Régen tarlórépát faragtak tök helyett Halloween idején, és a jó szellemeket hívták mulatságba – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@mcdb.hu Közzétéve: 2018.11.01. 09:05 | Frissítve: 2018.11.01. 09:05
Debrecen – Halloween, Mindenszentek, Halottak napja: három őszi ünnep találkozik ezekben a napokban.
Kísértetek, boszorkányok, vámpírok és töklámpás: ezek a legfontosabb kellékei egy igazán ijesztő október 31-nek, Halloween éjjelének. Az ünnep egyre népszerűbb nálunk annak ellenére, hogy hazánkban nincs hagyománya. Honnan ered és hogyan is lett az egyik legfontosabb szimbóluma a kifaragott tök?
- Bármennyire is azt gondolnánk, hogy Amerikából eredeztethető hagyományról beszélünk, nem így van. Ez egy angolszász eredetű, ezen belül is kelta alapokon nyugvó hagyomány, amikor is a boszorkányokat, a démonokat és a szellemeket ünnepeljük. Alapvetően vidám ünnepről van szó, ami zenés-táncos mulatsággal egybekötött szórakoztató alkalom és amelynek az időpontja október 31 – árulta el Mátrai-Nagy Andrea néprajzkutató.
Hajdanában az angolszász szokás szerint tarlórépát faragtak ki, és ebbe tettek világító lámpásokat. Ezzel elűzték a gonosz szellemeket, a jó szellemeket pedig mulatságba invitálták.
Ezt a szokást a telepesek vitték át Amerikába, de itt már a tarlórépát tökkel helyettesítették. Az 1900-as évektől ez lett a Halloween egyik legfontosabb jelképe is.
Hogy is volt a Salamon töke-sztori?
Bár hazánkban is egyre népszerűbb a Halloween – főleg az egyetemisták és gyerekek körében –, itt nincs valódi hagyománya. Mi november 1-jén, Mindenszentekkor a megdicsőült lelkekre emlékezünk, másnap pedig Halottak napja van.
A töklámpás készítésnek viszont Magyarországon is van múltja, ami egészen az ősi időkig nyúlik vissza.
Sokan ismerik a mondást, miszerint fénylik, mint Salamon töke. Azt már kevesebben tudják, hogy ez mire utal. A történet Salamon és László király közötti ellentétekből indult.
- László király bezáratta Salamont a visegrádi vár egyik tömlöcébe, és megparancsolta a szolgáinak, hogy tökből faragjanak lámpásnak való alkalmatosságokat. A vár fokára helyezve őket Salamont ezzel világították meg, hogy láthassák, nem tesz-e valami törvényellenest. Mindemellett pedig jó tájékozódási pont volt azon hajósok számára, akik a Dunán hajóztak, s a visegrádi vár ilyen módon egy kiindulási pontot jelentett számukra. Innen ered tehát ez a szólás mondás, hogy fénylik, mint Salamon töke – mondta Mátrai-Nagy Andrea.
Mindenszentek és halottak napja
November 1-jén, a mindenszentek napján az üdvözült lelkekről emlékezik meg a katolikus egyház. Bár sokan ezt az ünnepet összetévesztik a halottak napjával, két különböző megemlékezésről van szó. A mindenszentek ünnepe a történelem folyamán szorosan összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel: úgy vélték, az elmúlt év során elhunytak lelkei ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az ünnepen a lelkeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék vándorlásukat. Más európai országokban is szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját ekkor.
Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra.
A november 2-i halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekről emlékezik meg. Az ókori Rómáig nyúlik vissza a halottak napi ünnepkör: ők az őseiket és a csaták során elhunyt hőseiket istenekként tisztelték. Igaz, február 22-én ülték meg a családok a caristiát, avagy a kölcsönös szeretet ünnepét, amely a halottakról is megemlékezett, de egymást is megajándékozták, és vidámsággal ünnepeltek.
A keresztény egyház hivatalosan 998-ban celebrálta először önálló ünnepként a halottak napját, de a liturgiákban már az időszámításunk szerinti 3. századtól megtalálhatók az ünnepre vonatkozó feljegyzések. Széles körben a 11. századtól terjedt el a keresztény világban.
Kíváncsi arra, hogyan lehet szuper tököt faragni az ünnepre? A DTV riportjából megtudhatják:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)