Berlinbe utaznak a debreceni Antal ̶ Lusztig-gyűjtemény remekei
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2019.09.01. 09:00 | Frissítve: 2019.09.03. 08:50
Debrecen – A Déri Múzeum szervezésében, a Bauhaus 100. évfordulója kapcsán Moholy-Nagy Lászlónak és magyar kortársainak műveit mutatják be a német fővárosban. Interjú Nagy T. Katalinnal, a kiállítás kurátorával.
1919-ben Walter Gropius a két weimari művészeti iskola összevonásával alapította meg az Állami Bauhaus intézményét: bár 14 évig működött csak, az építészetre és művészetre gyakorolt hatása máig érezhető Európa-szerte. A 100. évfordulóhoz kapcsolódóan Bauhaus emlékévnek nyilvánították 2019-et: Berlinben és máshol, többek között Budapesten is, számos tárlat és ünnepség kötődik ehhez.
Debrecen is szeretne hozzájárulni ehhez a különleges ünnephez, ezért kerül sor a berlini kiállításra.
A kiállítás társszervezője a Collegium Hungaricum, melynek igazgatója, Nagy Márta és munkatársa, Bottlik Virág hónapok óta dolgoznak a kiállítás előkészítésén, melynek középpontjában a Bauhaus egyik magyar mesterének, Moholy-Nagy Lászlónak a munkái állnak. Az anyagot a debreceni Antal ̶ Lusztig-gyűjteményből válogatta a gyűjtemény és a kiállítás kurátora, Nagy T. Katalin művészettörténész. Vele beszélgettünk a gyűjteménynek és Debrecennek is nagy presztízst jelentő eseményről.
Dehir.hu: Mit lehet tudni erről a különleges kiállításról?
Nagy T. Katalin: Az érdeklődők szeptember 12. és október 18. között láthatják majd Az ecsettől a kameráig. Moholy-Nagy László és magyar kortársainak alkotásai a debreceni Antal ̶ Lusztig-gyűjteményben című tárlatot a berlini Collegium Hungaricumban. Tervezője, Peter Schweger erdélyi szász származású német építész volt, aki arra törekedett, hogy a ház a Bauhaus szellemiségét tükrözze. Így különösen jól illik ez a mostani tematika a Weininger Andorról elnevezett kiállítóterembe. A tárlatot Moholy-Nagy unokája, Daniel Hug fogja megnyitni, aki a Moholy-Nagy Alapítvány igazgatója és közel egy évtizede Kölnben él, ő a vezetője a kölni Art Fairnek.
Jelenleg zajlanak az előkészületek: Debrecen városa anyagilag és szellemileg is támogatja a tárlat létrejöttét.
Moholy-Nagy Lászlót elsősorban a Bauhaus oszlopos tagjaként, tanáraként ismerik a világban, sokszor nem kap hangsúlyt magyar származása, pedig fontosak voltak számára a Magyarországon töltött évek, a nevét sem egyszerűsítette, pedig a külföldiek számára ma sem könnyű nevének kiejtése. Életének fontos állomása volt Németország, itt vált ismertté, majd 1937-ben Chicagóba költözött, ahol csupán még egy évtized adatott számára, fiatalon, 51 évesen halt meg.
A debreceni Antal Péter gyűjteménye az országban a legnagyobbnak számít
és számos muzeális értékű mű található benne: ha például a Magyar Nemzeti Galéria rendez valamilyen monografikus vagy egy korszakot bemutató kiállítást, biztos, hogy a gyűjteményből kölcsönkérnek egy-egy alkotást.
Dehir.hu: Mely alkotók műveit láthatják még az érdeklődők a tárlaton?
Nagy T. Katalin: Moholy-Nagy magyar barátai és kortársai közül látható lesz majd Nemes-Lampérth József, Tihanyi Lajos, Kassák Lajos, Bohacsek Ede, Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Márffy Ödön, Mattis Teutsch János és Uitz Béla egy vagy több alkotása is. Különleges csemegék is vannak a több mint ötven mű között, olyanok például, amelyek az 1920-as években Berlinben készültek, amelyek ezen a tárlaton lesznek ott újra láthatók először. Több műnek izgalmas története is van, hogy csak egyet említsek, Moholy-Nagy egyik legkorábbi képe a Budai hegyek címet viseli.
Moholy-Nagy rajongott Ady Endréért, már gimnazistaként ismerte a költő verseit, majd Budapesten alkalma volt többször is meglátogatni a már nagybeteg költőt,
s egyik alkalommal neki ajándékozta a képet. 1919-ben a költő meghalt, Moholy-Nagy már nem volt Magyarországon, Csinszka pedig visszaadta a képet Moholy-Nagy testvérének. Ennek okán Tihanyi Lajos Ady-portréja is szerepelni fog a tárlaton. Egy másik kiállított művön egy német házaspár jelenik meg, ők támogatták Moholy-Nagyot, amikor Bécsből betegen érkezett meg Berlinbe. A berlini kiállításnak is lesz egy kísérő tárlata is; 13 kortárs művész alkotása fog párbeszédbe elegyedni Moholy-Nagy szellemével. Nagyon fontosnak tartom a régi művek bemutatásakor, hogy legyenek kortárs reflexiók is, mert azok erőteljesen hozzájárulnak a klasszikus alkotások életben tartásához.
Dehir.hu: Mi jellemezte az 1920-as évek művészetét Németországban, amikor a Bauhaus intézménye is fénykorát élte?
Nagy T. Katalin: Amikor Berlinbe érkezett Moholy-Nagy László 1920 elején, tomboltak az izmusok: az expresszionizmus, a kubizmus, a dadaizmus. Erős hatások érték a fiatal művészt, aki éppen a saját hangját kereste. Moholy-Nagy nem járt képzőművészeti főiskolára, mert nagybátyja biztonságosabbnak tartotta, ha jogot tanul, de Budapesten képezte magát, többek között Berény Róbert szabadiskolájába járt. 1918-ban ki is állított a Nemzeti Szalon téli tárlatán.
Dehir.hu: Nem csak Berlinben mutatkozik be a tárlat.
Nagy T. Katalin: Így van,
novemberben Rómában rendezünk egy másik kiállítást, a munkák egy része azonos a berlini anyaggal, de több lesz a fotó, nemcsak Moholy-Nagy fotói, fotogramjai fognak szerepelni, hanem Kepes György fényképeit is bemutatjuk
a Kecskeméti Fotográfiai Múzeum jóvoltából. A helyszín pedig a római Galleria Arte Moderna, rövid nevén a GAM lesz. A kiállítás szervezője a debreceni Puskás István, aki jelenleg a római Magyar Akadémia igazgatója.
Dehir.hu: Mennyiben másabb egy külföldi tárlat szervezése, megálmodása, mint egy hazai esetében?
Nagy T. Katalin: A külföldi terep, mivel ismeretlen közeg, mindig több buktatóval járhat. A berlini helyszín a magyar intézet, így az egy kicsit hazai terepnek számít. A római tapasztalatokról még nem tudok beszámolni, a szervezés közepén tartunk. A korábbi időkből, például a Magyar Nemzeti Galériában eltöltött másfél évtized tapasztalatairól sokat mesélhetnék, de az régen volt, gyorsan változik a világ.
Dehir.hu: Mit gondol, mekkora presztízst jelent a városnak és a gyűjteménynek az, hogy több európai városban is bemutatkozhat a tárlat?
Nagy T. Katalin: Ez egy óriási dolog, hiszen általában elsősorban a fővárosi múzeumoknak van lehetősége jelentős, magyar művészetet bemutató tárlatot rendezni külföldön, vidéken nincsenek akkora gyűjtemények, néhány kivételtől eltekintve. Az a tény, hogy
Debrecenben él az ország legnagyobb képzőművészeti gyűjteményének a tulajdonosa, aki ráadásul szívesen teszi ki közszemlére, adja kölcsön értékes képeit, tárgyait, nagyon jó lehetőség a város számára is, hogy megmutassa magát a világnak,
hiszen így nemcsak az Antal–Lusztig névnek megy híre, hanem Debrecen nevét is jobban megismerik külföldön, s miután a szervező háttérintézmény a Déri Múzeum, ő is osztozik a dicsőségből. Nagyon remélem, hogy sokakat sikerül majd a berlini Collegium Hungaricumba csalni, a feladat nem könnyű, Berlinben hihetetlen nagy a kulturális kínálat, ráadásul a megnyitónkat követő napokban zajlik a berlini Art Fair.
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
zsugababus
És a modemből kilopott festményekkel mi van ?? ki a felelős ?? mit mond az őrző védő szolgálat ???