A mi tábortüzünk a mozi: saját útját járja Debrecen ezzel a fesztivállal
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2019.02.01. 14:20 | Frissítve: 2019.02.01. 16:33
Debrecen – Elstartolt a Filmszüret. 11 napon át minden a magyar filmekről szól az Apollóban, 23 előadásból 14 már elővételben telt házas lett.
Elstartolt a filmszüret január utolsó napján az Apolló moziban. Pálfi György különleges hangulatú filmjével, Az Úr hangjával indult a fesztivál, melynek telt házas vetítését követően hatalmas érdeklődés kísérte a közönségtalálkozót is.
Fotó: C. Kiss Ilona
A rendező mesélt többek között arról is, hogyan varázsolta el a lengyel szerző, Stanislaw Lem nem éppen szokványos sci-fi regénye. Mint mondta, a regényt tulajdonképpen továbbgondolta, valójában a folytatást írta meg, egy izgalmas nyomozás történetét, mely során az Amerikába távozott és ott titkos kutatásokban résztvevő tudóst szeretné megtalálni a fia.
Felidézte azt is, milyen nehézségekkel szembesültek a tengerentúli forgatás során, hogyan kellett hirtelen helyszínt, vagy éppen színészt találni.
Pálfi György elárulta azt is, hogy négy-öt évig nemigen láthatunk tőle új filmet, mert nagyon nehéz pénzt szerezni egy-egy alkotásra. Bár ez a mozi nagyjából egymilliárd forintból forgott és Ázsia legnagyobb A-kategóriás nemzetközi fesztiválján, Tokióban láthatta először a közönség, ahhoz, hogy az ára visszajöjjön, sok tízezer nézőnek kellene jegyet vennie rá.
Ez a Magyar Filmszüret egyébként már a negyedik. Mint Fejér Tamás, az Apolló mozi vezetője nyilatkozta, nagyon örül neki, hogy rendkívüli népszerűségnek örvend ez a debreceni fesztivál, amit sikerül évről-évről egyre nagyobbá duzzasztani.
Igyekszünk egyéni hangot megütni
- Az alkotók is nagy örömmel érkeznek Debrecenbe, és igazán büszkék vagyunk rá, hogy a fesztivál mind a 11 napján lesz közönségtalálkozó, február 2-án, szombaton kettő is. A közönség érdeklődését jelzi, hogy elővételben elment háromezer jegy, azaz a 23 előadásból 14 már telt házas volt - mondta Fejér Tamás.
Kérdésünkre, miben különbözik ez a rendezvény a hasonlóktól, úgy fogalmazott, hogy a filmszüretnek nemcsak alapkoncepciója a visszatekintés, a tavalyi év hazai filmtermésének mustrálása, de lényegében a legfőbb szellemisége is.
- Az alkotók a nézőkkel együtt tekinthetnek vissza arra, hogyan fogadták ezeket a filmeket bemutatás idejében, hogyan élték meg a sikert vagy a kudarcot, miből építkeznek filmjeik kapcsán, milyen utakat szeretnének bejárni a jövőben.
Egy bizonyos megközelítésből azt mondom, hogy a Magyar Filmszürettel Debrecen és az Apolló mozi is a saját útját járja, hiszen kiváltunk az országosan megrendezett Magyar Filmhétből, amely korábban Magyar Filmszemle néven futott, és inkább igyekszünk egy egyéni hangot megütni, olyat adni a nézőinknek, amit csak itt, Debrecenben élhetnek át. Ez a szellemiség számomra mindenképp együtt jár azzal, hogy egy ilyen, nem premierfilmekkel foglalkozó fesztivál legyen elérhető mindenki számára. Ezt a célt szolgálják a jelképes összegbe kerülő regisztrációs jegyek is, így bárki, aki figyeli a tevékenységünket, a jegyértékesítés első napjaiban hozzájuthatott az összes alkotáshoz, amit szeretne pótolni a tavalyi évből.
Nagyon fontos, hogy a Magyar Filmszüret szakmai fesztivál is egyben.
A szórakoztatás és a filmfogyasztás mellett nem mehetünk el amellett, hogy a 12 közönségtalálkozó alkalmával az alkotóktól rengeteg olyan információ hangzik majd el, amelyek segítségével betekintést nyerhetünk a magyar filmgyártás körülményeibe, az alkotási folyamatokba, és ez a közönség soraiban ekkora dózisban inspirációként hathat még azokra is, akik nem ezen a területen tevékenykednek – mondja Fejér Tamás.
Idén a filmes vendégek beszélgetőtársai Heller Zsolt esszéista, Rózsa Gábor videoblogger, Váró Kata Anna filmkritikus, valamint a Dehir főszerkesztője, és e sorok szerzője, Szénási Miklós.
Nekünk találták ki
- Már gyerekkoromban nagyon szerettem a filmeket. A szüleim rég aludtak, de én a család egyetlen televízióján még a késő esti filmeket is megnéztem. Így kerültem be a Tornatore, Fellini, Anonioni, Zeffirelli, Hitchcock vagy Makk Károly, Jancsó Miklós által kreált világba – nosztalgiázik Heller Zsolt.
– Ma már ritkábban nyílik alkalmam filmet nézni, kevés az erre fordítható időm és kell a kényszer, kell, hogy megállítsanak és belegyömöszöljenek a moziszékbe. Pont ezt teszi velem a Filmszüret fesztiválja. Ilyenkor azon gondolkodom, hogy a szervezők pont a „magamfajtának” találták ki ezt, s beleszorítva párnázott székekbe, felnyitják a mozivásznon keresztül a világ legtávolabbi szegmensét, vagy a legközelebbit, ami akár az én életem is lehetne.
Az én Cinema Paradisóm ajánlása elviszi a nézőt Oláh Katalinnal és Csukás Sándorral egy olyan világba, ami a történelem által hagyott abszurditás örökségét mutatja meg. Nemes Jeles László Napszállta című fikciója a 2018-as év egyik legjobban várt filmalkotása volt, és ennek megfelelően meg is hökkentette a közönséget, hiszen a történet nem kézen fogva viszi a nézőt a film ideje alatt, hanem már az első pillanatban magára hagyja a moziszékben. Csuja László Virágvölgye pedig szintén egy lehetetlen helyzet lehetetlen kalandjába sodorja a nézőt, amely a történetet tekintve akár kényelmetlenné is teheti a moziszéket, viszont a szereplők karaktere szerethetőve teszi a filmek a nézők számára.
A mi mai tábortüzünk a mozi
- Régen az emberek a tűz köré gyűlve mesélték egymásnak a velük megtörtént eseményeket – mondja Rózsa Gábor.
- A hallgatóság e történetek segítségével olyan tapasztalatokkal épült, amelyek később segíthették őket saját életükben is. Minél élvezetesebb volt egy történet, annál mélyebben élhették át azokat. A mi mai tábortüzünk a mozi. Köré ülünk és élményeket szerzünk, amiket utána az életünkben tapasztalatként viszünk tovább. Beszélgetni az alkotókkal a film után egy olyan dolog, ami még inkább közelebb hoz minket a tűz köré gyűlt társaság érzetéhez. Belekérdezni a legapróbb részletekig az alkotási kulisszatitkok rejtelmeibe és megfejteni a mesélő legbelsőbb gondolatait egy olyan izgalmas dolog, amit igyekszem minél több emberhez eljuttatni a Néztem Egy Filmet blog videóiban és a filmszüretes beszélgetésekben egyaránt.
Igazi fesztiválhangulat
Váró Kata Anna úgy véli, a rangos díjak a nemzetközi szakma, a filmfesztiválok, a forgalmazók és kritikusok kitüntetett figyelmét jelzik, az évről-évre emelkedő nézőszámok pedig azt, hogy a magyar közönség végre újfent érdeklődéssel fordul a hazai alkotások felé.
- A Magyar Filmszüret immár negyedik éve kínálja a lehetőségét, hogy még egyszer a nagyvásznon láthassuk az előző esztendő honi filmgyártásának krémjét. Igazi fesztiválhangulat költözik ilyenkor az Apolló moziba, melynek közönségéhez az alkotók is szívesen járnak vissza. Szász János premier előtt hozta el az Apollóba A hentes, a kurva és a félszemű című filmjét, majd egy év távlatából érdekes lesz hallani, hogyan és milyen tanulságokkal telt számára a film bemutatókörútja. Semmi sem kapcsol ki annyira, mint egy jó thriller, az X – A rendszerből törölve pedig a műfaj egyik legjobban megírt, izgalmas látványvilágú hazai alkotása, ami várhatóan a nézőkben is sok kérdést vet fel. Szilágyi Zsófinak a Cannes-ban debütált Egy nap című filmje kapcsán biztosan sok szó esik majd az anyaság örömeiről és nehézségeiről, ahogy az általa képviselt filmkészítésben rejlő lehetőségekről.
Közösségi élmény is
Aki szeret filmet nézni, tudhatja, hogy vannak filmek, amikhez egyszerűen kell a nagy vászon, a nagy hangerő. Egészen más élmény így belemerülni egy történetbe, mint otthon, hiába van valakinek nagy tévéje meg jó hangrendszere. Akik képesek otthon akár egy laptop elé leülni és megnézni egy internetről letöltött, a moziteremben kamerával felvett filmet, a lényegtől fosztják meg magukat. Hiszen ha nem jó a hang, nem jó a kép, mi marad az egészből? Ahogy a könyveket és a Guttenberg galaxist is felesleges temetni – a mozi ugyanis olyan filmes és közösségi élményt tud kínálni, amire száz év múlva is szükségünk lesz.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)