik le a polcról, akik korábban is, vagy tud új olvasókat találni ez az életmű?

Porkoláb Gyöngyi: A titkok, a női karakterek, a generációs minták vagy akár a történelem adta helyzetekben hánykolódó emberi sorsok mindig aktuálisak. Kétségtelen, hogy van egy meglévő közönsége, aki rajongással viszonyul nem pusztán a műveihez, hanem a karaktereihez is. Az ajtó című regényét több magyarországi színház is játssza. A közelmúltban mutatták be a Nemzeti Színházban a legújabb Az ajtó rendezést. Megvallom őszintén, nekem színpadon Kubik Anna Emerence adja vissza leginkább azt a karaktert, amilyennek megírta Szabó Magda, amilyen karakterről mindig mesélt Emerenc kapcsán. De nyilván mindenkinek mást és mást üzen egy-egy rendezés vagy alakítás általi újra értelmezés. Most az újra értelmezések korát is éljük egy kicsit. A Nemzetiben látható előadás groteszk, olykor mulatságos karaktereket figuráz a mellékszereplőkből, megengedőbb Emerencet, áthelyez hangsúlyokat és talán ezzel próbál más korosztályt is megszólítani. Ez már ízlés kérdése is, hogy kinek tetszik. Szabó Magda gondolatai, regényeinek hangulata mindenkinek, mindenkihez szól, nőkhöz, férfiakhoz, kicsikhez és nagyokhoz egyaránt. Csodálatos gyermekversei is vannak, amelyeket újra fel lehet és fel is kell fedezni.

Dehir: A leggyakrabban idegen nyelvre fordított magyar szerzők listáján is előkelő helyet foglal el az író. A külföldi olvasók számára mitől lehet érdekes és vonzó könyveinek világa?

Porkoláb Gyöngyi: Szabó Magda már életében kivívta magának azt a hírnevet, tekintélyt, amelyet nekünk kell tovább vinni. Olaszországtól, Lengyelországon át Amerikáig számos szakmai támogató van, aki segíti, hogy minél több nem magyar is megmártózzon Szabó Magda világában. Munkásságában talán az egyéni sorsok, egyéni karakterek valósága teszik és tehetik vonzóvá.

Sok múlik persze azon, hogy mitől érdekes egy magyar író külföldön. A neve adja el a regényeit, vagy a regényeinek témaválasztása, abban rejlő cselekmény aktualitása, vagy éppen valami „titok”, amit sokan szeretnének megfejteni.

Közös felelőssége ez mindazoknak, akik tehetnek is ezért. Debrecen városa lehet az egyik ilyen szereplő, de hiszem, hogy minden Szabó Magda rajongó, olvasó, szakember hozzá tehet valamit, ha témává emeli, ha elmondja a véleményét akár a közösségi médiában, akár off-média platformokon. 

Dehir: Debrecen különleges helyzetben van, hiszen „holtig hazaként” mindig is kitüntetett helye volt Szabó Magda szívében. Mit tehet az utókor azért, hogy méltó módon megőrizze az író emlékezetét?

Porkoláb Gyöngyi: Az egyéni történetekben hiszek, abban, hogy a bennünk rejlő világ, amelyet regényein, karakterein keresztül talán Szabó Magda is színezett, átadható. Mindenkinek megvan a maga története, élménye, akár személyes találkozásokat felidézve, akár a regényei olvasása általi élmény apropóján. Ha megnyitjuk ezeket, köztünk lesz egy pillanat alatt Szabó Magda is. Beszélni kell róla, arról amit írt és olvasni őt minél többször, minél több helyen, más-más változatban.Tasi Géza jogutód és a Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért Alapítvány pedig számos programon keresztül próbálja már a középiskolásokat is megszólítani.

Dehir: Személy szerint sokféleképpen is részt vesz ennek az örökségnek ápolásában. Többek között színházi előadás megszületését is segítette, s ezzel még közelebb vitte Szabó Magda és férje, a szintén író Szobotka Tibor világát az olvasókhoz.

Porkoláb Gyöngyi: A Magda, a Szabó című színházi est több alkalommal is látható volt már a debreceni közönség előtt, bízom benne, hogy lesz még alkalmunk újra bemutatni. Az előadás az íróházaspár lakásában játszódik, ahol bekukkanthatunk az életükbe, hogyan éltek a mindennapokban, milyen pillanatnyi örömök szolgáltak erőforrásként és milyen nehéz helyzetekben tudtak egymásba kapaszkodva továbblépni.

Irgalmatlan szerelemnek nevezte Szabó Magda a kapcsolatukat, amelyben az egymás iránti tisztelet, szolgálat, alkalmazkodás mellett természetesen a féltékenység, az élet határkérdéseivel való szembenézés, a nehéz helyzetek megélése és feldolgozása is jelen van.

Mészáros Tibor személyében kiváló író-rendezőre találtam, Krajcsi Nikolett alakítása pedig az előadás több pontján Szabó Magdát hozza el közénk, akit a feleség szerepében is megismerhetünk. Milyen ember, nő, feleség volt Szabó Magda a színfalak mögött, izgalmas irodalmi valóságshow.

Dehir: Nemrégiben egy különleges, szép kiadvány létrehozásán fáradozott. Erről mit tudhatunk?

Porkoláb Gyöngyi: A Szabó Magda Naptárkönyv ötlete évek óta dolgozik bennem. Régóta gondolkodom, hogy miként tudom az ő szellemiségét, nőiségét, a vele való személyes találkozások üzeneteit tovább adni másoknak. Arra gondoltam, hogy mások által, mások megélt élményein keresztül ez működhet. Így aztán 57 nőt kértem fel, hogy az év minden hetében egy-egy személyes gondolatot osszanak meg a naptár vagy divatos szóval „éves rendező” lapjain. Ezúton is nagyon hálás vagyok a résztvevőknek, akik közül huszonnégyen Debrecenhez kötődnek, sokan pedig az ország más pontjairól őriznek gondolatokat, értékeket Szabó Magdával kapcsolatban. Ez a kiadvány a PlanAll minőségi éves naptárrendező palettáját színesíti. Most először kerül olyan naptár a PlanAll kedvelők kezeibe, amelyben a kultúra, az irodalom is vezeti a tulajdonost a mindennapokban. Hálás vagyok Szilágyi Gábornak, hogy látott lehetőséget Szabó Magda örökségében és ez a gyönyörű kiadvány hamarosan országosan a boltokban is kapható lesz. A Naptárkönyv borítójának megtervezésére pedig Kostyál Viktort kértük fel, aki Debrecenben a CSAK design csapatát is erősíti, karikaturista, grafikus. Büszke vagyok arra, hogy egyvonalas technikával csodálatosan visszaadta Szabó Magda profilsziluettjét.

Dehir: Ha valaki még most kezdené az ismerkedést Szabó Magda életművével, mit ajánlana, merre induljon?

Porkoláb Gyöngyi: A szíve után. Szabó Magda ifjúsági regényei éppen annyira izgalmasak, mint a felnőtteknek szánt művei. A Mondjátok meg Zsófikának például csodálatos gondolatokat és helyzeteket mutat meg az elengedésről. A középiskolások számára már tananyagként ismerhető meg az író munkássága.

Múzeum, irodalmi séta, sokszínű színházi darabok, színházi fesztivál, író-olvasó találkozó segíti azt, hogy akinek felkeltette az érdeklődését akár csak egy kiragadott Szabó Magda idézet, az megismerkedhessen regényeiben megfogalmazott üzeneteivel.

Persze, otthonról is sok minden elérhető, szerintem az első lépés az a döntés, hogy valaki szeretné megismerni őt. A kíváncsiság, Szabó Magda titkainak a megfejtése. Aztán ki-ki személyisége szerint léphet tovább. Az ajtó mindenki számára nyitva áll. Mi is azon dolgozunk, hogy egyre szélesebbre nyíljon.