Rohamosan terjedő népbetegség a rövidlátás

---

A modern világ egyik legnagyobb ütemben terjedő jelensége a rövidlátás. A technika fejlődése segíti, de rombolja is egészségünket. Különösen megállja a helyét ez a kijelentés, amikor a látásunkról van szó. Az előrejelzések szerint 30 év múlva akár 5 milliárd embert is sújthat a rövidlátás. (X)

---

Az iskolarendszer már gyermekkorban biztosítja a rendszeres látásvizsgálatot. Ha visszaemlékezünk, mennyi szemüveges volt mondjuk az osztályunkban vagy az évfolyamunkon, és megnézünk most egy iskoláscsoportot, szembeötlő lesz a különbség. Egyre több embert érint ugyanis a miópia, azaz a rövidlátás.

30 év múlva akár 5 milliárd ember lesz rövidlátó

A szemészek becslése szerint jelenleg az emberiség fele érintett valamilyen fénytörési hibában, ezen belül több mint 22 százaléka rövidlátó. A rövidlátás valójában a szemgolyó deformációjából vagy a szemlencse megnövekedett domborulatából adódó probléma. Ha valaki rövidlátó, akkor a szemébe érkező fénysugarak nem a retináján, hanem előtte találkoznak, így közelre jól lát, de a távoli tárgyakat homályosabban érzékeli.

De mitől alakul ez ki, és miért tesz egyre több embert szemüvegessé? Felmérések szerint az európai fiatal felnőttek csaknem fele rövidlátó, ami megdöbbentő módon körülbelül duplája az 1900-as évek közepén jegyzett számnak. A szomszéd kontinensen még elborzasztóbbak az adatok, Délkelet-Ázsiában ugyanis a hatéves gyermekek nagyjából 40, míg a fiatal felnőttek 80-90 százaléka rövidlátó.

Az okokat az életmód változásában, főképp a modernizációban kell keresni. 60-70 éve egy gyermek televízió-képernyőt is alig látott, ám ma már a kétéveseket is tablettel kötik le a szülők. A kétezres évekre a számítógép tömegtermékké vált, és ezzel egyenes arányban megnőtt az emberek kijelző előtt töltött ideje, azaz a folyamatos közelre fókuszálás mértéke is. Bár a rövidlátás kialakulását befolyásolja a genetika, az ugrásszerű változást mégis a környezeti tényezőkkel magyarázzák a szakemberek.

A megemelkedett gép előtt töltött idő és az irodai munka következtében az emberek kevesebbet vannak a szabadban, tehát kevesebbet fókuszálnak távolra.

Az irodában dolgozóknak gyakran ajánlják, hogy az óránkénti 10 perces szünetükben menjenek ki az épületből, tornáztassák meg a szemüket pusztán azzal, hogy körbenéznek az utcán – persze a folyamatos terhelés mellett ez is inkább csak tűzoltás.

Visszásnak hangzik, de a rövidlátás kialakulását a tanulmányok hossza is befolyásolja. A gyakori gép előtt ülés, könyv fölé görnyedés, tanulás, olvasás igencsak megerőlteti a szemet. Természetesen senkit nem érdemes arra biztatni, hogy ne tanuljon, mert akkor legalább a szeme kisebb ütemben fog romlani, de megelőzésképp érdemes mindenképp a már említett szemtorna valamilyen formáját alkalmazni.

Rémisztő előrejelzés, hogy 2050-re körülbelül 5 milliárd ember lesz rövidlátó, de az eddigi tendenciákat figyelembe véve egyáltalán nem elképzelhetetlen.

A rövidlátástól szenvedő embert (és nem túlzás a szenvedés, hisz van, aki alig lát szemüveg nélkül) ezen az elbagatellizált fénytörési hibán túl az anyagiak is terhelik. Ejtsünk is pár szót a költségekről.

Egy nemzetközi piackutató cég szerint már 2017-ben is olyan döbbenetes mértékű volt a szemüvegipar értékesítésének növekedése, hogy elérte a 127 milliárd dollárt, amely akkor nagyjából megfelelt országunk éves GDP-jének. Ez a szám pedig természetesen azóta is csak nő.

Mivel ajánlott évente megjelenni a szemvizsgálaton, és a mai átlagos életmód mellett egy év alatt változik is annyit a szem, hogy új lencsére legyen szükség, akár évente cserélgetik az emberek a szemüveget. De ha már ott vannak, akkor persze a keretet is, mert a trendek még a szemünknél is gyorsabban változnak. Ma már a legegyszerűbb lencsék is 15-20 ezer forint körül kezdődnek, de általában szeretnénk, ha nem karcolódna, párásodna, csillogna, stb., így az ár természetesen menetel felfelé. A keretek esetében elég nagyok lehetnek az árkülönbségek, de minél divatosabbra vágyik az ember, annál borsosabb árat kell érte fizetnie. Ma már örülhetünk, ha megússzuk egy nagyjából 50 ezer forintos új szemüveggel. Aztán jöhet jövőre a következő, az azt követő, és így tovább.

Aki nem csak elodázni akarja a teljes látásromlást, az persze bármikor dönthet a lézeres szemműtét mellett is, amely teljesen megszabadít a korrekciós lencséktől. Sokan ódzkodnak ettől a megoldástól, mert azt hiszik, fájdalmas, de mivel egyes kezeléseknél a beavatkozás helyén nincsenek érzőidegek, fájdalomról szó sincs. A másik visszatartó tényező esetenként a lézeres szemműtét ára, ami viszont egyből nem tűnik soknak, ha az életünk során megvásárolt és megvásárolandó szemüvegekhez vagy kontaktlencsékhez viszonyítunk. Valójában akár 5-6 szemüveg árából kijöhet a lézeres szemműtét, ami végleges megoldást jelenthet a problémára. Sőt, a munkából sem kell sok időt kihagynunk, ugyanis akár 1 nap pihenés után munkába állhatunk, vezethetünk autót, nézhetünk TV-t.

Hogy hogyan kezeli majd a modern világ az emberek rohamosan romló látását, valójában rajtunk múlik. Valószínűleg nem fog beállni a voltaire-i fordulat, és vonul vissza mindenki a természetbe. A jövőben is kijelzőkön fogunk olvasni, mint épp most is, és nem sokat tehetünk majd a rövidlátás kialakulásával szemben. Azt viszont mi döntjük el, hogy a szemüvegiparnak adományozunk évről évre életünk végéig, vagy egyszer szánjuk el magunkat igazán, és a lézeres szemműtétet választjuk, amivel akár egy életre szóló éleslátásunk lehet.