Jót tesz az erdőfürdő a testnek és a léleknek is
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.08.13. 10:00 | Frissítve: 2022.08.14. 12:39
Mürzzuschlag – A magyar királyok hódítani jártak Stájerországba, a mai kirándulók viszont egészen más élményekért.
Milyen lehet az erdőfürdő? Felkeltette a kíváncsiságunkat ez az új, egyre elterjedtebb kikapcsolódási forma, így elhatároztuk: „megmártózunk” Stájerország erdeiben. Miközben a wellness mintájára woodnessnek nevezett program örömeit élveztük a tartomány északi turisztikai régiójában, bekukkantottunk néhány történelmi kisvárosba is.
Aktívpihenési módszer: erdőfürdő (Fotó: Hochsteiermark Tourismus)
Gyógyír testnek és léleknek
Magas-Stájerország területének 75 százaléka erdő, így ez a vidék büszkén állíthatja magáról: az itt lakók nemhogy közel vannak a természethez, hanem szinte a természetben élnek. Egy kis sétával a városokból is percek alatt elérhetők vízpartok, alpesi rétek, erdőségek. A körülmények ideálisak ahhoz, hogy a helyi szakemberek megtanítsák vendégeiknek, miként gyakorolhatják a Japánban kifejlesztett, gyógyterápiás célokra is alkalmazott aktív pihenési módszert, az erdőfürdőt. Egy vezetőhöz csatlakozva magunk is elindulunk a vadregényes táj egyik erdei ösvényén, s lassan lépegetve szemléljük a növényeket, mélyeket lélegzünk, s levelek susogását, az ágat roppanását hallgatjuk, és jógaelemekkel tarkított meditációs gyakorlatokkal próbálunk beolvadni abba a közegbe, mely az ősidőktől fogva a közelmúltig az ember első számú élettere volt. Rátalálhatunk eleink által megtapasztalt érzésekre.
„Az erdőfürdő jót tesz nekünk: feloldja a stresszt, felszabadítja a testet, az elmét és a lelket, segíti a jobb alvást, csökkenti a vérnyomást, erősíti az immunrendszert és javítja a közérzetünket” – mondja vezetőnk, Eva Maria Woldrich, aki a neubergi erdőben különleges gyakorlatokkal, érdekes történetekkel gondoskodik arról, hogy az erdőfürdő ne csupán feledhetetlen üdülési élménnyé, hanem megfelelő körülményeket keresve a mindennapjaink részévé váljon.
Mert mi tagadás, nagyon jól esik megérinteni a puhán simogató mohát, mélyet szippantani a friss erdei levegőből. Az alpesi táj látványa pedig gyógyír testnek és léleknek egyaránt.
Meseszép vasútvonal
Mürzzuschlagot a 19. századi híres osztrák író, az erdők költője, Peter Rossegger Stájerország kapujaként emlegette. A Budapesttől 3 órányi autóútra lévő kisváros elsősorban nehéziparáról volt ismert. Polgárainak ambícióját jelzi, hogy 1931-ben megszervezték a munkások téli olimpiáját, ez volt az egyetlen ilyen jellegű „ötkarikás rendezvény”. Az is kuriózum, hogy már 1844-ben megépült a Bécset Graz-cal összekötő déli vasút (Südbahn). Ennek része a Semmering-vasút, amely a hágó térségében halad. Európa első hegyi vasútja (1874) Mürzzuschlag és Gloggnitz között ma már világörökségi helyszín.
Mürzzuschlag ban ér véget a világ legszebb vasútvonalai között emlegetett Semmeringbahn, nem véletlen tehát, hogy itt alakították ki a Déli Vasút Múzeumát, mely Ausztria legnagyobb közlekedési bemutatóhelye. Maga az állomás vasúti csomópont, a hozzá kapcsolódó múzeum két hatalmas csarnokában pedig a vasút történetét bemutató mozdonyok, vasúti munkagépek, vágánygépkocsik arzenálját nézhetjük meg. Az állomás nagy átalakulás előtt áll, hiszen itt lesz a végpontja a 2014-ben megkezdett 27 km hosszú Semmering bázisalagútnak. A rendkívüli terepen nehezen halad a munka, az átadást 2030-ra halasztották, akkor majd mintegy 35 perccel rövidül a Bécs – Graz vonal menetideje.
A ma 9 ezer lakosú Mürzzuschlag még két fontos múzeummal is rendelkezik. Kilenc hónapot töltött itt a német zeneszerző, Brahms, lakóhelyén ma múzeum áll. Évente szeptemberben nemzetközi fesztivált is rendeznek a zeneszerző emlékére. Idén 9-11. között kerül sor erre. Különlegesség a téli sportok maga nemében egyedülálló múzeuma is.
Bruck ékességei
A térség legszebb kisvárosa Bruck an der Mur – mint neve is mutatja – híd a Mura folyón, melybe a közelben torkollik a Mürz. Ennek völgyében szinte összeépült a váráról híres Kapfenberggel. A 13. században a város birtoklásáért IV. Béla magyar király és fia, a későbbi V. István is harcba szállt, utóbbi herceg is volt itt néhány éven át, 1261-ig Bruck és térsége a Magyar Királyság része volt. 1479-ben aztán már Mátyás király (aki ekkoriban egyben Ausztria uralkodó főhercege is volt) bús hadát nyögte Bruck városa. De ne „kalandozzunk” tovább a magyar emlékekben. Később Napoleon is „vendégeskedett” (1797) a Mura-parti városban.
Aki rövid időt tölt itt, az sem hagyhatja ki Stájerország egyik legmonumentálisabb főterét. Ez a 13 ezer négyzetméteres terület a második legnagyobb főtér Ausztriában! A velencei palota stílusában megépített gótikus egykori Kornmesserhaus (gabonamérő ház) gyönyörűen fel van újítva, az épületben található az idegenforgalmi hivatal. A 15. század legvégére átadott ház földszintjén szamárhátíves árkádsort találunk, fölötte egy áttört mellvédű erkéllyel. Akár innen is látható a város másik jelképe, a 17. század eleje óta itt álló kovácsoltvas kút, mely az egyik legszebb az országban.
Érdemes kimozdulnunk innen: a Várhegyre kapaszkodva megtekinthetjük Ausztria egyik legrégibb erődítményének romjait, s kicsit messzebb, a hidakon is túl különleges élményben lehet részünk, ha bekukkantunk a 2020-ban felújított, 15. századi késő gótikus stílusban készült Szentlélek Kápolnába, melynek különlegessége, hogy háromszögű alapra épült.
Kereszteslovagok és alkimisták
Bruck közvetlen szomszédságában van Kapfenberg, mely vára révén 1994 óta kedvelt kirándulóhely. A dokumentumok szerint már a 12. században volt itt egy vár, a jelenlegit a 13. század végén építették. Később többször átalakították. Ma Magas-Stájerország egyik kedvelt idegenforgalmi nevezetessége. 592 méter magasságból impozáns látvány tárul elénk a térségre. A vár új kiállításán a kereszteslovagokkal és alkimistákkal időutazást tehetünk a múltba. Kívánság szerint korabeli ruhákba öltözhetnek a látogatók, a gyerekek számára különösen izgalmas a naponta kétszer is látható ragadozómadár-bemutató. Keselyű, sas, kerecsensólyom, holló, hóbagoly szerepelnek a röptető programban, amikor a madarak közvetlenül a nézők feje felett szállnak egyik sarokból a másikba a jutalomfalatokért.
Erdőszéli házikókban
Hochsteiermark élményrégió turisztikai irodáiban (www.hochsteiermark.at) interneten és telefonon is információkat szerezhetünk arról, hogy miként kerülhetünk közelebb az erdei wellnesshez.
Az irodák (Tourismusbüro Hochsteiermark) szállásajánlatai között szerepelnek a mariazelli Monte Styria faházak és a langenwangi Heselhof erdei faházak. Ugyanitt hívják fel a figyelmet a nemrég megnyitott Wiesenquartier faházakra, amelyek közvetlenül az erdőszélen kínálnak luxusigényeket is kielégítő, zavartalan kikapcsolódást. A stájer Semmering és a Waldheimat-vidéke között is található alpesi réteken öt új természetközeli kikapcsolódást biztosító, nívós szálláshely.
További információk itt, itt, itt és itt találhatók.