A magyar folklorisztika térképét is újrarajzolják a debreceni betlehemes találkozók – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.12.12. 10:55 | Frissítve: 2021.12.12. 10:55
Debrecen - A találkozók során meg is örökítik a bábos csoportokat, azaz gyűjtőmunkát is végeznek a közös szellemi kincsek gyarapítása érdekében.
Idén 30 éves a Nemzetközi Betlehemes Találkozó, amit 2006 óta évről évre Debrecenben rendeznek meg. Annak idején azzal a céllal álmodták meg a szakemberek ezt a találkozót, hogy a Kárpátalján, Délvidéken, Felvidéken, Erdélyben, Székelyföldön és az anyaországban élő betlehemes értékeket összegyűjtsék, és a karácsonyi születés örömhírének ezt a hirdetési módját életben tartsák.
Fotó: Kandert Szabolcs
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága a debreceni betlehemes találkozók hagyományátörökítési gyakorlatát 2015-ben felvette a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok és tevékenységek nemzeti nyilvántartásába, azaz a Jó gyakorlatok regiszterébe. A találkozókról Magyari Márta, főmuzeológus, a Szellemi Kulturális Örökség megyei referense, valamint Szász Zsolt, a Betlehemes Találkozó alapítója beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
Szász Zsolt elmondta, a rendszerváltozás hajtóereje volt az, ami a találkozók ötletét megszülte, az a szervezeti háttér, ami az akkori Népművelődési Intézet, később Magyra Művelődési Intézet révén adott volt, illetve az alapítónak, Tömöry Márta bábos szakreferensnek is sokat köszönhetnek, hiszen ő álmodta meg a tulajdonképpeni formát.
- Azt szerettük volna, ha a találkozók során meg is örökítjük a bábos csoportokat, azaz egyfajta gyűjtőmunkát is elvégzünk a közös szellemi kincseink gyarapítása érdekében – hangsúlyozta az alapító.
Magyari Márta ehhez kapcsolódva kiemelte,
a tudományos feldolgozás szempontjából jelentős értéke van a találkozóknak, hiszen minden eseményen felbukkannak olyan csoportok, akik korábban még nem látott játékokat, szokáselemeket hoznak el.
- A dunántúli német nyelvű játékoktól kezdve az egészen archaikus erdélyi csobánolásig tart a skála, azaz időben és térben is elég nagy távolság a játékok között, amit egy-egy alkalommal bemutatnak Debrecenben a csoportok. Ráadásul évről évre csiszolódnak a játékmódok, hiszen hatnak egymásra a csoportok – magyarázta.
Sok különlegességel találkoztak ezidáig, a debreceni görögkatolikus közösség játéka pédául azért rendhagyó, mert azt Varga Gyula publikációjából tanulták vissza.
Magyari Márta kiemelte, a magyar folklorisztika térképén ugyan már fel vannak rajzolva a betlehemes játékok nagy csoportjai, a találkozók által feltárt játékok ezt a képet azonban át is rajzolhatják, finomíthatják, hiszen nagyon komoly az az adatbázis, amit egy-egy esemény során rögzítenek.
- Bátran ki lehet jelenteni, hogy azt az öt halmazt, amit az ötvenes években Kodály Zoltánék a Magyar Népzene Tárában felfestettek, mára már kibővítettük alcsoportokkal, különleges variánsokkal
– hangsúlyozta Szász Zsolt.
Mint mondta, kezdetben vitájuk volt a néprajzos csoporttal, mert azok azt állították, hogy a civilizációs nyomás, a határváltozások miatt nem maradhattak meg autentikus formájukban a játékok, a tények azonban azt bizonyítják, hogy még tetten érhetőek bizonyos térségekben – szögezte le.
A koronavírus-járvány miatt ugyan idén is elmarad a találkozó, de a szervezők bíznak benne, hogy jövőre folytatódhat ez az immár harminc évre visszatekintő eseménysorozat.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: