Átlagosan öt hónapot kell várni egy szakemberre Hajdú-Biharban

---

Debrecen - Az áremelkedések hatására csökkentett tartalmú és elhalasztott beruházások együttes aránya Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb.

---

2022 februárjában 138 nap várakozási időt jelentett a szakemberhiány Magyarországon, ennyi idő telt el átlagosan a szakemberek megkeresésétől a munka megkezdéséig. Ez kismértékű, pár százalékos emelkedés a múlt évi adatokhoz képest – derül ki a Mapei Kft. megrendelésére készült országos kutatásból, ami 3580 fő megkérdezésével készült.

Fotó: archív, MTI

Hajdú-Biharban még ennél is rosszabb a helyzet, itt 148 nap, azaz öt hónap a várakozási idő. 

Ennél többet csak Nógrád (154 nap), Csongrád-Csanád (152 nap) és Fejér megyében (149 nap) kell várni egy szakemberre.

„A 138 nap változatlanul extrém hosszú várakozási idő, az ideális egy-két hónappal szemben. Jó hír, hogy a jelenlegi trendek alapján túl van a tetőponton és az év második felétől várhatóan csökkenni fog a szakemberhiány mértéke, a kifutó támogatások, valamint a visszafogottabb önkormányzati beruházások hatására mérséklődő kereslet miatt” – vélekedik Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Országosan a legkevesebbet kőművesre kell várni, átlagosan 94 napot, ácsokra 106, festőkre 115 napot. A legtöbbet gépészre, átlagosan 148 napot, bádogosra 140 napot, burkolóra 136 napot, villanyszerelőkre 135 napot.

A kutatás megvizsgálta az építési és felújítási költségek áremelkedésének hatását. Az eredmény megdöbbentő: az áremelkedések hatására az építkezők, felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein. Ezen belül a válaszadók 7 százaléka felhagyott az építkezési, illetve felújítási terveivel, míg további 27 százalék lejjebb adott belőlük, például olcsóbb, alacsonyabb minőségű anyagok beépítésével.

A tervezett beruházás meghiúsulása Csongrád-Csanád és Baranya megyében a legmagasabb, egyaránt 10 százalék, Hajdú-Bihar megyében 8 százalék döntött a tervei lefújása mellett.  

A terveikből lejjebb adók, azokból kevesebbet vagy másképp megvalósítók aránya országosan 27 százalék. A legtöbben, 35 százalék, Hajdú-Bihar megyében döntöttek így.

Az áremelkedések hatására csökkentett tartalmú és elhalasztott beruházások együttes aránya Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb, az építkezők 43 százaléka volt kénytelen ilyen döntést hozni. 

Országosan az építkezők, felújítók 15 százaléka arról számolt be, hogy az áremelkedés hatására csúszott a beruházás befejezése. Ez leginkább (25 százalék) Tolna, valamint Veszprém és Bács-Kiskun (19-19 százalék) megyét érintette. A legkisebb mértékben pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyét, 11-11 százalék, valamint Baranya, Békés és Hajdú-Bihar megyét, egyaránt 12-12 százalék.