Van, ahol vadásznak az arrogáns autóvezetőkre
Szerző: (szem) | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.06. 15:12 | Frissítve: 2011.08.06. 15:12
Autópályán mindössze 90, országúton 80 kilométeres sebességgel lehet száguldozni. A rendőrök nem csak a szabálytalanul előzőkre, hanem az arrogáns vezetőkre is vadásznak, az ittas vezetés pedig bűncselekménynek minősül. Nem sci-fi ez, hanem rögvalóság, itt, a környékünkön, Európában. Nem kell nyafogni tehát: nem csupán a magyar sofőrökre vonatkoznak szigorú közlekedési szabályok.
A gépjárművezetők gyakran érzik azt, hogy ők az egyes számú közellenségek ebben az országban. Nem elég, hogy drága (és manapság egyre drágább) naftát tankolnak, hogy nagyon sok helyen fizetniük a parkolásért, de még itt ez a nyomorult KRESZ is, amit állandóan szigorítanak. Július elsejétől jelentősen megemelkedtek a büntetési tételek: nem érdemes gyorshajtani, piroson átmenni, biztonsági öv nélkül autózni, ittasan vezetni.
Természetesen vannak olyan (szolgalelkű? mazochista? netán családbarát?) sofőrök, akik egyetértenek a szabályok szigorításával és a büntetések keményebb kézzel osztogatásával – már amennyiben mások kapnak húzósabb csekket. Ha azonban minket meszelnek le, hajlamosak vagyunk rendőrállamot emlegetni, diktatúrát, terrort, horrort... Ennélfogva mindannyian szeretnénk mások lenni. Mindegy, csak ne akárkik, hanem valakik legyünk. Politikusok, képviselők, diplomaták, helyi erős emberek, haverok, fuxos nagyfiúk – a lényeg, hogy ne mi fizessünk, hanem a többiek.
A KRESZ és vele a tiltások azonban nem csak a gépjárművekre illetve vezetőikre vonatkoznak. A gyalogosokat sem tilos büntetni, ha olyan helyen baktatnak át a piroson (és van az úgy, hogy olyan helyen), vagy a bicikliseket is le lehet szedni a nyeregből, ha olyan állapotban (azaz ittasan) szeretnének hazatekerni.
A valóság persze az, hogy a szabályokat akkor is be kellene tartani, ha nem lebegne a közlekedők feje felett a büntetés lehetősége. Vannak országok, ahol a közlekedési kihágásokat rögtön a gyilkosság meg az adócsalás után jegyzik. Némi túlzással írjuk ezt, persze, de tényleg van, ahol a miénkhez hasonló, vagy még annál is drákóibb szigor uralkodik az utakon.
Ne csupán azt emlegessük, hogy a franciáknál esetleg nem dráma, ha némi szesz fogyasztása után ül valaki a volánhoz, de tegyük hozzá azt is, hogy a gyorshajtásért viszont elég jelentős büntetéseket lehet kifogni. Ebben a műfajban meglehetősen jók a skandináv országok is, ahol maga a gyorshajtás is másképpen indul, mint nálunk. A svédeknél az autópályán a megengedett sebesség 110 kilométer per óra, Norvégiában az autópályán főszabályként mindössze 90, míg országúton csupán 80 kilométeres sebességgel száguldozhatnak a vezetők. Itt jegyezzük meg: Finnországban pedig bűncselekménynek minősül az ittas vezetés.
Lehetséges, hogy az autópálya használatáért Németországban nem kell fizetni, aki viszont a közlekedési szabályokat nem tartja be, annak magas pénzbírsággal és akár a vezetői engedélye megvonásával is számolnia kell. Jaj a gyorshajtóknak (lakott területen!), a szabálytalanul előzőknek és általában az arrogáns vezetőknek, a tilos jelzésnél gázt adóknak, s legfőképp az alkohol hatása alatt száguldozóknak a németeknél!
Nem csak a németekre jellemző némi közlekedési pedantéria: Ausztriában a lakott területeken kívül kötelező a fényvisszaverő mellény használata, ezt az autóvezetőknek az utastérben kell tartaniuk, legyen kéznél, ha baleset vagy defekt miatt az útra kell lépniük. Természetesen egyszerre több minden miatt is büntethető a szabálytalankodó osztrák sógor: biztonsági öve bekapcsolásának elmulasztásáért, sebességtúllépésért és a mellény hiányáért akár külön-külön is.
A cseheknél a mobiltelefonálás csakis headszettel engedélyezett, s mivel az ottani közutakon nagyon sok baleset történt, így a büntetési tételek is ehhez mértek: a frissebb cseh KRESZ alapján akár félmillió forintnak megfelelő összeget is elérhet. Szlovák szomszédaink rendőrei rendszerint szigorúak és könyörtelenek. Igazságosságról szót ejteni nem szeretnénk, de sokan hallhattak már olyan történteteket, melyek hősei határozottan úgy érezték, számukra hátrányt jelentett az autójuk elején és hátulján található magyar rendszám...
Nem csak nyugat felé, hanem keletre tartva is azt tapasztalhatjuk: nem tréfa a szabálytalankodás. Bő egy éve olvashattunk arról, hogy az orosz Állami Duma egyebek között magasabb bírságot szab a sötétített ablaküvegért, a láthatatlan rendszámért és a tilosba hajtásért is. Azaz: nem csak mi, hazai vezetők vagyunk arra késztetve, hogy tartsuk be a KRESZ paragrafusait.
Minél többe kerül a tankolás, annál inkább érdemes kalkulálni, van-e értelme gyorsabban menni és többet fogyasztani. Eleve sokan elkezdik számolgatni, egyáltalán megéri-e autóba ülni. Ha az a kérdés, hogy egynél többen kocsival vagy vonattal menjünk-e Budapestre, akkor meg. Ha az, hogy a Csapó utcáról a Balthazár Dezső térre kocsival guruljunk-e, akkor meg nem. Meglehet, július elseje határ a hazai közlekedés történetében. E sorok írója is határozottan úgy érezte legutóbbi útjain, hogy mintha kicsit tényleg lassulna a tempó a hazai autópályákon. Nem kizárt persze az sem, hogy a szabályok mellett a benzin ára is segített ebben, ami folyamatosan emelkedik – ha így haladunk, hamarosan eléri a 400 forintos álomhatárt...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)