A karbonforintokból olcsóbb lehet a lakásfelújítás
Szerző: Napi Gazdaság | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.07.17. 08:00 | Frissítve: 2012.07.17. 08:04
Budapest - Várhatóan 2014-től az európai kohéziós és regionális fejlesztési alapok is megnyílnak a lakossági energetikai felújítások támogatása előtt.
A változás új lehetőséget teremt az energetikai finanszírozásban. Az eddigi rendszerben 40-50 százalékos támogatási intenzitás felett teljes mértékben magánforrásokra volt szükség, az alapok ilyen célra való megnyitásával azonban a karbonforintok szerepelhetnek önrészként. Az EU 2014-től inkább a kedvezményes hitelekre helyezi a hangsúlyt - írja a Napi Gazdaság.
A jelenlegi árfolyamon mintegy 328 milliárd forintra számíthat 2013 és 2020 között Magyarország az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében zajló árverésekből (ennek felét kötelező klímavédelemre fordítani) − derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) számításaiból.
A 2013-as büdzsé nevesítve csupán egymilliárd forintot szán energiahatékonysági beruházásokra (az ideiben 1,9 milliárd forint szerepel). Ideális megoldást jelentene a piaci szereplők számára, ha − mivel az európai kereskedelmi rendszerből tervezhetően érkeznek a bevételek − a költségvetés is tervezhető módon "üzenne" a végeknek. Az óvatosságot indokolhatja, hogy a befolyó összegek felének elköltésére előírt éghajlatvédelmi célok meglehetősen sokrétűek lehetnek (vagyis a szaktárca érthető módon nem feltétlenül akar elköteleződni), a Mehi álláspontja szerint azonban nemzetgazdasági szempontból az épületfelújítások támogatása lenne a legelőnyösebb.
A nyilvánosságra került kormányzati dokumentumok és stratégiák is kiemelt célként határozzák meg az energiahatékonyságot. A Mehi által javasolt állami hitelalap a karbonforintok és kohéziós források mellett a kereskedelmi bankokat is bevonná az eljárások gyorsítása érdekében. (A rendszer működtetésére alkalmas lehet a kormány által régóta tervezett zöld bank, sajtóinformációk szerint hamarosan újra előkerülhet egy ilyen intézmény kérdése.) A Nemzeti Felújítási Alapnak a Mehi szerint 33 százalékos vissza nem térítendő támogatást, illetve kedvezményes hiteleket kell adnia a lakosságnak − mindez évi 18,5 ezer munkahelyet, 6,5 milliárd forint költségvetési bevételt és 28 ezer felújított lakást eredményezhet. Az alap forrásai között a Mehi számításai szerint az évi 14 milliárd forint karbonbevétel mellett több mint 40 milliárd forint uniós és magántőke érkezne - olvasható a Napi Gazdaság részletes elemző írásában.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)