A zsidó naptár asztronómiai érdekességeire hívja fel a figyelmet a debreceni csillagász
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.09.01. 20:20 | Frissítve: 2021.09.01. 20:20
Debrecen - Ros Hasana ünnepe, vagyis a zsidó újév alkalmából Szoboszlai Endre sok izgalmas részletet árult el a zsidó naptár megszerkesztésével kapcsolatban.
A zsidó-naptár a Hold-Nap éven alapszik. Az izraelita naptárban lényegében hatféle évhossz létezik, vannak normális évek (három) és szökőévek (szintén háromféle).
Az emberiség történetében sokféle naptárat használtak. Jelenleg a hivatalos a Gergely-naptár. Ezen felül azonban manapság is alkalmaznak vallási naptárakat is, melyek az adott térségekben, országokban, párhuzamosan használatban vannak a Gergely-naptárral. Sok ilyen naptár létezik (hidzsra, vagy mohamedán, kínai, perzsa stb.).
Talán a legismertebb a zsinagógai naptár, mely most, szeptember legelején még az 5781. évet mutatja. Azonban éppen szeptember 7-én kezdődik majd az 5782. év, ekkor lesz Tisri hónap 1-je, ez a Ros Hasana ünnepe, vagyis a zsidó újév.
Erre a rendkívül furcsa megoldásra azért van szükség a zsinagógai naptárban, mert bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek.
Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, az izraelita vallási ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a naptári napra, a hivatalos Gergely-naptárban. Ettől akár 30 nappal is eltolódhat a következő évben.
A holdév 12 szinodikus hónapja (újholdtól-újholdig) csupán 354 napot tartalmaz, egy 19 esztendős ciklus során hétszer iktatnak be egy egész hónapot, hogy meg legyen az összhang az évszakok váltakozásával. A zsidó-naptárban a hónapok váltakozva 29, illetve 30 naposak. Az év hossza lehet 353, 354 vagy 355 nap. A szökőévé 383, 384 vagy 385 nap. A zsidóság a Bibliából kiszámolt világteremtéstől indítja a naptárat, epochája a Gergely-naptár szerint időszámításunk előtt 3761. október 7. Természetesen az újév első napja nem esik egybe a Gergely-naptár január első napjával.
A „luách”-t (a zsidó kalendáriumot) a csillagászatban jártas tudós papok készítették. Említést érdemel a II. szazadban élt Jehuda Hanashi rabbi és II. Hillél rabbi. Feltételezhetően ők dolgozták ki a zsidó naptár alapjait, mely körülbelül időszámításunk után 359 körül alakult ki.
A naptárat minden évben újra kellett szerkeszteni (és természetesen a mi általunk használt Gergely-naptárhoz ma is mindig újra kell szerkeszteni). A régi korokban a zsidó nép nem is igen ért el kiemelkedő sikereket a csillagászati tudományokban, bár bizonyosan voltak kiváló tudósaik.
Valószínű, hogy az égbolt hatékonyabb kémlelését egyesek azért nem szorgalmazták, mert a Biblia erre a tevékenységre tiltásnak is felfogható utalást tesz.