„Arra törekszünk, hogy a népi kultúra egészét adjuk át a gyerekeknek”

---

Debrecen - Zombori Judit népművészt, a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium tanárát kérdeztük alkotásról, az iskolában zajló oktatásról. Interjú.

---

Zombori Judit életét gyerekkora óta behálózza a népművészet iránti szeretet. A megalakulása óta részt vesz a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium életében, ahol néptáncot, néprajzot és szőnyegszövést tanít. 

Fotók: Kocsis Eszter

Dehir.hu: Hogyan került kapcsolatba a népi művészettel?

Zámbori Judit: Tíz évesen kezdtem el táncolni a Debreceni Népi Együttesben, ezen keresztül kerültem kapcsolatba a népművészettel, zenével, viselettel, ez a szerelem pedig tartósnak bizonyult. A Debreceni Egyetem (akkor Kossuth Lajos Tudományegyetem) lengyel-néprajz szakán tanultam, s épp akkor indult be Nádudvaron a kézműves iskola, amikor végeztem, Galánfi András volt az intézmény egyik alapítója, általa kerültem oda mint néprajz- és néptánctanár. Közben elvégeztem a szövőszakot és elkezdtem oktatni ezt a kézműves mesterséget is. A kézműves iskola mellett évekig tanítottam néptáncot Nádudvaron az Alapfokú Művészeti Iskolában, és évek óta foglalkozom a nyugdíjas klub táncosaival is, akikkel a hazai néptánc anyagot mélyítgetjük. Számos fellépésen vagyunk túl és sok elismerést szereztünk.

Dehir.hu: A férje is a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnáziumban tanít.

Zombori Judit: Tulajdonképpen az egész családunk a népművészet bűvkörében él. A férjem is néptáncot tanít Nádudvaron, ezenkívül a Balmazújvárosi Himes Táncegyüttes művészeti vezetője és a Bakator Zenekar énekese. Legidősebb fiam, Ádám népzenész, a Bakator Zenekar prímása. Lányom, Kincső népi énekes, néptáncos, a Táncművészeti Egyetem hallgatója, Balázs fiam pedig néptáncot végzett, s most felvételizik a Táncművészeti Egyetemre.

Dehir.hu: A nádudvari iskola egyedülálló az országos közoktatási palettán. Mitől ilyen különleges az intézmény, milyen mesterségeket tanulhatnak ott a diákok?

Zombori Judit: 1992-ben alakult meg az intézmény, a népi kézműves szakmákra alapoztuk az oktatást, ez így van mind a mai napig. A gimnáziumban fazekas, faműves-fajátékkészítő, bőrműves, szőnyegszövő, takács és nemezműves mesterségeket lehet tanulni. A néptánc ugyan nálunk nem külön szakként van jelen, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak a mesterségeket tanítsunk, épp ezért építettük be például a néprajzot is. De nagyon fontos nálunk a népmese is, havonta egyszer meghallgatunk és kielemzünk egyet közösen.

Arra törekszünk, hogy a népi kultúra egészét adjuk át a gyerekeknek, mert csak úgy válhatnak alkotóvá, ha teljességében látják azt.

Dehir.hu: Hány fős csoportokkal dolgoznak, s milyen képzési formák vannak?

Zombori Judit: A kötelező létszám hat és tizenkét fő között mozog, nálam például most nyolcan tanulnak szőnyegszövést és nagyjából hasonló létszámmal dolgoznak a kollégák is. Ez azért fontos, mert a szakgimnáziumban egyéni oktatás folyik, figyelembe vesszük a diákok tehetségét, szorgalmát, munkabírását. Lehet hozzánk jönni nyolcadik osztály elvégzése után is három éves képzésre és mióta szakgimnázium lettünk, lehetőség van arra, hogy harmadik év végén szakmunkás vizsgát tegyenek a diákok, majd két évre rá érettségit. A másik forma pedig az érettségi utáni két éves képzés. A felnőttek esti tagozaton szintén két év alatt szerezhetnek szakmai bizonyítványt.

Dehir.hu: Hogyan birkóztak meg az online oktatással?

Zombori Judit: Szerencsére volt két napunk arra, hogy átgondoljuk az új formát, az online oktatás során főként az elméletre koncentráltunk, így ha már visszamehetünk az iskola falai közé, csak gyakorlati óráink lesznek, június 15-től pedig kezdődik a nyári gyakorlat is, amikor a gyerekek egész nap a műhelyben lehetnek. Ugyanakkor nagyon jó volt látni, hogy otthonról is dolgoztak a diákok, a mutasd meg tíz napon keresztül az alkotásaidat-féle Facebook-kihívásban a diákok és a tanárok is részt vettek. 

Dehir.hu: Hogyan tudják a diákok a megszerzett tudást kamatoztatni a későbbiek során. Van-e jövője ezeknek a szakmáknak, el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon?

Zombori Judit: Az iskolában nem dísztárgyakat, hanem mindennapi használatra alkalmas eszközöket készítünk, olyanokat, amelyek a mai korban is megállják a helyüket, a fazekasok például sütő- és főzőedényeket, és ez így van minden mesterség esetén. 

Az a célunk, hogy akik nálunk végeznek, saját vállalkozást tudjanak beindítani.

Büszkék lehetünk a diákjainkra, ezidáig 22 tanítványunk lett ifjú mester és 11 körül van a Junior Prima-díjasaink száma, és egyre több olyan diákunk van, aki az egyetemi tanulmányaik elvégzése után visszatérnek hozzánk tanítani. 

Dehir.hu: Néprajzi kutatásokat is végeznek az iskolában?

Zombori Judit: A saját szakmánk területén is kutatunk, s erre igyekszünk nevelni a diákokat is, a Határtalanul pályázattal például gyakran járunk Erdélybe, ott nagyon jó lehetőség van a tánc és a kézműves mesterségek kutatására, hiszen élnek még olyan alkotók, akik űzik ezeket a régi mesterségeket. Szerencsére nemzetközi pályázatokkal is van lehetőségünk élni, néhány éve Törökországban jártunk, ahonnan nagyon sok inspirációt hoztunk haza. De sokat járunk bemutatókra, kiállításokra, nemrég nyílt a Hagyományok Házában az Élő népművészet című kiállítás, ahol diákjaink, kollégáink munkái is láthatók. Ezen kívül szoros kapcsolatot ápolunk a Magyar Művészeti Akadémiával, a közös munka eredménye, hogy az akadémia évek óta tart nálunk nyári tábort, ahol a kollégáim oktatnak.