Így veszítette életét Nyíradony 1956-os hősi halottja
Szerző: Topor István | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.12.19. 10:00 | Frissítve: 2021.12.19. 10:10
Debrecen – A 21 éves őrvezető a Kossuth laktanyában tartózkodott, mikor a Debrecenbe bevonuló szovjet csapatok támadást indítottak.
A közelmúltban került fel az internetre a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) adatbázisa In memoriam 1956 címmel a forradalomban és szabadságharcban elesettek adataival. Ebben bukkant rá Topor István helytörténész a nyíradonyi Kujbus István nevére. Írását itt közöljük.
Itt nyugszik a 21 évesen elhunyt őrvezető
A katonai rendészetnél jelentkezett
22 évig tanítottam Nyíradonyban, de egyetlen alkalomra sem emlékszem, hogy az október 23-i ünnepségeken elhangzott volna a neve. A felfedezés kíváncsivá tett, így "nyomozásba" kezdtem."
Kujbus István 21 éves őrvezető éppen szabadságát töltötte Nyíradony-Tamásipusztán, amikor 1956. október 23-án a forradalom kitört. Az események miatt nem tudott visszatérni alakulatához, így november 3-án jelentkezett a debreceni katonai rendészetnél, hogy alakulatát értesítsék és az elhelyezéséről gondoskodjanak. A Kossuth laktanyában helyezték el, amely ekkor a 48. lövészezred objektuma volt.
Másnap, november 4-én hajnali 4 óra 15 perckor a Debrecenbe bevonuló szovjet csapatok támadást indítottak a körbevett Kossuth laktanya ellen.
Ki volt Kujbus István?
1935. május 18-án született Nyíradonyban. Édesapja Kujbus József volt, édesanyját Kiss Erzsébetnek hívták. Nyolcan voltak testvérek. A család földművelésből igyekezett fenntartani magát. Elsősorban dohánytermesztéssel foglalkoztak. A nyolc osztály elvégzését követően István és testvérei is édesapjuknak segítettek a gazdaságban. Ő és János nevű bátyja katonai iskolában szerette volna folytatni tanulmányait.
1956-ban a Magyar Néphadsereg páncélos tiszthelyettes kiképző ezredéhez vonult be tényleges katonai szolgálatra Rétságra.
Kujbus István a Kossuth laktanya ostromakor kapott halálos sebet.
Az elbeszélések szerint a lövéseket hallva az álmukból ébredők közül valaki felkapcsolta a szobában a villanyt. Egy szovjet harckocsiból leadott lövéstől a 2. számú épület találatot kapott. A belövés okozta robbanásban három katona: Pataki Sándor alhadnagy, Kujbus István őrvezető és Bujdosó György szakaszvezető azonnal életét veszítette. Az elhunyt magyar honvédeket a szovjetek pokrócba csavarták és a laktanya udvarán földelték el.
A Komádiba való Bartalis Sándor őrvezető november 10-én a klinikán hunyt el koponyaalapi törés következtében. Tíz katona pedig megsebesült.
Kujbus János, a hősi halált halt István bátyja, miután hallotta, hogy a hajnali órákban tűzharc volt Debrecenben, azonnal odament a laktanyához megtudni, mi történt. Akkor mondták meg neki, hogy a három elhunyt katona közül az egyik az öccse.
Posztumusz előléptetés
Kujbus János szerette volna testvére holttestét megkapni, hogy otthon, Tamásipusztán méltó körülmények között tudják eltemetni. Néhány nappal később a szovjet parancsnokságtól engedélyt kaptak az exhumálásra. November 9-én kihantolták a katonákat. Bátyja jelen volt a kihantoláskor, és ő azonosította pokrócba tekert testvére holttestét. Az alakulat orvosai megvizsgálták az elhaltakat, majd engedélyt adtak a hozzátartozóknak a tetemek elszállítására.
Ezt követően Kujbus István földi maradványait családja hazaszállította és a tamásipusztai temetőben helyezték nyugalomra. Itt nyugodott 1982-ig.
Édesapja, Kujbus József halálakor a 21 évesen elhunyt katona földi maradványait exhumálták és a Debreceni Köztemető XXVII. parcella A oldalának 39-40. sírhelyén megváltott családi sírba temették el édesapja mellé. 1986-ban édesanyját, majd 1990-ben öccsét Györgyöt is itt helyezték végső nyugalomra.
1990. október 23-án a forradalom 34. évfordulója alkalmából Für Lajos az Antall-kormány honvédelmi minisztere posztumusz előléptetéseket adományozott a Kossuth laktanya hősi halott katonáinak. Pataki Sándor alhadnagyot őrnaggyá, Bujdosó György szakaszvezetőt, Kujbus István, Solymosi Ferenc és Bartalis Sándor őrvezetőket hadnagyokká léptette elő.
Ezen a napon avatták fel katonai tiszteletadással – a honvédelmi miniszter jelenlétében – a szovjet támadásban elesett katonák emléktábláját a Kossuth laktanya udvarán.
Újabb fordulatok
2017 tavaszán újabb fordulat következett be a Köztemetőben nyugvó hősi halott sírjával kapcsolatban. A sír megváltási ideje ugyanis lejárt. Ekkor kereste meg Kujbus István Ilona nevű húgának a lánya, Kovács Ilona a 2. Katonai Igazgatási Központ debreceni toborzó irodájának ügyfélszolgálatát és kérte a Magyar Honvédség segítségét, hogy a hősi halott sírhelye mentesítésre kerülhessen a sírhelymegváltási kötelezettség alól és nyilvánítsák védetté.
A bejelentést követően a sírhelyet a szakemberek felmérték. A rendelkezésre álló dokumentumok megvizsgálását követően megállapították, hogy a sír hősi halott sírja. A katona sírjával kapcsolatban a hadisírgondozásért felelős szaktiszt 2017. április 4-én tájékoztatta a Debreceni Nagyerdei Köztemető üzemeltetését végző AKSD Kft. ügyfélszolgálati igazgatóságát, hogy a sírhely hősi halott sírja és kérte, a tekintsenek el a sírmegváltási díj családtól való további beszedésétől.
2017 áprilisában megtörtént a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Katonai Igazgatási központja felé az írásos állásfoglalás kérése, amely tartalmazta a tényt, hogy Kujbus István hősi halottnak minősül és sírhelye a jogszabály szerint hősi temetési hely, így mentesül a sírmegváltási díj megfizetése alól.
A honvédségi feladatok átszervezése következtében a védetté nyilvánítás folyamata sajnos megszakadt.
Annak érdekében, hogy a sír megőrződjön, az elmúlt hetekben élénk levelezést folytattam az AKSD Városgazdálkodási Kft. temető-ügyfélszolgálatával, az „Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport vezetőjével, valamint a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság szakemberével.
Ennek eredményeként Kardos Ferencné az AKSD Városgazdálkodási Kft. temető-ügyfélszolgálati vezetője idén november 26-án kelt levelében megerősítette, hogy Kujbus István a XVII – A. tábla AO – 1. sor 39-40. sírban van eltemetve.
A fenti levelet továbbítottam az illetékes szerveknek. Így, remélhetőleg hamarosan megszületik az az írásos nyilatkozat, amely alapján a sír védettség alá kerülhet.
Kujbus István nevét a köztemető 56-os parcellájában párnakő is őrzi.
A cikk eredeti, terjedelmesebb tanulmányváltozata Kujbus István, Nyíradony háromszor temetett 1956-os hősi halottja címmel a Bocskai Könyvtár honlapján jelent meg. A cikk (illetve a tanulmány) megszületéséhez jelentős segítséget nyújtott Sarkadyné Kujbus Márta és Kujbus János – Kujbus István unokahúga és unokaöccse; Csákvári Sándor, az „Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport vezetője; Zeller Zoltán főhadnagy és Kardos Ferencné, az AKSD Városgazdálkodási Kft. temető-ügyfélszolgálati vezetője.