„A Quimby egy nagy kaland”
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2010.12.08. 08:10 | Frissítve: 2010.12.08. 08:10
A pénteki debreceni koncertjén, a Lovardában már az új lemezéről is játszik pár dalt a Quimby. Kiss Tibor frontembert a zenekar elmúlt húsz évéről, a magyar könnyűzene helyzetéről és persze az új albumról kérdeztük.
Dehir.hu: December 18-án jön a régóta várt Kicsi ország című lemez. Az új dalokat persze hallani kell, de mesélnél az alkotás folyamatáról? Más lesz ez a Quimby-lemez, mint a korábbiak?
Kiss Tibor: Más dalok lesznek rajta és más lesz a borítója is (nevet). Viccet félretéve, az új album koncepciójában nem egy összefüggő dalcsokor. Minden egyes dalnak más az atmoszférája, minden egyes dal egy külön világot tükröz, egy kicsi országot. Vannak olyan számok, melynek az alapjai már régóta bennünk élnek, de vannak olyanok is, amelyeknek az ötlete egy héttel a stúdióba vonulás előtt pattant ki valamelyikőnk fejéből. Változatos lemez lesz, három angol nyelvű dallal.
Dehir.hu: Jó pár koncertfelvétel fent van már a Youtube-on az új dalokról, ebből is látszik, hogy tesztelitek azokat. Milyen a fogadtatásuk?
Kiss Tibor: Amikor az emberek ismerik a műsort, s közben megszólal egy új szám, akkor általában megállnak, s hallgatják azt. Nekünk is fontos, hogy lássuk, működnek-e ezek a dalok színpadi körülmények között, így gyurmázzuk azokat, hiszen a Quimby dalainak mindig van egyfajta szabadsága.
Dehir.hu: A debreceni közönség is remélheti, hogy pénteken meghallgathat egy pár új számot?
Kiss Tibor: Igen, persze. Kettőt, hármat vagy akár négyet, de ilyenkor még, amikor a közönség nem ismeri ezeket a dalokat, nem szabad túl sokat játszani, mert könnyen megakaszthatják a koncertet.
Dehir.hu: Nem egyszer ironizáltatok már a zenekar anyagi helyzetén. Egyszer például azt mondtad, hogy a ti lemezeiteket turkálók szponzorálják. A templom egere turné elnevezése is egy ilyen kikacsintás?
Kiss Tibor: Részben. Egyrészt a grafikusunknak volt egy ötlete, ezzel a kiüresített Miki egér figurával, szóval ez egy vizuális koncepció, de persze az is benne van, amire te célzol. Ennek a turnénak nincs szponzora, nincs támogatója, a siker csak a rajongókon múlik. A magyar könnyűzene helyzetének metaforája is lehet, de persze nem akarunk panaszkodni, ez valóban csak irónia.
Dehir.hu: Jövőre 20 éves lesz a zenekar. Megéltetek pár nehéz pillanatot, de most újra csúcson vagytok. Hogyan változott a Quimby az elmúlt két évtizedben?
Kiss Tibor: 20 év nagy idő. Vannak persze állandó dolgok, de tényleg sokat változtunk mi magunk is. Voltak hullámvölgyek, voltak nagyon jó időszakok. A Quimby egy nagy kaland. Én azonban úgy érzem, pár éve felnőtt a zenekar, s az ezzel járó felelőséggel végezzük a dolgunk, persze azért sok mindenben ugyanolyan hülyék és lazák vagyunk, mint régen.
Dehir.hu: Mostanság két magyar supergroup, az Erik Sumo Band és az Irie Maffia is bejelentette, hogy a tagok különböző elfoglaltságai miatt egyelőre nem folytatják. Ti magatok is sok más zenekarban tevékenykedtek, te például a Budapest Bárban. Nehéz ezeket összeegyeztetni?
Kiss Tibor: Nálunk mindig a Quimby az első, mindent ahhoz passzítunk. A kisebb lyukakba próbáljuk besűríteni az egyéb elfoglaltságainkat. Persze mozgalmas az életünk, de szerintem ez most így normális. Emellett nagyon fontos, hogy azokat az energiákat, amiket máshol gyűjtünk, a Quimbyben is tudjuk kanonizálni. Mindannyian olyan helyeken játszunk még, ahol sokat tanulhatunk a zenéről, s ez nagyon hasznos. Én úgy érzem és abban bízom, hogy a mi zenekarunk életében van egyfajta fejlődés, s a Quimby egy jó borhoz hasonlít, melynek nem árt, hanem használ az idő.
Dehir.hu: Nyáron Lovasi Andrást faggattam a Kossuth-díjáról. Ő azt mondta, a műfaj szempontjából ez egy fontos pillanat volt, és nem bánja, hogy elfogadta. Te ugye a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét kaptad meg. Sokan furcsállják, hogy rocksztárok részesülnek magas rangú állami kitüntetésben.
Kiss Tibor: Magyarországon igen, de például a The Beatles tagjait huszonévesen tüntette ki a királynő. Nálunk az Illés 20 évvel a feloszlása után kapta meg a Kossuth-díjat. Ilyen tekintetben nálunk tényleg furcsa, hogy még aktív zenészeket ismernek el. Én azonban úgy vélem, nincs ezzel baj, hiszen egy egész szakmára hívja fel a figyelmet. A könnyűzenét – hiába hatalmas a társadalmi hatása – ugyanis igen mostohán kezelik.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)