A zárt ajtók mögött is dolgoznak a debreceni Déri Múzeumban – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.03.11. 09:00 | Frissítve: 2021.03.11. 16:35
Debrecen – Négy szakmát érint nagyon rosszul a bezárás, de a kollégák kreatívak és találnak maguknak feladatokat – mondta Angi János, az intézmény igazgatója.
Lassan egy éve változtatta meg a koronavírus a mindennapjainkat. Tavaly március közepe óta szinte bezárkózva élünk, sőt, a járványnak azóta a harmadik hulláma veszélyeztet.
A pandémia legnagyobb vesztesei a kulturális intézmények, köztük a múzeumok. Gyakorlatilag azóta csak korlátozott időszakokban, korlátozott számban tudtak látogatókat fogadni. Azt is mondhatjuk, hogy az online térbe szorultak be a magyar múzeumok, köztük a debreceni Déri Múzeum is, persze a munkatársak a zárt ajtók mögött is dolgoznak. Az elmúlt egy év tapasztalatáról beszélt Angi János, a Déri Múzeum igazgatója a Debrecen Televízió Est Közelkép című műsorában.
Angi János elmondta, ahogy az egész ország, ők is sokkhatásként élték meg ezt az elmúlt egy évet.
– Az önkormányzatoknak, a családoknak, háztartásoknak áldozatot kellett hozniuk, hogy túléljük ezt a pandémiás helyzetet. Azt sem gondoltuk volna, hogy egy évvel később is erről fogunk beszélgetni, abban bíztunk, hogy néhány hétről, esetleg hónapról lesz szó – vallotta be az igazgató.
Hozzátette: erre felcsillant a remény júniusban, amikor korlátozottan, de megrendezhették a Múzeumok Éjszakáját, s a látogatók is visszatérhettek az intézménybe.
Körülbelül 60-70 százalékos látogatottságról tudtak beszámolni az előző évhez képest a Déri Múzeumban.
– Aztán jött a második hullám, majd a harmadik hullámba úgy vezetett át minket a vírus, hogy közben már nem volt enyhítés és nyitás. November eleje óta zárva vagyunk a látogatók előtt – mutatott rá Angi János.
A Déri Múzeumban 22 szakmában dolgoznak, ezekből négyet érintett drasztikusan a bezártság: a teremőröknek, a kommunikációs szakembereknek, a múzeumpedagógusoknak és a rendezvényszervezőknek kellett új feladatot találnia az intézményvezetésnek.
– Kerestünk nekik elfoglaltságot, de valójában ők maguknak is találtak, hiszen rendkívül kreatív munkatársai vannak a Déri Múzeumnak. A teremőrök folyamatosan csinosították az épületet belülről, festettek, fertőtlenítettek, így méltó módon tudjuk majd fogadni a látogatókat. Illetve néhány teremőr műtárgyrevíziót és a hozzánk bekerült, főleg irodalmi hagyatékok teljes feldolgozását végzi.
Angi János szerint a súlypont áthelyeződött most a virtuális térre, ami együtt jár a látogatók átstrukturálódásával is: a személyesen múzeumot látogatók csak részben teszik ki azt a közönséget, akik kíváncsiak a Déri online jelenlétére.
Az igazgató elmondta,
a céljuk az, hogy összekapcsolják az internetes és a személyes látogatottságot, amint erre lehetőség lesz, illetve megpróbálják minél jobban kiszolgálni a virtuális közönséget is, hiszen nem tud mindenki személyesen elmenni a Déri Múzeumba.
– Minden rosszban van valami jó, a bezártságban az a jó, hogy erősebbek lettünk ezen a területen – hangsúlyozta Angi János.
Az intézményben a nyitás után a Trianon 100 tárlattal várják a látogatókat, amellyel az igazgató szerint tavaly óta „adósak”.
Távolabbi terveik is vannak: jövőre a bronzkori kincseket szeretnék bemutatni a tengerentúlon. New York-ba, Chicagóba és Quebecbe is elviszik majd a kincseket, Kerény, az avarkori harcos pedig Ausztriába vándorol majd.
A teljes beszélgetést megtekinthetik a videóban: