Belépés
Regisztráció
Több százan mentek el a debreceni akkumulátorgyárról szóló lakossági fórumra – fotókkal, videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.01.09. 16:55 | Frissítve: 2023.01.11. 10:34
Debrecen - A szakértő szerint nem veszélyes az üzem a debreceniekre. A fórumon résztvevők többsége folyamatosan tiltakozott a beruházás ellen.
Katasztrófavédelmi közmeghallgatást és lakossági fórumot hirdettek hétfőre a Kölcsey Központba a CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyára ügyében. Mint ismert, a gyár környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása november végén elindult (a CATL kérelme itt érhető el), ennek részeként a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal is tart majd közmeghallgatást január 20-án, előbb azonban Katasztrófavédelem közmeghallgatását és a debreceni önkormányzat lakossági fórumát rendezték meg.
Fotók: Kandert Szabolcs
Mint arról korábban már beszámoltunk, minden idők legnagyobb magyarországi beruházása érkezik Debrecenbe: 7,3 milliárd eurós beruházással a cívisvárosban épít gyárat a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplője, a kínai CATL. A 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyára a debreceni Déli Gazdasági Övezetben, 221 hektáron épül fel több ütemben.
A Kölcsey Központban hozzávetőlegesen hét-nyolcszáz érdeklődő előtt Papp László, Debrecen polgármestere úgy fogalmazott, nagyon fontosnak tartják, hogy hiteles tájékoztatást adjanak a beruházásról, mely léptékét tekintve is meghaladja az eddigi gazdaságfejlesztési lépések volumenét. Mint mondta, minden lépésnél mérlegelték, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy-egy beruházás, s csak akkor támogatják azt, ha az előnyök lényegesen meghaladják a hátrányok mértékét, s ez maximálisan igaz a CATL akkumulátorgyárára is.
Hozzátette, az akkumulátorgyártással az utóbbi időszakban megjelent sajtóinformációk nem minden esetben valósak. Gyakran jelentek meg például olyan képek illusztrációként, melyeken a gyárak kéményein sűrű füst gomolygott, pedig ez egyáltalán nem jellemző az akkumulátorüzemekre.
„Csak az igazat!” – szakította meg a polgármester beszédét egy férfi, aki tapsot kapott. Papp László arra kérte, hogy hallgassa végig a fórumot, nézze meg a prezentációkat. A férfi ezt visszautasította, s a gödi akkumulátorgyárral példálózva fogalmazta meg azon aggodalmait, hogy a gyár egészségkárosító hatással lesz.
A polgármester visszakapva a szót arról beszélt, hogy a gyár vízfelhasználásáról a hatósági eljárás előtt hatalmas számok (40 ezer köbméter/napról) repkedtek a közösségi médiában, pedig a debreceni közgyűlés már meghatározta, hogy az egész Déli Gazdasági Övezet legfeljebb 24 ezer köbméter vizet használhat fel.
A CATL első ütemében megvalósuló létesítményben napi 3 ezer köbméter vizet használna fel, ennek jelentős részét hűtésre használnák fel, azaz nem szennyeződne, ráadásul a vízigény jelentős részét, 60-70 százalékát szürkevízzel, azaz tisztított szennyvízzel elégítenék ki.
Papp László visszautasította azt a feltételezést is, hogy a Civaqua-program és Debrecen gazdaságfejlesztési folyamatai között összefüggés lenne, a Civaqua-program tisztán ökológiai projekt – uniós támogatása révén a felhasználási feltételek is kötöttek.
Pintér Antal Tamás, a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója prezentációjában elmondta, az építési engedélyezés alapja a biztonsági jelentés lesz, az üzemeltetői kockázatokat pedig egy belső védelmi terv tárják fel. A második lépésben lakosságvédelmi terv készül, majd egy lakosságtájékoztató kiadvány, illetve meghatározzák a veszélyességi övezetet.
Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője a cég történetét és a debreceni beruházásukat próbálta bemutatni, de a résztvevők folyamatosan bekiabálásokkal és „Nem akarjuk!” skandálásokkal zavarták meg.
Közlése szerint a tereprendezés megkezdődött, 2025-ben szeretnék elindítani a sorozatgyártást.
Kelemen István szakértő a CK-Trikolor részérő elmondta, 2001 óta készítenek biztonsági dokumentációkat veszélyes ipari technológiákat üzemeltető ügyfeleik számára, közel háromszáz biztonsági jelentést és elemzést állítottak össze; a legjobb, legelfogadottabb szoftverrel dolgoznak. Mint mondta, a hatósági eljárásban eddig beérkezett lakossági kérdéseket megválaszolták. A telephelyen minden olyan létesítményt és területet elemeztek a biztonsági jelentésben, ahol veszélyes anyagok megjelenhetnek, a részletes elemzés kiterjedt a szállításra, a lerakodásra, a tárolásra és a felhasználásra is.
A legnagyobb mennyiségben felhasznált lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid (NMC) por alakban érkezik majd big-bag zsákokban, zárt térben mozgatják be az épület belsejébe, ott és az épületek között szintén zárt térben szállítják majd, így nem kerül a környezetbe.
A szakértő kijelentette, a CATL debreceni beruházása nem jelent sem egyéni, sem társadalmi kockázatot.
Az esetleges baleset esetén a gyár telephelyéről nem jut ki veszélyes anyag, s a környező gyárakban sem történhet olyan haváriahelyzet, mely a CATL gyárára veszélyes lehet. Hozzátette, a gyár padlója olyan anyagból készül majd, hogy egy esetleges probléma esetén a gyártási folyamatból kikerült anyag nem juthat a talajba. Mint elhangzott, a gyárnak külön biztonsági és tűzjelző központja lesz, az üzem tevékenységét a központi vezérlőből követik majd nyomon, s ha esetleges probléma akad, onnan irányítják a beavatkozást. Az elhangzottakat kétkedve fogadta a közmeghallgatáson résztvevők többsége.
Kérdések és felvetések
Az első civil hozzászóló azt vetette fel, hogy a polgármester korábban arról beszélt, hogy a tiszta levegő és az egészséges környezet a legfontosabb érték, s most a fórum résztvevői ezt és az egészségüket szeretnék megóvni a tiltakozásukkal, s korábbi ipari katasztrófákat sorolt fel. Azt is kifogásolta, hogy nem kérdezték meg népszavazáson a debrecenieket, mielőtt döntöttek az akkumulátorgyár felépítéséről, s ezt erősítette meg a második hozzászóló is kiegészítve, hogy ez megtörténhetett volna a BMW kapcsán is.
Papp László polgármester elmondta, a CATL beruházásáról idén született döntés, s most tartják róla a lakossági fórumot. Szerinte a város jövője szempontjából a BMW és a CATL fejlesztése is pozitív hatással lesz. Úgy véli, azért mentek el korábban a fiatalok Debrecenből, mert nem kaptak megfelelő munkahelyet, a gazdaságfejlesztési folyamatokat pedig azért indították el, hogy a fiataloknak perspektívát tudjanak mutatni.
Egy férfi arról beszélt, hogy a gödiek rossz tapasztalatai az ottani akkumulátorgyár kapcsán intő jelek lehetnek a debreceniek számára, majd azt kérdezte, hogyan hasznosítják majd az akkumulátorgyárban keletkező veszélyes hulladékot. Tóth Roland szakértő (ők készítették a környezetvédelmi hatástanulmányt) elmondta, a tevékenység során keletkező veszélyes hulladék fémtartalmú hulladék lesz, s a magyarországi hulladékpiac már felkészült az akkumulátorgyártás során keletkező hulladék felhasználására.
Egy 66 éve Debrecenben élő férfi, aki korábban műanyaggyárban dolgozott minőségellenőrként, azt kérte, egy civil is felülhessen a pulpitusra, s magát javasolta. Ezt ugyan nem fogadta kitörő örömmel a jelenlévők többsége, a polgármester kért neki egy széket. Ott azt kérdezte, hogy a pulpituson ülők közül ki járt akkumulátorgyárban; Tóth Roland szakértő és a CATL képviselője jelentkezett. A férfi szerint így a többiek nem illetékesek tájékoztatást adni egy akkumulátorüzem ügyében. Az iránt érdeklődött, hogy a környezeti hatástanulmányt ki ellenőrzi, Tóth Roland elmondta, hogy a kormányhivatal illetékes osztálya.
Egy idős úr azt mondta, az unokái nem akarnak Debrecenben maradni, s azt kifogásolta, hogy értékes termőföldeket áldoznak fel Debrecen környékén az üzemek miatt. Papp László azt mondta, a Déli Gazdasági Övezetet már 20 éve kijelölték iparterületként, ezért alakították ott ki ezt az iparterületet.
Egy férfi arról érdeklődött, hogy a kilencezer új munkahely – amit a CATL teremt – milyen hatással lesz a város életére. Papp László azt mondta, évek óta fejlesztik a szakképzést Debrecenben. A kilencezer új munkahely megteremtése több éves, hosszú távú célja a CATL-nek, addigra a Debreceni Szakképzési Centrum diáklétszáma tovább nő majd, így a polgármester szerint ki fogják tudni elégíteni magyar munkaerővel a CATL igényeit.
Papp László azt is bejelentette, hogy
az önkormányzat – Mikepércs önkormányzatával együttműködve – egy monitoring rendszert állít majd fel a Déli Gazdasági Övezetben, bevonva az egyetem kutatóit.
Egy másik férfi arról beszélt, hogy a kutatók szerint Debrecenben lecsökkent a talajvízszint, ezért érkezik már ivóvíz vezetéken is a városba. Papp László elmondta, a talajvíz nem ugyanaz, mint a rétegvíz, amiből az ivóvizet nyerik.
Ezt Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű vezérigazgatója is megerősítette. A napi kitermelhető vízmennyiség 75 ezer köbméter naponta – ennyi érkezik a rétegvizekhez, a Keleti-főcsatorna felől pedig 30 ezer köbméter érkezhet. A szürkevíz kapcsán elmondta, hogy a Debreceni Vízmű telepein a megtisztított szennyvizet a jövőben nem a Tócó-patakba engednék bele, hanem elvezetnék a Déli Gazdasági Övezetbe, hogy példaképp hűtővízként használhassák.
Gorján Ferenc Mikepércsről elmondta, ott három mélyfúrású kút van, 200 méter körüli mélyek, teljesen különálló rendszert képeznek. Mikepércs vízellátására az akkumulátorgyár nem lehet hatással.
Egy szepesi férfi a településrészen élők egészségéért aggódott, mondván ők két kilométerre sem laknak a leendő akkumulátorgyártól. Papp László azt mondta, a környezeti előírásokat a beruházónak a gyár területén kell teljesíteni, így nem juthat ki szennyező anyag. A férfi erre válaszul azt mondta, szerintük el fog értéktelenedni a házuk.
A polgármester szerint ez felmerült Debrecen déli városrészében és Mikepércsen is, véleménye szerint azonban Debrecenben nem fognak csökkenni az ingatlanárak.
A férfi azt mondta, nem akarnak egy akkumulátorgyár szomszédságában élni, de nem fogják tudni eladni az ingatlanjaikat. Papp László azt ígérte, elmegy majd Szepesre, hogy személyesen beszéljen az ott élőkkel.
Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere úgy fogalmazott, a Debrecen közeli településen nagy az aggodalom. Mint mondta, Mikepércs mindössze 2 és fél kilométerre van a gyárterülettől, az uralkodó szélirány szerint ha valami baj történik, a szennyező anyagot a község felé fújja a szél, és ha szennyeződik a talajvíz, az is Mikepércs felé folyik majd. Azt kérte Debrecen vezetésétől, hogy a mikepércsiek aggodalmait egy külön fórumon beszélhessék majd át. Mint mondta, ha nem megfelelő számukra az a hatósági eljárás, azt bíróságon fogják megtámadni – erre nagy tapsot kapott. Hozzátette, Mikepércs is monitoring rendszert állít majd fel. Papp László közölte, elfogadja a meghívást Mikepércsre.
Egy férfi a monitoring rendszer kapcsán azt vetette fel, hogy abban független civilek is vegyenek részt, ne csak az önkormányzat, a hatóság és az egyetem munkatársai. A polgármester válaszul azt mondta, olyan rendszert szeretnének felállítani, ami bírja a közbizalmat, s ha ezt segíti, hogy bevonnak civil szervezeteket, akkor azt meg fogják tenni – ezt elismeréssel nyugtázták a jelenlévők.
Pintér Antal Tamás, a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója úgy fogalmazott, megérti a félelmeket, hiszen az akkumulátorgyártás egy új dolog, de ennek az üzemnek hasonló paraméterei lesznek, mint egyébként már működő, veszélyes anyaggal dolgozó üzemeknek. Kollégáira utalva azt mondta, mind a négyen, akik a pulpituson ülnek, Debrecenben élnek a családjukkal, így ennek jegyében, a legjobb tudásuk szerint végzik tevékenységüket az engedélyezési eljárás során.
Papp László azt javasolta a CATL jelenlévő képviselőinek, hogy a közbizalom erősítése érdekében konzultáljanak egy civil mérnöki csoporttal a leendő gyárukról és az alkalmazott technológiáról.
Egy férfi az iránt érdeklődött, hogy az alapanyag és a késztermék szállítása mekkora terhelést jelent majd. Felvetette, hogy bérlakásokat kell majd építeni a gyár dolgozóinak. A CATL képviselőitől azt kérdezte, van-e lehetőség arra, hogy a gyár kivitelezésében magyar cégek is részt vehessenek.
Tóth Roland szakértő elmondta, úgy tervezték, a fő szállítási útvonal az autópálya lesz, legfeljebb a gyár magyar beszállítói érkezhetnek majd Debrecen és Mikepércs irányából, Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője pedig azt mondta el, hogy az előkészítő munkákat már most is magyar cégek végzik.
A lakhatással kapcsolatban Papp László azt mondta, folyamatosan foglalkoznak a kérdéssel, a városnak megvannak a fejlesztési területei erre a célra. Az önkormányzat a Tócóvölgy második ütemét tervezteti, a tervek ez év második felére készülhetnek el. Emellett a város a keleti irányba tud bővülni a zártkerti városrészek beépülésével, de itt csak fokozatosan lehet előrelépni, hogy közművel is bírják a bővülést.
Tamás János, a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója azt mondta, eddig a szürkevizet elengedték a Tócó-patakban, most azonban elindul egy olyan innováció, melynek révén ezt újrahasznosítjuk. Erre a célra egy külön vezetéket vezetnek majd a szennyvíztelepről a gazdasági övezetbe.
Egy fiatal férfi azt kérdezte, terveznek-e népszavazást vagy közvélemény-kutatást arról, hogy megépüljön-e a gyár vagy ne, s ha a debreceniek többsége nem szeretné, akkor törlik-e a beruházást a tervek közül. Papp László azt felelte, a dokumentumok szerint a gyár tevékenysége nem lesz környezetkárosító, ezért a város vezetése nem kezdeményez népszavazást az ügyben.
Szekeres Antal az LMP-re utalva elmondta, hogy egy ellenzéki párt kezdeményezésére az akkumulátorgyár ügyében két kérdést is helyben hagyott a választási bizottság, azonban az ellenzéki párt az aláírásgyűjtő íveket sem vette át, nem kezdte meg az aláírások gyűjtését.
Schmuck Erzsébet, az LMP jelen lévő társelnöke azt mondta, azért nem vették át az íveket, mert közben kiderült számukra, hogy Magyarországon a kormány számos városban építene akkumulátorgyárat, így országos népszavazást szeretnének kezdeményezni, hogy ne csak Debrecenben, hanem más magyar városban se építhessenek akkumulátorgyárat.
Egy fiatal férfi a zaj- és rezgésszennyezésre kérdezett rá. Tóth Roland szakértő azt mondta, a gyár működése során határérték alatti terhelés várható mind nappal, mind éjjel. A fiatalember arra is rákérdezett, hogy a kormányzati támogatásnak van-e olyan feltétele, hoga a munkavállalók bizonyos százalékának magyarnak kell lennie. A CATL képviselője azt mondta, nincs ilyen kvóta, de ők magyar munkaerőben gondolkodnak elsősorban, ennek érdekében már meg is kezdték a toborzást.
Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója, aki a gödi akkumulátorgyár ellen dolgozó civil csoport tagja, azt mondja, Magyarországon káosz van a környezetvédelmi engedélyezés terén, a működés során pedig nem tartják be a törvényeket. Állítása szerint a gödi akkumulátorgyár nyeresége évi 900 milliárd forint, eddig 26-szor bírságolták meg szabálytalanság miatt összesen 150 millió forintra, amit „röhögve kifizetnek”.
Papp László úgy reagált, a hatóságokba vetett bizalom alapvető kérdés, ő bízik a hatóságokban, erre alapozva állítja, hogy a gyár nem lesz környezetszennyező.
Tóth Roland szakértő arról beszélt a zajterhelés kapcsán, hogy Gödön nagyon közel vannak a lakóépületek a gyárhoz, itt viszont egy kilométeren belül nem lesz lakóépület.
Egy nő az iránt érdeklődött, mennyire tűzveszélyes a technológia, amit a CAF használ. A katasztrófavédelemtől úgy reagáltak, hogy az akkumulátorok elolthatók. A gyárnak saját tűzjelző és automatikus tűzoltórendszere lesz, mint mondta, nincs olyan dolog, amit már nem ismernének, a tűzoltók felkészültek minden olyan esetre, ami egy ilyen gyárban történhet.
Mándi László, a Momentum önkormányzati képviselője azt mondta, a biztonsági jelentésben eddig is sok pontatlanság volt. Az iránt érdeklődött, hogy a katasztrófavédelemnél lesz-e létszámbővítés a gyár miatt, s hogy az esetleges vészhelyzet esetére lesz-e a CATL vagy az állam révén pénzgarancia a kártalanításra.
A Katasztrófavédelemtől újra hangsúlyozták, hogy automata rendszerek lesznek a gyárban, de tárgyalnak arról is a CATL-lel, hogy létesítmény-tűzoltóságot hozzanak létre az üzemben. Ezt a CATL részéről is megerősítették, hozzátéve, hogy teljes körű biztosítást hoznak majd létre a gyárra és az esetlegesen a gyár okozta károkra.
Aggodalom merült fel azzal kapcsolatban, hogy az akkumulátorgyártóknak az akkumulátorokat az élettartamuk lejárta után vissza kell venniük, s akkor azt majd itt dolgozza fel a CATL. A polgármester elmondta, ilyenre nem kért engedélyt a CATL, s nem is terveznek adni. Tóth Roland szakértő pedig elmondta, ezt nem a gyárban kell megtennie a cégnek, hanem vannak erre akkumulátorfeldolgozók. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője azt mondta, Kínában van akkumulátor-újrafeldolgozási kapacitásuk, Debrecenben és a környéken nem terveznek ilyet létrehozni.
Egy férfi azon aggódott – állítása szerint a környékükön már van erre példa –, hogy egyes nagyobb, családi övezetekben lévő házakat a jogszabályokat kijátszva munkásszállásként fognak működtetni. Szekeres Antal főjegyző elmondta, családi házas övezetben munkásszállót tilos építeni. Házakban kialakítani csak az épület átminősítésével lehetne, de erre nem fognak engedélyt adni, az illegális munkásszállókat pedig meg fogják szüntetni.
Egy hölgy azt vetette fel, hogy a CATL kérelmében napi 3 ezer köbméter víz felhasználása szerepelt, míg a biztonsági jelentésben napi 15 ezer, s ez még csak a gyár első üteme. Azt kérdezte, melyik a valós szám. Kelemen István szakértő elmondta, sajnos tévedtek, a folyamatos adatszolgáltatás során a módosult adatot nem vezették át a biztonsági jelentésbe, a valós szám a 3 ezer, ezt azóta korrigálták. Kérdésre elhangzott, a CATL három ütemben építené fel a debreceni gyáregyüttesét. Aggodalmát fejezte ki a távozó gázok miatt, lévén a levegő nem áll.
Tóth Roland szakértő elmondta, egészségügyi határérték alatt lesznek a gázok még a gyár területe felett is, ha ezeket el is viszi a szél Mikepércs fölé, az már nagyon alacsony koncentrációban lesz jelen a levegőben.
Egy fiatalember arról érdeklődött, hogy lesz-e a CATL-nek saját fúrt kútja, hiszen így hozzáfér a rétegvízhez, így több vizet kivehet, mint amennyire engedélyt kér. A válasz: nem lesz saját kútja, a vízmű hálózatáról kapja majd a vizet.
Egy úr arról érdeklődött, nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy a kormány elveszi Debrecentől a helyi adót. Papp László azt felelte, ilyen javaslat nincs napirenden.
Kérdésre elhangzott, a modern akkumulátorgyárakban szaghatásra nem kell számítani, így ettől nem kell tartani.
A fórum több mint hat órán keresztül tartott, a végére körülbelül százan maradtak.
2023.03.28.
