Mit tehetnek az árubemutatókon megtévesztett debreceni nyugdíjasok?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.04.09. 09:08 | Frissítve: 2015.04.09. 17:38
Debrecen – Az árubemutatók során könnyen horogra akadhat az áldozat, a bírság sem rettenti el az elszánt vállalkozásokat a hamis üzlettől.
Elsősorban az idős emberek vesznek részt az úgynevezett árubemutatókon. Ezeket a szervező cégek általában „egészségnapként”, „egészségügyi szűrővizsgálatként” hirdetik meg, a helyszínen azonban szinte mindig kiderül, hogy a rendezvény csak egy újabb eszköz arra, hogy több százezer forintért – az adott termék piaci értékének többszöröséért – próbáljanak eladni valamit a mit sem sejtő résztvevőknek.
Kerekes Szabolcs, a kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának szakmai koordinátora a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, többféle típusa ismert ezeknek az árubemutatóknak. Vannak úgynevezett buszos túrák, melyek során fürdővárosokba szerveznek utakat, s ezeken a helyszíneken mutatják be a termékeket. Az utóbbi időkben gyakoriak, hogy személyre szóló meghívókkal keresik meg a potenciális ügyfeleket, a bemutatókra is csak ezekkel lehet bejutni. Az idős, beteg, kiszolgáltatott emberekre elsősorban valamilyen gyógyhatású eszközöket próbálnak rábeszélni, mágnesterápiás készülékeket, infralámpákat, edénykészleteket akarnak eladni nekik.
- A gyakorlatban megtörténhet, hogy a helyszínen szerződést is kötnek, ám ilyenkor elállhat az üzlettől a fogyasztó, mert nem az üzletben történt a megállapodás. A szerződéskötéstől számított 14 naptári napon belül egy egyoldalú nyilatkozattal, indoklás nélkül elállhat a szerződéstől az ügyfél. Ezeket írásban célszerű megtenni a későbbi bizonyítás érdekében, s ajánlva el kell küldeni arra a címre, ami az általános szerződési feltételek között meg van adva - mondta a szakmai koordinátor.
Hozzátette, a tapasztalatok szerint sok esetben találkoznak olyan szerződésekkel, amelyek még a hatálytalan jogszabályokra hivatkoznak, ezek esetében nyolc munkanap állt rendelkezésre, ha az ügyfél el akar állni az ügylettől. Ez megtéveszti a fogyasztót, hiszen azt hiheti, hogy már elkésett, nem gondolhatja meg magát.
Kerekes Szabolcs kiemelte, általában kétféle panaszos csoporttal szoktak találkozni a termékbemutatók esetében.
- Az egyik csoport az elállási joggal kapcsolatos anomáliákra és arra vonatkoznak, hogy a cégek elutasítják ezt a kérelmet. A másik panaszoscsoportba azok tartoznak, akik felismerik, hogy az adott termék nem váltja ki azt a hatást, ami miatt megvették. A megtévesztett ügyfelek a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak, minden szükség dokumentumot bekérnek tőlük, a vállalkozást pedig adatszolgáltatásra kérik fel - tette hozzá.
Mint mondta, mivel általában kis- és középvállalkozásokról van szó, ezért az első alkalommal történő jogsértésnél nem lehet bírságot kiszabni, viszont ha nyilvánvalóvá válik, hogy egy kiszolgáltatott fogyasztói kört érint a megtévesztés, akkor jellemzően több százezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki a hatóság. Nem minden esetben visszatartó erő ez, mivel vannak olyan cégek, melyek többször is elkövetik ugyanazt a jogsértést.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium további szigorítást tervez az árubemutatókkal kapcsolatban. Ezek szerint a érintett cégeknek országos ügyfélszolgálatot kell majd működtetniük, mivel a vásárlók nem mindig tudják elérni az adott vállalkozást. Ugyancsak a fogyasztók érdekeit védené az a javaslat, miszerint a kapcsolt áruhitel szerződéseket kizárólag a bankokban lehessen majd megkötni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)