Új taktikával harcol a kormány az áram- és gázszolgáltatókkal
Szerző: Napi Gazdaság | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.03.11. 07:49 | Frissítve: 2013.03.11. 12:54
Budapest - Az elveszített rezsiperek miatt készült törvénymódosítás szerint az állam szigorításai semmilyen formában nem számíthatók bele az árképletbe.
Egy, a hét végén benyújtott törvénymódosító javaslat szerint az energiacégek nem háríthatják át a tranzakciós illetéket, illetve a Robin Hood-adót és a közművezeték-adót a fogyasztókra, e tételek semmilyen formában nem számíthatók bele az árképletbe - írja a Napi Gazdaság hétfői számának cikke.
A villamosenergia- és a földgáztörvény módosításával menekülne előre a kormány az elveszített rezsiperek kapcsán. A Fővárosi Törvényszék nemrégiben a gázszolgáltatóknak már igazat adott abban a felülvizsgálatban, amelyben a cégek a Magyar Energia Hivatal (MEH) ármegállapító rendelete jogellenességének kimondását kérték.
A Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter jegyezte, a hét végén benyújtott törvénymódosító javaslat azonban kimondaná, hogy az energiacégek nem háríthatják át a tranzakciós illetéket, illetve a Robin Hood-adót és a közművezeték-adót a fogyasztókra, e tételek semmilyen formában nem számíthatók bele az árképletbe, azokat a cégek "önállóan viselik". A javaslat más módon is felkészül a MEH-határozatot jogellenesnek kimondó bírósági döntésre, kimondja ugyanis, hogy az ármegállapítás hatályon kívül helyezésére csak a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító új határozat jogerőre emelkedésével van mód − vagyis az új szabályozás megszületéséig a rezsicsökkentést meghatározó árképlet marad hatályban. Ez a rendelkezés a fejlesztési miniszter javaslata szerint a folyamatban lévő ügyekre is érvényes, mind a gáz-, mind az áramszolgáltatókra vonatkozik.
A változtatásra azért volt szükség, mert amennyiben a jelenlegi állapot szerint születne meg a jogerős döntés, a törvényszék új ármegállapítási eljárásra kötelezné a hivatalt, ez pedig végső soron a rendszerhasználati díjak és így a január elsejétől csökkentett végfelhasználói árak módosítását eredményezné (amellett, hogy a cégek egy külön eljárásban emellett kárigényt is benyújthatnak).
A kormány Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal néven hozná létre a közüzemi szabályozás csúcsszervét, amely a Magyar Energia Hivatal jogutódja lesz − derül ki a törvényjavaslatból. Az új szerv feladata az áram- és gázszolgáltatás mellett a távhő- és a víziközmű-szektor, illetve a hulladékgazdálkodás árszabályozását végezné önállóan. A hivatal felügyelné emellett a biztonsági földgázkészleteket is. Az új szerv elnöke hét évre kapna mandátumot, fizetése a KSH által mért előző évi havi bruttó átlagkereset tízszerese lenne (a tavalyi számok alapján 2,23 millió forint) - írja cikkében a Napi Gazdaság.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)