Színházigazgatót és hegedűművészt díjaztak Debrecenben a magyar kultúra napján – fotókkal, videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.01.22. 19:05 | Frissítve: 2018.01.23. 11:10
Debrecen – Ünnepi műsor köszöntötte a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány díjazottjait és ösztöndíjasait.
Debrecen önkormányzata idén is programsorozattal ünnepli a magyar kultúra napját. A január 22-i városi eseménysorozat kiemelt eseménye a Csokonai Színházban rendezett ünnepi műsor volt, amelyen köszöntőt mondott Papp László, Debrecen polgármestere és Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, majd átadták a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány díjait.
Papp László beszédében kiemelte: Debrecennek feladatai vannak a város kulturális értékeinek, vonzerejének erősítése mellett is. Feladat ugyanis a magyar kultúra értékeinek képviselete a határon túlon is.
Debrecen első embere bejelentette: az Országos Széchenyi Könyvtár felajánlása értelmében, ha a cívisváros elnyeri az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban, az akkor 200 éves Himnusz eredeti példáját Debrecenbe hozzák.
Kósa Lajos hangsúlyozta: kultúra nélkül nincs emberi élet és gazdasági növekedés sem. A tárca nélküli miniszter rámutatott: amikor a magyar kormány a jövőt építi, arról is beszél, hárítsuk el a veszélyt, hogy mások kultúrája érvényesüljön a miénk helyett. „A történelem arra tanított bennünket, hogy a saját kultúránk nekünk fontos, tehát nekünk kell azt megvédeni” – fogalmazott Kósa Lajos.
Debrecen kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért Debrecen Kultúrájáért Díjban részesült Ráckevei Anna, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója.
Ráckevei Anna a Színművészeti Főiskola befejezését követően a Madách Színház társulatánál kezdte pályáját. Jelentős és emlékezetes szerepeit szinte lehetetlen felsorolni; neki tapsolhatott a közönség a Nemzeti Színházban, a Thália Színházban, a Kelemen László Színkörben, az Új Színházban, és jelenleg itt, a Csokonai Színházban.
Színházi szerepei mellett számos játék- és tv-filmben játszott, de szinkronszínészként is országosan ismert. Kiváló szakmai munkájáért olyan díjakban részesült, mint Rajz János-, Jászai Mari-díj, a Magyar Művészetért Díj, Mensáros- és Kazinczy-díj. 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesült. 2013 tavaszán Debrecen város közgyűlése a Csokonai Színház igazgatójává választotta.
Kiváló szakmai tevékenysége mellett jelentős szerepet játszik Debrecen kulturális eseményeinek szervezésében.
Hite, elkötelezettsége a kultúra ügye mellett valamennyiünk számára példaértékű. Munkájának, varázslatos egyéniségének köszönhetően értékteremtő, meghatározó szerepet tölt be Debrecen szellemi, kulturális életében.
Debrecen Kultúrájáért Díj elismerésben részesült Alexáné Kardos Ildikó is.
A hegedűművész, koncertmester zenei tanulmányait Debrecenben végezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, hegedűművész-tanári szakon. 2000 óta a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának oktatója, hegedű főtárgyat és szólamismeretet tanít.
Zenekari művészként a pécsi, majd a debreceni zenekar koncertmestere. Mindkét helyen kiváló munkája elismeréseként elnyerte az Év zenekari művésze kitüntető címet. A Phoenix Kamarazenei csoport tagja, Debrecen és a régió hangversenyéletének közismert művésze. Tanítványai rendszeres résztvevői és sikeres szereplői az országos szakmai versenyeknek. A nyaranta Debrecenben megrendezendő Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiájának közreműködő művésze, a zenekar koncertmestere, valamint vonós szólamok betanítását végzi.
Szimfonikus zenekarok tagjaként Európa számos országának koncertpódiumán megfordult, főleg koncertmesterként.
Több mint két évtizede látja el a Kodály Filharmonikusok koncertmesteri feladatait példaértékű elhivatottsággal és kimagasló művészi színvonalon. Szakmai munkáját a filharmonikusok zenészei és vezetése több alkalommal az Évad zenekari művésze, Nívó- és Rubányi-díjjal ismerték el, valamint megkapta a Kritikusok Díját is.
Az alapítvány kuratóriuma hat pályázónak adományozott alkotói ösztöndíjat.
Falvai Balázs okleveles építész, egyetemi docens a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékének képviseletében kapott ösztöndíjat.
A Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének oktatói 2014 őszén elfeledett értékek után kutatva találtak rá a Tímárház-Kézművesek Háza szomszédságában lévő szárító épületére. Az épületben nagyszerű lehetőséget láttak arra, hogy felújítását, építészeti újragondolását követően új kulturális közösségi tér jöjjön létre, amely helyet ad az egyetem szervezetei és a város művészeti iskolái, alkotó csoportjai számára. Az építészmérnök oktatók kétfordulós tervpályázat keretében arra ösztönözték a diákokat, hogy az új funkciónak megfelelően készítsenek építészeti terveket.
Falvai Balázs a város és az egyetem által is támogatott díjnyertes tervpályázat konzulenseként megkapta a projekt vezetését. A projektben dolgozó oktatók és hallgatók társadalmi feladatukként vállalják, hogy a kialakított térben olyan szellemi műhelyt hoznak létre, amely a város valamennyi fiataljához szól. A projektcsapat tagjai: Kállay Ferenc, Keller Ferenc, Kovács Péter, Szentirmai Tamás, Tóth-Szél Anita, Török Dávid, Zombor Gábor, Szuszik Dóra, Zbiskó Éva, Zsirnamenszki Tamás.
Ösztöndíjban részesült Gellén Fanni egyetemi hallgató is.
Gellén Fanni az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatán végzett, majd két évet járt a Budapesti Operettszínház stúdiójába. Első jelentős főszerepét még gyermekként, a Kiss Csaba által írt és rendezett Kun László királydrámában játszotta.
A Csokonai Színházban a Légy jó mindhalálig című darabban Bella szerepében láthatta a közönség. Számos debreceni nagyrendezvény visszatérő fellépője, így a virágkarneválnak is, amelyen évek óta a közönség egyik kedvenceként nagy sikerrel szerepel. Szívügye a Bocskai István Lövészdandár adventi hangversenye, ezen kívül más, szintén karitatív jellegű koncerten is énekel. Az Operettszínház volt stúdiósaként széles zenei repertoárral rendelkezik: énekel musicalt, operettet és népdalt is. Rendszeres meghívott vendége a ZeneTheátrum fellépéseinek. Jelenleg az Aladdin musical női főszerepét, Jázmint játssza.
Lajtos Nóra is ösztöndíjat kapott. Az irodalomtörténész, író, költő – aki egyébként a Medgyessy Ferenc Gimnázium tanára – 1996 óta folytat szépírói és tudományos tevékenységet.
Írásai többek között a Magyar Napló, a Hitel, az Irodalomtörténeti Közlemények, a kolozsvári Helikon, a Szépirodalmi Figyelő, és a Vörös Postakocsi hasábjain jelentek meg.
Két önálló kötete jelent meg a Sorsszimfóniák és A tiszta beszéd varázsa címmel. 2015-től a Magyar Írószövetség és a Hungarológiai Társaság tagja. Pályázatának célja a Sánta Ferenc novelláiról és azok filmes feldolgozásáról szóló könyvének befejezése. A monográfia a 2013-ban PhD-védésre benyújtott és summa cum laude minősítéssel megvédett disszertációja átdolgozott, kibővített változata. Monográfiája Sánta Ferenc rövidprózáinak korszerű újraolvasására tesz kísérletet. A szerző bízik abban, hogy elméleti és gyakorlati kutatásai hozzájárulnak ahhoz, hogy Sánta Ferenc korábbiakban már igazolt, magyar- és világirodalmi rangja ismét fényesen ragyogjon.
A következő ösztöndíj Nagy Sándor Zoltán grafikusművészé, illetve tanáré lett.
A Tiszántúli Református Egyházkerület Kálvin-pályázatának különdíjasa, Pro Scientia aranyérmes. Pályázatának témája: a Belvárosi Alkotó Műhely, nyitott képgrafikai műhely elindítása, tematikus szakmai workshop hazai és külföldi vendégekkel, szakmai, kulturális kapcsolatok és együttműködés tovább építése és elmélyítése a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjával és a sepsiszentgyörgyi Árkosi Kulturális Központtal. A Belvárosi Grafikai Műhely célja, hogy a sokszorosító grafika és a kézi könyvkötés eszköztárát felhasználva nyújtson kulturális és művészeti szolgáltatást Debrecenben. A műhely ötvözni kívánja a hagyományos képgrafikai eljárásokat a Debreceni Református Kollégium szellemiségére jellemző folyamatos innovációval. Célja továbbá a debreceni grafika történetének feltárása és egy reprezentatív történeti grafikai gyűjtemény létrehozása.
Reszegi Katalin szintén megkapta az alkotói ösztöndíjat.
Az egyetemi adjunktus magyar szakos tanári diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte, majd a Magyar Nyelvtudományi Tanszék tudományos segédmunkatársaként dolgozott. 2011 szeptemberétől a tanszék egyetemi adjunktusa. Kutatási területe a történeti helynévtan, illetve a kognitív szemlélet a névkutatásban. Főként pszicholingvisztikai és szociolingvisztikai tárgyakat oktat. Tudományos kutatómunkája a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékéhez kötődő, nemzetközileg is elismert úgynevezett „debreceni iskolához” kapcsolódik. Egy nagyobb kutatási téma részeként a mentális térkép, a térszemlélet és a helynevek mentális rendszerbeli viszonyait igyekszik alaposabban körüljárni. A kutatás részeként a debreceni gyerekek névismeretének alakulását is vizsgálja, kapcsolódva ahhoz a folyamatban lévő programhoz, amely Debrecen helyneveit tárja fel.
Alkotói ösztöndíj támogatásban részesült Ujvárosi Andrea énekművész, mesteroktató, operanagykövet is.
A mezzoszoprán énekesnő bölcsészdiplomája megszerzése után elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának magánének szakát, majd a Csokonai Színház Kocsár Balázs vezette operatársulatához szerződött. Első jelentős szerepe a Carmen című Bizet-opera Mercedese volt, majd számos nagyszerep következett, többek között a Nabucco Fenénája, a Bánk bán Gertrúdja, a Székelyfonó Háziasszonya, a Figaro házassága Cherubinója és Judit alakjának megformálása A kékszakállú herceg várában. Színházi munkája mellett önálló esteket adott a Magyar Rádió Márványtermében, illetve lemezfelvételeket készített. A színház mellett mint művésztanár főiskolai és egyetemi hallgatóknak tanít magánéneket,szakmódszertant és kamaraéneket. 20 éves operaénekesi múltjának köszönhetően 2016-ban a Magyar Állami Operaház az opera nagykövetének nevezte ki. Pályázatának témája: Debreceni operaénekesek régen és ma. Célja, hogy az opera műfaját a művész személyes tapasztalatain és varázsán keresztül ismertesse meg és népszerűsítse elsősorban a diákok körében. Az előadásokat színesítendő, a fiatalok nem csak a debreceni operajátszás emblematikus alakjaival ismerkedhetnek meg, hanem a városunkban felsőfokú magánénekes képzettséget szerzett fiatal művészekkel is.
Az elismerések átadását követően a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató verseny 5. évadának debreceni döntőseit és díjazottjait láthatták a jelenlévők a Csokonai Színház színpadán. A műsorban a tehetségkutató verseny énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájának döntőse, Ecsedi-Oláh Petra, a kategória győztese, a Pendely Énekegyüttes, valamint a táncegyüttesek kategóriájának különdíjasa, a Hajdú Táncegyüttes adott gálaműsort a Csokonai Színház színművészeinek közreműködésével. A Pendely Énekegyüttes gyergyói, magyarbődi és hajdúböszörményi népdalokat énekelt, a Hajdú Táncegyüttes a Tiszapolgári rukkoló bál, a Hortobágyi pásztortáncok és a Feketelaki táncok című koreográfiájából adott ízelítőt. Az együtteseket, énekeseket a Bürkös zenekar kísérte.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)