Az adventet, a színházat és a Nagyerdőt is vászonra vitte a debreceni festő
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2020.12.15. 14:25 | Frissítve: 2020.12.16. 15:00
Debrecen – Egy év és három kép: Maksai Jánossal beszélgettünk az alkotásról, a hétköznapokról, és a közelgő ünnepről.
Ilyenkor, december környékén, karácsony és az esztendő végének közelében Maksai János rendszerint kiállításra szokott készülni. Ez az év azonban nem éppen szokványos még számára sem, aki egyébként napjai jelentős részét a műtermében tölti – és fest, folyamatosan, lankadatlan energiával.
A festékek, vásznak között a külvilágot is kizárja, a műtermében számítógép sincs, nem szeretné, ha elvonná a figyelmét bármi is az alkotás folyamatairól. Ahogy mondja, leginkább ebéd után, valamint az esti órákban szokta a számítógépet bekapcsolni, akkor nézi meg a leveleit, válaszol a barátoknak, ismerősöknek.
Maksai János élete nagy részét a festészet bűvöletében élte le és meg. Debrecenben született 1954-ben, 1971-ben egy szabadiskolában sajátította el a fogásokat, ami azt jelenti, hogy 17 éves korától fest: közel ötven esztendeje…
A festészet azonban nem csak a számokról szól, bár amikor „megzavarom” délelőtti munkájában, akkor három képét hozom elő, mint példát, ami valamiképpen jellemzi azt az esztendőt.
Az egyik egészen friss, az adventet idézi meg.
- Ezt a képet egy kedves fotós barátom, Varga József munkája alapján készítettem. Persze, a saját festői világommal színeivel kiegészítve. A három gyertya az elmúlt vasárnap vált aktuálissá – mondja a művész.
A másik képen a Kossuth utca és a színház épülete tárul elénk.
- A Csokonai Színház mindig foglalkoztatott, mint festői téma. Több változatban megfestettem már. Ez a kép egy kicsit visszavisz a múltba... Megnöveltem a teret, hogy jobban érvényesüljön a színház épülete, aminek a környezete is csodálatos, mondhatni, valóban a festő ecsetjére kívánkozik…
A harmadikon pedig egy erdei csendélet látható, hangulatos, a debreceniek számára ismerős tájjal.
- A Nagyerdő is mindig a kedvenc témáim között van. De inkább a régi erdő. Korábban ott éltem a Nagyerdő közelében, a Gvadányi utcában. Gyakorta látogattam, többször a helyszínen festettem. Ezek az élmények alapján festeni fogom, ameddig élek…
Kiállításra mostanában a koronavírus-járvány miatt nem készül Maksai János, de az advent - ahogy minden évben - most is megérintette. S mint mondja, karácsony közeledtével nagyon várják feleségével, hogy találkozhassanak Budapesten élő, immár 15 hónapos unokájukkal, Danikával. Készülnek rá, s figyelnek majd arra is, hogy a megfelelő óvintézkedésekkel jöjjön össze ez a találkozó. Addig pedig? Naponta elvonul a műtermébe és fest, fest, fest...
A debreceni festő műtermében pár évvel korábban jártunk – fotógalériánk segítségével itt leshetnek bele alkotói világába.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
A festészet nyelvén szólítja meg a közönséget a debreceni művész | 2020.08.26 |
A debreceni festő műtermében jártunk – fotókkal | 2017.12.26 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)