A pénzükön ülnek a magyar gazdagok, a szegények inkább kifizették tartozásaikat
Szerző: mfor/privatbankar.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.10.23. 07:49 | Frissítve: 2021.10.23. 07:52
Budapest - A bérnövekedés nagy része a legtöbb esetben a kiskereskedelembe áramlott - állapítja meg a felmérés fogyasztási szokásaink változásairól.
Eltérő megközelítéssel állnak hozzá a többletjövedelmükhöz az egyes társadalmi rétegek Magyarországon.
A biztonság és a megtakarítás a két mozgatórugó, utóbbi még a közép rétegeknél is növekedett. Közben sokan költenek többet az egészségükre és a lakásfenntartásra és viharos tempóban növekszik az online költések aránya is - állapítja meg a privatbankar.hu gazdasági portál cikke.
A lakosság legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 százaléka inkább visszafizeti adósságait és csak utána költ megélhetésre, ha 10 ezer forintnyi plusz jövedelemre tesz szert.
A leggazdagabb ötöd azonban többletjövedelme nagyobb részét megtakarításokba helyezi és tudatosan költ – közölte a Marketing Resolution (MR) adatalapú marketing tanácsadó cég, amelyik a Westenddel közösen igyekezett felmérni az egyes rétegek fogyasztási szokásainak változását, felhasználva a KSH egyes adatait is.
Kui János, az MR ügyvezető igazgatója azonban nem csupán erre a két csoportra, hanem a köztes tömegre hívta fel a figyelmet, ugyanis a kutatásaik szerint ez az a réteg, amelyiket igazán megcélozhat a hazai kiskereskedelem, s benne természetesen a bevásárlóközpontok üzemeltetői is. Ők a többletjövedelmük bő 40 százalékát élelmiszerre, tartós fogyasztási cikkekre és szórakozásra költik.
„A minimálbér-emelkedésnek, illetve egyes szektorokban a munkaerőhiánynak köszönhetően megnövekedtek a bérek, a többlet pedig a legtöbb esetben a kiskereskedelembe áramlott. Hasonló, de ennél kisebb növekedési tendencia tapasztalható a bevásárlóközpontok átlagköltéseit tekintve is, tehát évről évre egyre több pénzt hagynak ott a vásárlók.” – hangsúlyozta Kui János.
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége által szervezett konferencián utaltak rá, hogy 2015-ben csupán 5600 euró volt az egy főre jutó elkölthető jövedelem, ez mostanra 7900 euróra nőtt.
Ez természetesen egy átlag szám, árnyaltabb képet kapunk, ha megnézzük az elköltött többletjövedelem szerkezetét, amiben igen jelentős eltérések vannak. Nézzük tehát, mit mutatnak a 2017 és 2019 közötti számok 10 ezer forintnyi többletjövedelem elköltéséről!
Az alsó ötödhöz tartozók 2017-ben még mintegy négyezer forintot fordítottak a kölcsönök visszafizetésére, igaz, két évvel később csupán közel 1500 forintot.