Termáltúra: míg kinyit a strand, pancsoljunk a virtuális medencékben!
Szerző: (szénási) | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.05.16. 08:04 | Frissítve: 2012.05.16. 16:26
Debrecen – Generációk lubickoltak a „nagyfürdőben”, a kádas Margitra viszont már kevesebben emlékeznek. Debreceni fürdők régen és most.
Az időjárás ugyan hullámzó tendenciákat mutat, de azért a nyár csak megérkezik egyszer. Ha pedig itt lesz végre, akkor irány a medence... Mehetünk strandolni, mert van hova, akad több hely is a környéken. Nem csupán az országhatárokon túl is népszerű hajdúszoboszlói fürdő ér meg egy túrát, de a hangulatos hajdúböszörményi strand is, de sokan dicsérik a hajdúnánási vagy a nádudvari fürdőt is. Persze, valójában autóba sem kell ülni egy jó kis pancsolásért, hiszen Debrecen is igazi fürdőváros – a Nagyerdei strand például május 19-én nyílik a tervek szerint.
Legalább ezen a téren, a fürdők és a termálvíz világában nagyhatalomnak számít Magyarország – állapíthatjuk meg. Egy régi mondás szerint ugyanis ha valaki ebben az országban valahol kutat fúr, előbb-utóbb termálvizet talál. (Azaz, itt a türelem nem rózsát, hanem termált terem...) Ha igaz, hazánk területének nyolcvan százaléka alatt 30 fokosnál melegebb vízkészletek találhatók, s csaknem 1300, nagyobbrészt használaton kívüli termálkút van. Már a rómaiak fejlett fürdőkultúrával rendelkeztek Pannóniában, de bő félezer év múlva a honfoglaló magyarok is szívesen telepedtek folyók és források környékére. A magyar fürdők már Zsigmond és Mátyás király idejében ismertek voltak, a törökök pedig ugyan végigdúlták az országot, viszont színvonalas fürdőkultúrát honosítottak meg.
Általánosságban a föld mélyéről feltörő, 20 foknál melegebb víz számít termálnak. Magyarországon azonban csak azt sorolják ebbe a kategóriába, ami 30 fokosnál melegebb. Két nagy tároló-terület található az ország alatt: az egyik a Dunántúlon és Budapesten (ez inkább kalciumos-magnéziumos vizet rejt magába), a másik az Alföld alatt (s itt főleg konyhasós, jódos, brómos a víz). Hazánkban ma közel 90 gyógyfürdő és szanatórium működik, a nemzetközileg is ismert gyógyhelyek között pedig Hajdúszoboszló és Debrecen is ott van.
Bármilyen hihetetlen is, de a debreceniek lassan kétszáz esztendeje élvezhetik a fürdőzést. A város első fürdőházát 1826-ban építették. Majd jó évszázad múlva Pávai Vajna Ferenc kutatómunkája hozott változást, melynek eredményeként gyógyvizet találtak a Nagyerdőn az 1930-as években. Hamarosan megnyílt a strand és jelenlegi helyén megkezdte működését a gyógyfürdő, amely napjainkban az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont nevet viseli.
Addig is, amíg eljön a hétvége, egy kis hangulatfokozásra, meg némi egészséges múltidézésre érdemes betérni a városi könyvtár Helytörténeti Fotótárába, ahol virtuális tárlat található a strandokról. Rá lehet csodálkozni, miben, s mennyit változott az elmúlt évtizedek során a debreceni fürdők világa. Nyilván lesz olyan is, ami csak volt, nincs már: az egykori, kádas jellegű Margit fürdő a mostani Füredi út elején, nagyjából a Szent László templommal átellenben helyezkedett el, de erre már jóval kevesebben emlékezhetnek, szemben a Nagyerdő árnyas fái közötti „nagyfürdővel”, melyben generációk sokasága élvezte a termálvizet. Aligha van debreceni, akinek ne kötődne élménye az itteni medencékhez, játszóterekhez. Barátságok, szerelmek szövődtek a fűre kiterített pokrócok, törülközők körül, gyerekek kóstolhattak bele olykor szó szerint a gyógyvízbe, meg az úszás tudományába, nyarakat, a szabadság illúzióját kínáló vakációkat aranyozott be a lemenő nap fénye, míg eljött a perc, s megszólalt a hangszóró, hogy hamarosan zár az intézmény...
Korábban pedig a Szabadság (ma: Kassai) úti „kisfürdőben” is több nemzedék élvezhette a pancsolást, a fejeselést, a lángost – ott, ahol jelenleg a Főnix Csarnok magasodik, a Tankcsapda zúz, vagy orosz balettet láthat a nagyérdemű. De a ma is üzemelő, kertvárosias környezetben található Kerekestelepi strandon, mely manapság reneszánszát éli, szintén szép időket élhettek a debreceniek. Mert fürdőzni jó. Csak az idő is legyen kegyes.
Szóval türelem: már csak néhányat kell aludni, és nyit a Nagyerdei strand május 19-én. Aztán a következő szezonban, ha minden jól megy majd, 4 milliárd forintból megújulhat a strandfürdő és a termálfürdő is a nagyerdei fák alatt.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)