A magyar dolgozók 75 százaléka megkapta a bérkompenzációt
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.05.04. 17:19 | Frissítve: 2012.05.05. 13:02
Budapest – Február végéig a munkavállalók 75 százaléka kapott kompenzációt, de júniusra 90 százalék felé nőhet ez az arány – mondta Czomba Sándor államtitkár.
A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Századvég Alapítvány közös, "Munkahelyekkel a válság ellen" című rendezvényén Andor Lászlóval beszélgetett.
A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos a közfoglalkoztatás kapcsán hangsúlyozta: ha mód van rá, akkor segély helyett munkát kell adni az embereknek, ugyanakkor fontos, hogy az érintettek ezt érezhető előrelépésnek tekintsék a jövedelemszintben.
Ezzel Czomba Sándor is egyetértett, s hangsúlyozta, hogy a segély és a közfoglalkoztatási bér közötti több mint kétszeres különbség ezt lehetővé is teszi.
Czomba Sándor elmondta: amíg a költségvetési korlátok miatt Magyarországon nem nyílik lehetőség a munkát terhelő adók, járulékok általános csökkentésére, addig a különböző Start kártyák által biztosított, célzott járulékkedvezményekkel segítik például a pályakezdőket, a több mint 3 hónapja állást keresőket, vagy a megváltozott munkaképességűeket.
Egyben jelezte, hogy 2013-tól a szakképzetlen munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adót is csökkenteni tervezik 27-ről 18 százalékra.
Andor László elmondta: az Európai Unióban (EU) 10 százalék felett van az átlagos munkanélküliségi ráta, az eurózónán belül pedig ennél is magasabban, 11 százalék körül. Hozzátette, a fiatal munkanélküliek számának csökkentése érdekében ajánlást szeretnének kialakítani osztrák mintára, mely szerint ha az iskolából kikerült fiatal négy hónap alatt sem talál munkát, akkor az állam felajánlhat neki valamilyen állást.
Czomba Sándor a magyar munkaerőpiac helyzete kapcsán kifejtette: a rendszerváltás óta 3,7 és 4 millió között mozgott Magyarországon a foglalkoztatottak létszáma, 4 millió fölé nem sikerült kerülni. A kormány 2020-ig egymillió új munkahelyet ígérő célkitűzése kapcsán az államtitkár elmondta: valóban ennyi munkáskéz hiányzik a magyar gazdaságból, ugyanakkor a foglalkoztatás érdemi bővítése nem sikerülhet a gazdasági ösztönzők beindítása nélkül.
Mint említette a hátrányos csoportok foglalkoztatásának növelésére kell összpontosítani, így példaként emelte ki a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket, a megváltozott munkaképességűeket vagy a szakképzettséggel nem rendelkezőket.
Hangsúlyozta: 20. hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatás Magyarországon. Míg az EU-ban az utóbbi két évben kismértékben, 0,2 százalékkal csökkent, Magyarországon 0,4 százaléka nőtt a foglalkoztatottak száma - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy 2011-ben egyértelműen a versenyszféra foglalkoztatás-bővülése volt a meghatározó.
Elmondta, 2014 végéig teljesítőnek látja az egymillió új munkahely időarányos részének létrejöttét.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)