A debreceniek vadászpuskát vettek elő a születésnapon, a japánok szamurájkardot
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2018.11.09. 08:10 | Frissítve: 2019.02.04. 08:58
Debrecen – Csehovot vittek Tojamába, ott lesznek a tokiói olimpia nyitógáláján is, a Lúdas Matyi után pedig János vitézt keltik életre a Színjátszó Stúdió színészei.
Pinczés István vonzalma Japán és a japán kultúra iránt negyven esztendeje kezdődött. Meglepő módon nem is akárhol: még az Egyesült Államokban, ahol 1981-ben New Yorkban találkozott a Debreceni Színjátszó Stúdió és a Hirosi Koizumi vezette japán Bungeiza Gekidan. Kapcsolatuk később hivatalos szintre emelkedett, illetve az akkori Kölcsey Művelődési Központ belépésével a művészet más területein (klasszikus zene, kórusének, népzene, japándob, néptánc, balett, showtánc, tárgyalkotó népművészet, képzőművészet, virágkötészet, japán képírásművészet, bábszínház, stb.) is sokrétű és gyümölcsöző együttműködéssé terebélyesedett Tojama és Debrecen művészei, valamint Tojama megye városai (Takaoka, Inami, Jokkaicsi stb.) és Hajdú-Bihar városai (Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Derecske, Püspökladány stb.) között.
Dehir.hu: Mitől különleges ez a kapcsolat?
Pinczés István: Ez nem pusztán formális, hanem világviszonylatban is kiemelkedően gyümölcsöző: közel négy évtized során
mintegy 1500 japán művész érkezett Magyarországra, és közel ezer Hajdú-Bihar megyei művész mutatkozott be Tojama megyében.
A sor itt természetesen nem ér véget, hanem folytatódik. Már csak azért is, mert a japán és magyar kapcsolatok e négy évtizednél is távolabbra nyúlnak: jövőre lesz a két ország diplomáciai kapcsolatainak 150. évfordulója, aminek megünneplésére a politika és a kultúra is készül.
Dehir.hu: Nemrég ismét Tojamában járt. Tényleg egy születésnap miatt?
Pinczés István: Így van, ez egy különleges születésnap volt, a Bungeiza Gekidan színtársulat fennállásának 70. évfordulóját ünnepeltük. A két társulat ún. iker-előadásban játszotta Csehov komédiáját, a Leánykérést. A japánok természetesen japán nyelven, kimonóban, szamurájkarddal a debreceniek pedig úgy, ahogy Csehov is megírta, hagyományos módon, vadászpuskával. Ezen az úton egy kiváló kollégám, a Csokonai Színház művésze is velünk tartott,
a 77 éves Csikos Sándor életében először járt Japánban.
Ő gyakorlatilag 1979, azaz a kezdetek óta együtt dolgozott művésztanárként a Színjátszó Stúdiósokkal: művészi beszédet és versmondást tanított nekik. Túlzás nélkül állíthatjuk, nagy szerepe volt benne, hogy e közel négy évtized alatt sok-sok egykori színjátszó stúdióst felvettek a színművészeti főiskolára illetve egyetemre. A névsor igen parádés: Eszenyi Enikó, Csuja Imre, Szarvas József, Kerekes László, Bertók Lajos, Varga Marika, Illyés Róbert, Kiss Péter Ernő, Marth Ildikó, Varga Éva, Garay Nagy Tamás - hogy csak néhányat említsünk. S akkor még szót sem ejtettünk azokról a színészekről, akiknek a pályája az Ady-gimnáziumban indult. Hajdú Steve István, Kállóy Molnár Péter, Schell Judit, Botos Éva, Tenki Réka szintén az ő irányítása alatt készültek fel a pályára. Japánban egyébként nemcsak játszottunk, hanem workshopokat is tartottunk Csikos Sándor, Tóth Kálmán és Vlajk Mária részvételével, s az én vezetésemmel.
Dehir.hu: Miért épp Csehovval és a Leánykéréssel álltak elő?
Pinczés István: Azért mert 1981-ben is ezt játszotta New Yorkban, a színházi világfesztiválon mindkét társulat, a miénk és a japán is. A színészek persze cserélődtek, mert akkoriban Szarvas József - még segédszínészként és operatársulati kóristaként - játszotta az Apa szerepét… Lomovot most Tóth Kálmán alakította, Natasát Vlajk Mária, Csubukobot pedig Csikos Sándor. Én vagyok a stábból az egyedüli régi bútordarab, mert az akkori és mostani előadást is én rendeztem.
Dehir.hu: Emlegette a 150. évfordulót. Arra mivel készülnek?
Pinczés István: A Bungeiza Gekidan társulattal közös színházi előadással. Kato Micsio a második világháború után írt darabját, az Emlékkintornást japán nyelvű előadásban mutatjuk be Tojamában. Már az időpont is megvan: január 23-án. A Csokonai Színház művésze, Jámbor József
nemcsak fordítója a darabnak, aki egyben a főszerepet is játssza (japán nyelven!), hanem még szaxofonozik is majd a szerepe szerint a színpadon.
Januárban Tojamában japán színészekkel fogjuk folytatni az idén februárban elkezdett próbafolyamatot.
Dehir.hu: Elsőre szokatlanul hangzik, hogy a debreceni színészek japánul játszanak…
Pinczés István: Megszokták, hiszen pár éve A rút kiskacsát, A gyufaárus kislányt, idén pedig a Fazekas Mihály Lúdas Matyiját mintegy 30 alkalommal adtuk elő Japánban – japánul...
Dehir.hu: S mikor láthatják ezt a közös produkciót a debreceni nézők?
Pinczés István: Decembertől, terveink szerint A dohányzás ártalmasságai című jelenettel együtt.
Jövő ősszel pedig Budapesten, Hajdúnánáson és a soproni Progress Fesztiválon is játszani fogjuk. Meghívást kapott a produkció Kanadába, ahol ismét a japán produkcióval "fej fej mellett" lépünk színpadra.
2020-ban a tokiói olimpia nyitógáláján mutatja be a darabot a két csapat az egyik olimpiai helyszínen,
2021-ben pedig Monacóban a Mondial alkalmából a Grace Kelly Színházban japán-magyar-monacói koprodukcióban száll majd versenybe a világ öt kontinenséről meghívott produkciókkal.
Dehir.hu: Most mivel foglalkoznak?
Pinczés István: Folyamatosan játsszuk a Lúdas Matyit. A Debreceni Tankerületi Központ támogatásával nagyon sok iskolában előadhattuk ezt a produkciót: 11 debreceni és 4 szabadtéri "happening" után most a megyét járjuk és december közepéig 20 alkalommal visszük színre Derecskén, Hajdúszoboszlón, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és a megye többi településén.
November végén Egerben mutatunk be japán kjógen vígjátékokat, karácsonyra pedig szakrális-folklorisztikus dokumentumelemekkel gazdagított modernkori pásztorjátékkal állunk elő. Nekem lesz egy Légy jó rendezésem – ez már a 15. az 1991-es debreceni ősbemutató óta – Mezőkövesden, emellett pedig folyamatosan műsoron tartjuk az Imagine című Beatles-musicalt is. Januárban már harmadik alkalommal kezdjük az immár hagyománnyá vált "Kóti Árpád Nyílt Kocsmaszínházi Szavalóverseny" szervezését, az ifjabbakra gondolva pedig – a Lúdas Matyihoz hasonlóan szintén a Debreceni Tankerületi Központtal egyetértésben Petőfi Sándorra emlékezünk halálának 170. évfordulóján a János vitéz című elbeszélő költemény alapján készülő zenés produkciónkkal. Ezt szeretnénk elvinni olyan települések kisdiákjaihoz is, akik még életükben nem jártak színházban...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)