Belépés
Regisztráció
Úgy kell megépítenie a CATL-nek a debreceni gyárát, ahogy megépítette a németországit – videóval
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2022.09.15. 10:20 | Frissítve: 2022.09.15. 15:46
Debrecen - Semmiféle ipari szükséglet nem írja felül a környezetvédelmi szempontokat Debrecenben – jelentette ki a polgármester a közgyűlés ülésén.
A debreceni Déli Gazdasági Övezet azon 105 hektáros területéről is szó esett a csütörtöki közgyűlésen, ahol a CATL akkumulátorgyárának első üteme épülne.
Papp László polgármester képviselői kérdésre elmondta, a múlt héten Kocsik-Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója ingatlanértékesítésre vonatkozó előszerződést írt alá a CATL képviselőjével, Barcsa Lajos alpolgármester pedig egy protokolláris jelentőségű támogató záradékkal látta el azt. Így olyan szerződést nem írtak alá, ami közgyűlési döntést igényelt volna.
Papp László közlése szerint a Debreceni Vízmű vezérigazgatója tájékoztatta az önkormányzati képviselőket arról, hogy a debreceni vízmennyiség elegendő az ipari igények kiszolgálására, beleértve a CATL-t is. A polgármester arról is beszámolt, hogy az ipari parkban már működő egyik céggel tárgyalásokat folytatnak a tisztított szennyvíz felhasználásáról, ami tovább javíthat a helyzeten, a cél ugyanis a vízfelhasználás csökkentése. Azt ígérte, ha megállapodnak, részletesen tájékoztatják erről a debrecenieket.
A polgármester elmondta azt is, hogy volt egy környezetvédelmi konzultáció is, melyen nem jelent meg minden ellenzéki képviselő, de közlése szerint
a magyar környezetvédelmi szabályok azonosak a német szabályozással, ugyanazon szabályok szerint kell tehát megépítenie a CATL-nek a gyárát Debrecenben, mint ahogy megépítette a legújabb gyárát Németországban, semmilyen, a gyárból távozó anyagban nem haladhatja meg semmilyen érték a környezeti határértéket.
Papp László beszélt arról is, hogy látni, hogy a világban egyre több iparágban okoz súlyos válságot az energiaárak drasztikus emelkedése, ehhez képest Debrecenben a 21. század megkerülhetetlen iparágai tették le az alapjaikat, így Debrecen is megkerülhetetlen lesz, hiszen az energiatárolás nélkül nem lesz lehetőség a megújuló energiák hatékony felhasználására. Úgy véli, 10-15 év múlva már a háztartásoknak is szüksége lesz energiatároló eszközökre.
Hozzátette, nem vált egysíkúvá a debreceni gazdaság, a szereplők is erős gazdasággal rendelkező országokból érkeznek.
Ígérete szerint ahogy folynak a további tárgyalások a CATL-lel, folyamatosan tájékoztatják majd a közgyűlést és különböző fórumokon a lakosságot is. Hozzátette, ha olyan döntést kell majd hozni, olyan szerződést kell aláírni, ami közgyűlési döntést igényel, a témát behozzák majd a testületi ülésre.
Jánki József, a DK képviselője arról beszélt, hogy nem kapott minden kérdésére választ az első tájékoztatón, ezért nem is vettek részt a másodikon, szakújságírók cikkei pedig további kételyeket ébresztenek benne a CATL által felhasznált víz és áram mennyisége kapcsán.
Papp László válaszában az áramfelhasználási felvetésre közölte, azt már korábban bejelentették, hogy 85 milliárd forint állami támogatással fejlesztik az egész tiszántúli áramhálózatot, így a Déli Gazdasági Övezetben is elegendő elektromos energia lesz.
„Semmiféle ipari szükséglet nem írja felül a környezetvédelmi szempontokat Debrecenben”
– jelentette ki a polgármester.
Illyés János, a Civil Fórum képviselője azt mondta, megnyugtatta az, amit a szakemberektől hallott a két tájékoztatón, de akkor lenne igazán nyugodt, ha a technológiát is megismerhetnék, amit a CATL alkalmaz majd.
Papp László azt ígérte, ezt nemcsak a képviselőknek fogják részletesen és közérthetően bemutatni, hanem a lakosságnak is.
Az MSZP-s Madarasi István szintén arról beszélt, hogy nem ismerjük előre a technológiát, amit a CATL alkalmazna, ez majd akkor derül ki, amikor beadják a környezetvédelmi engedélyt, addig bizonytalanságban van a város lakossága. Azt kérte, a gyár működésének monitoringozása is folyamatos legyen, ehhez ragaszkodjanak.
A polgármester megismételte, hogy ugyanez a cég nemrégiben hozott létre Németországban egy gyárat, így a technológia részben ismerhető, s nem fognak eltérni azoktól a szabályozásoktól, melyeket Németországban is alkalmaznak.
Barcsa Lajos alpolgármester hozzátette, a környezetvédelmi határértékeket és szabályokat ismerik, ez független a technológiától. Ő abban bízik, a tisztított szennyvíz, az úgynevezett szürkevíz jelentős mértékben felhasználható lesz majd a Déli Gazdasági Övezetben, ami a környezetvédelmi szempontok mellett a vízműcégnek is több bevételt hozna.
Madarasi István azt is sürgette, hogy az új gyárak megnyitásának eredményét lássák jobban az emberek, jusson minél több forrás a közlekedési infrastruktúra és kényelmi szolgáltatások fejlesztésére.
Barcsa Lajos közölte, a legnagyobb gyárak ezután fognak elindulni, ugyanakkor az eddigi gazdaságfejlesztésnek is komoly eredménye van, hiszen 80 százalékkal nőtt az iparűzési adó Debrecenben, enélkül a jelenlegi helyzetben „nagy bajban lennénk”.
A DK-s Vaszkó Imre azt vetette fel, hogy a gödi vízben (ott működik a Samsung akkumulátorgyára) lítiumot találtak. Papp László elmondta, ő is olvasott erről, s beszélt a helyi vízszolgáltató vezetőjével, aki elmondta, messze a határérték alatt van a lítium a vízben, ugyanannyi a mennyisége, mint amennyi lehet bárhol az országban.
Papp László kijelentette, a Civaqua-programnak nincs köze az ipari fejlesztésekhez, nem azért indították el, mert nagy gyárak érkeznek, de kétségkívül lényegesen javítja majd a program a vízhelyzetet Debrecenben.
Papp Viktor, a Fidesz városi frakcióvezetője arról beszélt, hogy az építési hatósági eljárás megkezdése előtt szigorú környezetvédelmi eljárást kell lefolytatni, melybe külsős szakértőket is bevonnak. A szakhatóság vezetőjére hivatkozva elmondta, Hajdú-Biharban igazán körültekintően és az átlagnál szigorúbban járnak el a környezetvédelmi hatóságok.
A független Kőszeghy Ábel elmondta, áttanulmányozta a CATL németországi gyárának környezetvédelmi hatástanulmányát, amiben nagyon alacsony határértékek szerepeltek. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy amíg nem látjuk a debreceni üzem dokumentációit, „addig kicsit mindenki vonuljon vissza, ne hergeljük a gyár ellen a lakosságot”.
Illyés János azt vetette fel, kérjék meg a CATL-t, hogy a debreceni képviselők megtekinthessék a németországi gyárat.
Balázs Ákos környezetvédelemért is felelős alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy zöld átállás nincs energiatárolás nélkül. Hozzátette, ő bízik az uniós szabályozásokban, az intézményrendszerben, a debreceni szakemberekben, s erre biztatta a képviselőket is.
A témához hosszászólt a közgyűlésen jelen lévő Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő, szerinte ahogy az országban, úgy Debrecenben is egy hibrid rezsim működik, bármit mondhatnak tudósok Debrecen klímájáról, bármit mondanak a lakosok az igényeikről, a városvezetők nem hallják meg. Szerinte „a gyár dolgozóinak a többsége a harmadik világ országaiból jön majd ennek minden pozitív és negatív hozadékával együtt”.
Papp László úgy felelt, Varga Zoltán őt pár napja felszólította, hogy mondjon le polgármesteri tisztségéről, mindezt úgy, hogy Varga több önkormányzati választáson elindult, de soha nem kapott bizalmat az emberektől, míg Papp Lászlót megválasztották az emberek. Szerinte ez jelzi azt, ki mennyire hallja meg az emberek hangját.
Mint mondta,
ő nem árult zsákbamacskát, polgármesterré választásakor azt ígérte, Debrecen gazdaságát fogja megerősíteni, „ami elég jól sikerült”, s egyébként egybecsengett a debreceni lakosok igényeivel.
Felidézte, hogy a Financial Times a világ tíz legjobb tőkevonzó városainak egyikévé választotta Debrecent, ami azt jelenti, hogy lesz munka, lesz gazdasági erő a városban. Hozzátette, az ipari parkok a város motorjai, ezek révén van lehetőség fejlesztésekre az oktatásban, a kultúra, az életminőség és a közlekedés területén, melyekben szintén komoly eredményeket értek el. A CATL munkavállalói kapcsán azt mondta, nyilván egy multinacionális cégnek lesznek külföldi dolgozói, de a cél, hogy magyar emberek legyenek a gyár alkalmazottjai.
Hozzátette, a Debreceni Egyetem hallgatóinak nagyon kis százaléka maradt a városban, miután elvégezte tanulmányait, de most ez változik, van visszaáramlás Debrecenbe. Nem akarunk az égig nőni, épp ezért a jövő a gazdaságfejlesztés után az arra épülő városfejlesztésé lesz – zárta szavait.
Kapcsolódó cikkek:
2023.03.31.
