Aki eddig nem látta, még találkozhat a Kagán lovasával Debrecenben
Szerző: Petró Enikő | petro.eniko@dehir.hu Közzétéve: 2019.12.22. 08:15 | Frissítve: 2019.12.23. 00:23
Debrecen – Farkasszemet nézne egy avar kori harcossal? Február végéig megteheti a Déri Múzeumban.
Közel másfél évezredet pihent sírjában a 30-as éveiben elhunyt férfi, akit 2017-ben találtak az M35-ös út építése közben. Mivel a felfedezés Kerény napján történt, a harcos ezt a nevet kapta. A maradványokkal együtt egy teljes lamellás páncél is előkerült. Ennek jelentősége óriási, hiszen a Kárpát-medencében feltárt több ezer avar sírban eddig csak páncélrészleteket találtak. A magas talajvíznek köszönhetően a szerves anyagok is konzerválódtak, így olyan részleteket is tanulmányozhattak a régészek és restaurátorok, amelyeket eddig nem láthattak.
- Ez egy úgynevezett lamellás páncél, ami több mint 500 téglalap alakú vaslemezből, és egy viszonylag keskeny láncsorból áll. Ilyen teljes páncélt eredeti helyzetben sosem tárt még fel szakember. Eleve ritkán kerülnek ezek bele az avar kori sírokba, és ha találunk is valamit, az is inkább csak néhány lemez, vagy néhány részlet. Azokat a sírokat pedig, ahol a bennük talált lamellák száma teljes páncélra utal, korabeli vagy újkori bolygatás érte. Ez a lelet azonban lehetővé tette, hogy az eddigieknél hitelesebben lehessen rekonstruálni, milyen volt ezeknek a vérteknek a szerkezete – idézte fel Hága Tamara, a Déri Múzeum feltárást vezető régésze.
Mint mondta,
a lamellás páncélt részletről részletre tanulmányozhatjuk a kiállításon, ahol aprólékosan összeállított másolat segíti a vért felépítésének megértését.
Emellett a jellegzetes avar fegyverekről és felszerelésről is sok mindent megtudhatnak az érdeklődők.
Útépítésről a múzeumig
Kerényt lovával együtt temették el, azonban nem ugyanolyan mélyen helyezték őket örök nyugalomra. A területen egyébként több sír is előkerült, így a szakemberek megállapították, hogy egy egész temető volt azon a környéken, több mint egy évezrede. Mivel a ló és lovasa nem egyforma mélységben helyezkedett el, a régészek nem is tudták egyszerre feltárni a maradványokat. Először a magasabban lévő lócsontvázat találták meg, melynek bontását nehezítette, hogy részben a talajvízszint alatt volt. Ahhoz, hogy biztonságosan tudják felszínre hozni a harcos maradványait is, először a körülötte lévő többi sírt kellett felnyitni, aztán tudtak munkagéppel hozzáférni Kerény sírjához. Így a ló és lovasa két hónap különbséggel került ki a föld alól. Ezután a harcos Budapestre utazott - persze nem hű hátasán.
A fővárosban, a restaurátorműhelyben folytatódott az eredeti helyzetben felszedett sír bontása, majd egy éven keresztül restaurálták az előkerült tárgyakat. A leleteket meg kellett tisztítani az agyagtól, valamint a talált szerves anyagokból mintát vettek a szakemberek. Kerény csontváza a sír bontásának befejezése után tért vissza Debrecenbe. Itt dr. Marcsik Antónia antropológus vizsgálta meg a csontokat, aki megállapította, hogy a maradványok egy 30-35 éves korában elhunyt, 172 centi magas, europo-mongolid férfihez tartoztak.
Hogyan nézhetünk farkasszemet egy avarkori harcossal?
Az antropológusnak először össze kellett illesztenie a széttört koponya darabkáit. Ezek után CT felvétel készült a fejéről. Ez alapján például azt is megállapították, hogy
a harcost fejen találta egy nyílvessző, ám feltehetően sisakot viselt, mert a fegyver csak a csont kéregállományát ütötte át, sérülése nem volt halálos, s gyógyulásnak indult.
Mivel a rekonstrukciót a koponyára építik fel, ezért az eredeti koponya épségének megőrzése érdekében műanyag másolat készült Budapesten, 3D nyomtatás segítségével. Az arcrekonstrukció lényege a mimikai izmok visszaépítése a koponyára. Bármely épségben megmaradt koponyára felépíthető a hajdan élt személy arca, vagy ahhoz nagyon hasonló arc. A tudományos arcrekonstrukció eredményeként kialakított gipsz fej alapján a szakemberek csapata plasztilinből megformált még egy fejet, melyen művészi módon, részletekbe menően kidolgozták az arckifejezést, a mimikai ráncokat. A végleges verzió szilikonból készült el, majd Kerény hajat és arcszőrzetet, valamint üvegszemeket kapott. A végeredmény lélegzetelállító lett, aki látta, azt várhatná, hogy a férfi perceken belül kilovagol a múzeumból.
A különleges arcrekonstrukciós munka menetét is végig nézhetjük a tárlaton. A folyamat értelmezését részletes magyarázat segíti.
Miért Hajdú-Bihar megye lett a lovas végső nyughelye?
- A harcos sírja mellett ezen a lelőhelyen három avar kori temetőrészletet tártunk fel, valamint a korszakból több településrész is előkerült. Ezeken kívül feltártunk egy kora avar kori magányos temetkezést is, ami szintén egy harcosé volt, abban az egykori íjász felszerelést, egy íjat és nyílhegyeket találtunk. Ebbe a sírba a harcost lovának koponya- és végtagcsontjaival együtt temették el – mesélte Hága Tamara.
Az autópálya nyomvonalán, több lelőhelyen is előkerültek olyan leletek, amelyek azt bizonyítják, hogy azon a helyen avarok telepedtek le. Ezek alapján a régészek megállapíthatták, hogy a mai Derecske környékén egykor jelentős avar megtelepedés volt.
Kiknek lehet érdekes ez a különleges kiállítás?
Kerény mind a szakmabelieknek, mind a hobbitörténészeknek, de még a laikusoknak is tartogat meglepetéseket.
Sok információt találhatunk a feliratokon, amelyek részletesen elmondják a Kagán lovasának történetét, és elmagyarázzák, miként élhetett a harcos, hogyan érhette a halál.
Két filmet is vetítenek a tárlaton, ezek közül az egyik bemutatja Kerény temetését, míg a másik azt, hogyan történt a feltárás.
A leleteket eredeti helyzetben bemutató vitrin mellett interaktív, érintőképernyős monitoron olvashatnak az érdeklődők a sírban talált tárgyakról. A részletes leírás megértését fényképek, rekonstrukciós rajzok segítik. Megcsodálhatjuk a 3D nyomtatással készített modellfejet, és megvizsgálhatjuk a lamellás páncélt is. Emellett megtekinthetők a Kerény sírjától 9 kilométerrel északabbra előkerült sírokban talált párták; valamint 1911-es megtalálása óta először láthatjuk megyénkben a tépei kincset. S persze a terem közepén ott ül a lován büszkén Kerény, aki február végéig várja a látogatókat, hogy szembe nézzenek vele.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)