A Hold felfalja az Étát
Szerző: Vass Attila | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.03.07. 08:26 | Frissítve: 2011.03.07. 08:26
Debrecen – Napkitörések, meteorrajok, napéjegyenlőség és szokatlanul kései húsvét – csupa olyan esemény, amely nem csak csillagászati szempontból teszi lenyűgözővé és izgalmassá az idei kikeletet.
A csillagászati tavaszkezdet minden évben március 21-ére, a tavaszi napéjegyenlőség napjára esik. Ekkor a nappalok és az éjszakák a Föld bármelyik pontján azonos hosszúságúak (amúgy csak az Egyenlítő mentén). Magyarország területén, nyáron például 16 órás is lehet egy nappal, télen pedig csak nyolc. Napéjegyenlőség egyébként ősszel is van, mégpedig szeptember 21. környékén – elevenítette fel a Dehir.hu érdeklődésére Zajácz György csillagász–ismeretterjesztő.
A korábbi években megszokottól eltérően, az idei húsvét időpontja meglehetősen furcsán alakult. Ehhez érdemes tudni a számítás alapját, mely szerint húsvétnak a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni hétvégén kell lennie. Idén tavaszi holdtölte március 19-én lesz, de mivel még éppen a napéjegyenlőség előtt van, a következőt kell figyelembe venni. Ez a holdtölte viszont majd csak április 18-án esedékes, így az ez utáni hétvége – tehát húsvét időpontja – pedig április 24–25. lesz.
Tavasszal az esti égbolton nagyon szépen látszik a Jupiter – olyannyira, hogy csak a Hold lehet olykor tündöklőbb nála, amikor mellette halad el. A másik nevezetesség a Vénusz, melyben mostanában hajnalonta, napkelte előtt gyönyörködhetünk. Az Esthajnalcsillagnak is nevezett Vénusz túlzottan soha nem távolodik el a Naptól se keletre, se nyugatra. Még pár hónapig látható, a Jupiter viszont másfél hónapon belül el fog tűnni az esti égboltról. Mellettük ilyentájt a Szaturnusz is lemosolyog a Planéta rajongóira. Az Oroszlán csillagkép farkán kicsit túl, már a Szűz csillagképben található bolygó nem túl fényes, de a környező csillagoknál még így is ragyogóbb. Gyűrűje és korongja távcsővel figyelhető meg a legjobban.
Érdekes eseménynek lehetünk tanúi március 13-án 22 óra után is: a Hold mögött mintegy másfél órára el fog tűnni egy viszonylag fényes csillag. Égi kísérőnk akkor az Éta Geminorum csillagot "falja fel". A messzeséget fürkészők másnap is hasonló eseményt követhetnek nyomon, majd április 22-e körül meteorraj várható: a Lyra csillagkép irányából egy óra alatt – derült időben – több tucat meteor is látható lesz. A Nap fokozott aktivitása miatt mindemellett gyakoribb napkitörésekre is számítani kell, melyek mágneses viharokat is okozhatnak a Földön. Ugyanakkor az elmúlt napokban heti három–négy tűzgömb is felvillant. A Vénusz fényességét is felülmúló meteorok viszonylag nagyobb anyagdarabkák, melyek a különböző belső feszültségeik miatt nem egyformán melegszenek. Pályáik végén a belső detonációk szétvetik őket, s robbanó bolidaként (tűzgömbként) semmisülnek meg.
A Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen ingyenes és nyitott programjai közül a tavasziak is megannyi izgalmat tartogatnak. Március 12-én 18 órától a Nagytemplom előtt lesz távcsöves, ingyenes Hold- és Jupiter-bemutató. Április 14-én 18 óra 30 perctől az újkerti szánkódombon és a közösségi házban rendeznek távcsöves és vetítéses programot. Április 30-án és május 28-án pedig a hortobágyi ezüst fokozatú "Csillagoségbolt-park" területén, a halastavaknál tartanak csillagnéző túrát – ezeken az alkalmakon bárki megcsodálhatja, milyen lenyűgöző is a csillagos égbolt, amikor a horizontig húzódik a Tejút síkja!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)