Milliós összegek forognak kockán: senki nincs biztonságban az unokázós csalóktól – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.01.27. 08:10 | Frissítve: 2021.01.27. 08:13
Debrecen – A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője szerint a börtön sem rettenti el a csalókat.
A koronavírus-járvány világszerte jelentősen visszaszorította a bűnözést. A napokban régen látott kedvező bűnügyi adatsort közölt a rendőrség idehaza is, igaz az még tavalyi feldolgozott eseteken alapult. Az utóbbi időben azonban megszaporodtak az úgynevezett unokázós csalók, akik általában idős embereket céloznak meg, s akár milliós összegeket vesznek el tőlük. Mi a helyzet a megyében és Debrecenben? Van-e biztos recept a profi retorikai elemeket használó csalók ellen? Ezekről is beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában Juhász Zoltán alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője.
Juhász Zoltán elmondta, hogy már Hajdú-Bihar megyében is megtalálták áldozataikat a csalók. Ám ezek az eddigi esetek, 2019-től egészen mostanáig, mind pozitív eredménnyel zárultak, a rendőrségnek sikerült elkapnia az elkövetőt, s a pénz is visszakerült a jogos tulajdonosához.
– Sajnos senki sem kerülheti el az efféle veszélyeket, világméretű jelenségről van szó. A köztudatba már bekerült, de még mindig sokan nincsenek tisztában vele, hogy mit jelent az unokázós csalás. Ezek olyan trükkös csalások, amelyek során az elkövető valamilyen történetet használ fel, hogy beférkőzzön az áldozat, elsősorban az idősebb korosztály, bizalmába – magyarázta az alezredes.
Az unokázós nevet onnan kapta ez a tevékenység, hogy általában az unokákra hivatkozva hívják fel a nagyszülőket. Ilyenkor legtöbbször azzal a mesélve állnak elő, hogy a fiatal balesetet okozott vagy szenvedett el, s ebből a helyzetből csak pénzzel tud szabadulni. De unokázós csalásnak hívják már azt is, ha nem létező tartozás miatt hívják fel az áldozatot, hogy azonnal fizesse ki.
Sokakban felmerülhet, hogy nem ismeri fel a saját rokonának a hangját a hívott, hogy dőlhet be egy ismeretlen hívásának.
– Amikor felveszik a telefont, s beleszól egy sírós hang, hogy „Szia mama, én vagyok!”, ilyenkor nincsen ideje az áldozatnak meggyőződni arról, hogy valójában ki is van a vonal túlsó végén.
Ha hihetően tálalja a történetet, akkor már inkább azon gondolkodik az áldozat, hogyan tudna segíteni az unokáján, hiszen az időseknek ők nagyon sokat jelentenek
– mutatott rá Juhász Zoltán.
Hajdú-Bihar megyében az utóbbi időben volt három ilyen eset, amelyek során milliós nagyságrendű összeget csaltak ki az áldozatoktól.
– Nem tudjuk pontosan, de ezeket lehet, hogy több száz telefonhívás előzte meg, amikor a csalók nem jártak sikerrel, de volt néhány olyan, ahol bejött a számításuk. A három esetből a megyében kettőnél merült fel az áldozatban a gyanú, miután már átadta a pénzt, hogy vajon jól cselekedett-e. Ekkor ők szóltak a rendőrségnek, még szerencsére időben, mert sikerült lefülelni az elkövetőket – fogalmazott az alezredes.
Juhász Zoltán néhány trükköt is elárult, amelyekkel megelőzhetjük, hogy csalás áldozataivá váljunk.
– Mobilon könnyebb ellenőrizni, hogy ki hív, hiszen manapság ezek a készülékek kiírják a nevet, de vezetékes telefonnál nincs mindig ilyen lehetőség. Minden esetben, ha ismeretlen telefonszámot jelez a telefon, akkor már gyanakodni kell – emelte ki az alezredes.
Hozzátette:
előfordul, hogy más országból indítják a hívást, érdemes figyelni a telefonszám hosszát, ha nem egyezik a megszokott magyar számokkal, az szintén gyanús. Hasonló eset, ha ki sem jelzi a számot a készülék, csak ismeretlen hívót ír.
– Az is fontos, hogy ellenőrző kérdést tegyünk fel. Bármilyen olyan kérdést, amelyre egy idegen nem tudhatja a választ. A cím az nem mindig jó ebben az esetben, mert telefonkönyvből kiolvashatják. De az is működhet, ha visszahívást ajánlunk fel, s utána nem ezt a számot, hanem az unokánk, más rokonunk valódi, elmentett számát csörgetjük meg – hangsúlyozta Juhász Zoltán.
Az alezredes felhívta rá a figyelmet, hogy ezek a csalások azért is lehetnek sikeresek, mert sokan nem azon kezdenek el rögtön gondolkodni, hogy ez egy átverés.
– Még mindig vannak olyanok, akiknek meg sem fordul a fejében, hogy átverik őket. Legtöbbször az „unoka” maga helyett küld valakit, aki átveszi a pénzt és az értékeket, hiszen így nem derül ki a csalás – mondta.
Juhász Zoltán kiemelte, hogy a csalókat a börtönbüntetés sem tántorítja el igazán az ilyen pénzszerzési lehetőségtől. A legjobb, amit tehetünk, hogy gyanakszunk, s nem fizetünk azonnal, ha pénzt kérnek tőlünk.
A teljes beszélgetést megtekinthetik itt:
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Mit tegyen egy debreceni nyugdíjas, ha úgy érzi, át akarják verni? | 2021.01.24 |