A 232 éve született Kölcsey Ferencre emlékeztek partiumi szülőfalujában
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.08.06. 07:00 | Frissítve: 2022.08.06. 07:00
Sződemeter - Az együttérzés, a segítőkészség, a szolidaritás határozta meg a költő életét.
A 232 éve született Kölcsey Ferencre emlékeztek pénteken délután partiumi szülőfalujában, Sződemeteren.

Kölcsey-emlékház Sződemeteren - Fotó: dehir.hu/archív
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében Kölcsey Ferencnek egy emlékkönyvbe írt üzenetét idézte: "A haza minden előtt".
Úgy vélte: ez a négy szó vezérelte a magyar kormányt is, amikor a legfontosabb nemzetpolitikai döntéseit hozta.
"A haza minden elé helyezése nemcsak értékrendet jelent a számunkra, hanem a cselekvésünket is egy irányba vezeti. (...) Egy új reformkor bontakozik ki a szemünk előtt, ahol a cselekvésünket a haza és a nemzet érdeke köré formáljuk. Erre a közös cselekvésre irányítva a figyelmet neveztük el az idei esztendőt a cselekvő nemzet évének" - jelentette ki.
A helyettes államtitkár arra biztatta a hallgatóságát, hogy cselekedjenek és éljenek a Kölcseytől idézett szavak szellemében, hiszen ez méltó a költő emlékéhez is.
Egyed Emese irodalomtörténész a költő szövegeiből idézve állapította meg: Kölcsey nagyon erős erkölcsi érzékű és érzelmi intelligenciájú ember volt, akinek az együttérzés, a segítőkészség, a szolidaritás határozta meg életét. Mint felidézte, országgyűlési követként túl bátor, túl modern volt a maga korában, ezért visszahívták. Részben azért mondott le a pesti életről, hogy az árván maradt unokaöccsét ápolja.
A Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című írásában fogalmazta meg intelmeit az akkor 12 éves, beteges rokonához. Hitre intette az unokaöccsét, de egyben azt is sugallta, hogy legyen türelmes a más vallásúakkal. Emellett az emberiség és a magyar nyelv szeretetére buzdította.
Pakulár Julianna sződemeteri református lelkész, a helyi Kölcsey Ferenc Egyházi és Kulturális Központ vezetője arról beszélt, hogy az eldugott partiumi településen az ember zsigereiben is érzi, hogy magyar, mert "a helynek erőtere van".
A lelkész megjegyezte: a Himnusz ugyan nem Sződemeteren született, de itt nyer igazán értelmet.