Királyi sütit is kóstoltunk a városban, ahol 38 uralkodót koronáztak meg
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.07.23. 16:55 | Frissítve: 2022.07.23. 16:58
Székesfehérvár – Hazatért kincsek, soha nem látott léptékű attrakció látható az Árpád-korról az Aranybulla születése 800. évfordulójának évében Fehérváron.
Augusztus végéig meghosszabbították a „Királyok és szentek” székesfehérvári kiállításának nyitvatartását. Március 18-tól június 15-ig 35 ezren voltak rá kíváncsiak, ezért a nagy érdeklődés miatt a zárást egészen a nyár végére halasztották. Így aztán a térségünkből a Balatonon vagy akár a fővárosban nyaralók számára is ajánlhatjuk, hogy használják ki ezt a kínálkozó lehetőséget.
Már hirdetik az óriásbábok az augusztusi Királyi napokat (Fotók: Okolicsányi Zoltán)
Hiszen minden idők eddigi legnagyobb Árpád-kori kiállítása olyan attrakció, melyről nem szabad lemaradni annak, aki múltunk iránt érdeklődik. A kiállítás külön tekintettel van a diákokra is, és „Felfedező füzeteket” adtak ki a 6-10, a 10-14, illetve a 14-18 évesek részére. Akár egy fehérvári kitérő beiktatásával igazi családi program lehet tehát az Árpádok korának megismerése.
Székesfőváros
Székesfehérvár (akkor még Fehérvár néven) a középkori Magyar Királyság történelmi székhelye, fővárosa volt. Hiszen 38 magyar királyt koronáztak itt, 14 uralkodónk talált itt örök nyughelyet. Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát és a koronázási ékszereket is. Aki járt már korábban a városban, az jól ismerheti a Nemzeti Emlékhelyet, ahol István király bazilikájának romjai felett képet kaphat a magyarság történelmének e sorsfordító időszakáról. A mauzóleumban István király szentté avatásakor készült kőkoporsója és Aba Novák Vilmos falfestményei láthatók, és a Középkori Romkertben van Szent István sírhelye és az Ossarium, a királyicsontmaradványokkal.
A Szent István Király Múzeum felújított rendházában látható a 12 országból több mint 700 felbecsülhetetlen értékű Árpád-kori kincsét egy helyen bemutató tárlat. A Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című kiállítás olyan leletegyüttessel ad hű képet hazánk meghatározó korai évszázadairól, amely soha együtt még nem volt látható.
1800 négyzetméteren, 17 teremben, a legmodernebb múzeumi körülmények között rendezték meg e nagy léptékű kiállítást. Párizsból és a Vatikánból is érkeztek felbecsülhetetlen kincsek a Királyok városába. Több, mint 40 magyar és 20 külföldi partnerintézmény kölcsönzött Árpád-kori tárgyakat.
A debreceni Déri Múzeum a kölcsönzött tárgyak között egyrészt nyílhegyekkel, csikózablával, sodronying-darabbal (Ártánd-Barát-Zomlin puszta), zarándokjelvénnyel (Debrecen-Monostor erdő), körmeneti kereszt töredékkel (Hajdúhadház-Demeter) szerepel. A múzeum Hajdúböszörmény-Téglagyár helyszínről származó tárgyai között a következők vannak: két kulcs; huzalkarperec; kerek, kőberakásos díszű bronzcsat; álfiligrán díszes bronzcsat; gyűrű, lapított fejjel; ólom gyöngy; ovális alakú kő; csat; mérlegsúly. A székesfehérvári kiállítás meghosszabbítása miatt a tárgyak kölcsönzési ideje ehhez igazodva módosult.
Aranybulla-emlékév
A kiállítás apropóját az adta, hogy a hagyomány szerint 800 éve éppen Fehérvárott, a kicsiny Csúcsos-hegyen hirdette ki II. András király a nemzet jogait, kötelezettségeit és a nemzeti kiváltságokat rögzítő Aranybullát. (A 7-es főúton utazók néhányszáz méteres „kerülővel” könnyen eljuthatnak ehhez az emlékhelyhez, mely parkolóval is rendelkezik.)
A csúcsra az Árpád-lépcsőn és a lankásabb András-lépcsőn is feljuthatunk. Itt 1990-ig egy szovjet tank állt, de azóta már Rétfalvi Sándor 1972-es (az Aranybulla kiadásnak 750.évfordulójára készült) mészkőplasztikája található. Rajta egy ma is elgondolkodtató idézet a bullából: „Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék.” Székesfehérvár önkormányzata egyébként az idei évet a 800 éves évfordulóra tekintettel Aranybulla-emlékének nyilvánította. A megemlékező ünnepség alkalmából Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az Aranybullát „történelmünk és alkotmányos önazonosságunk meghatározó ereklyéjeként” említette.
Jönnek a királyi óriásbábok
II. András 1222-ben kiadott bullája ma is izgalomban tartja a várost, megihlette még a fehérvári cukrászokat is. A lélekemelő Királyok és szentek kiállítás meglátogatása után ott lehettünk azon a sajtótájékoztatón is, ahol Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András bemutatta a Királyi desszertverseny győztes süteményét. Végh József, a Krém cukrászda mestere csupa olyan hozzávalóból (linzertészta, mogyoró, szeder, cukor, marcipán) készítette Andreas Rex nevű mesterművét, amelyekhez már a 13. században is hozzá lehetett férni. A 13 sütemény közül ez kapta a legtöbb közönségszavazatot, – s bár a riválisokat nem kóstoltuk – azt nyugodtan mondhatjuk: nem érdemtelenül.
A tájékoztatón szó esett még Székesfehérvár immár hagyományos nagyrendezvényéről a Királyi napokról, melyre idén augusztus 12-től 21-ig szeretettel várják a vendégeket. A főszereplők idén is a már 2013-ban bemutatkozó „sztárok”, a királyi óriásbábok lesznek. Akkorra Géza fejedelem és felesége, Sarolt, Szent István király és Gizella királyné, Szent Imre herceg és Asztrik püspök óriásbábjai készültek el Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész, valamint Grosschmid Erik, Blattner Géza-díjas bábtervező tervei alapján. Azóta 21 tagúra bővült a „díszes társaság”, melynek minden tagja fontos szerepet kap az augusztusi ünnepi napokon.