Sok újdonságot mondott el Debrecen polgármestere a CATL akkumulátorgyáráról – fotókkal, videóval
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2022.08.18. 11:25 | Frissítve: 2022.08.18. 19:49
Debrecen - A közgyűlésen Papp László részletes tájékoztatást adott a kínai cég debreceni beruházásáról, majd az ellenzéki képviselők kérdéseire is válaszolt.
Pénteken jelentették be, hogy minden idők legnagyobb magyarországi beruházása érkezik Debrecenbe: 7,3 milliárd eurós beruházással a Déli Gazdasági Övezetben épít gyárat a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplője, a kínai CATL. A vállalat kilencezer munkahelyet teremt ezzel a városban.
Fotók: Kandert Szabolcs
A beruházással kapcsolatban azóta több ellenzéki párt és szervezet megfogalmazott aggályokat, melyekre az önkormányzat közleményben válaszolt, emellett a Debreceni Vízmű vezérigazgatója is úgy nyilatkozott a DTV-nek, hogy a vízellátásban nem okoz problémát a CATL akkumulátorgyára.
Az akkumulátorgyár téma volt a debreceni közgyűlés csütörtöki ülésén is. Papp László polgármester jelezte, hogy az MSZP-s Madarasi István kérte, adjon tájékoztatást a tervezett beruházásról a testület ülésén. Elmondása szerint a gyár a Déli Gazdasági Övezet déli részén épül majd meg.
A beruházási tárgyalások két körben folytak, volt egy nagy szünet, ekkor a német gyárukról tárgyalt a CATL a német kormánnyal, ami azóta meg is épült minden környezetvédelmi előírásnak megfelelően. Ezt követően indultak újra a debreceni gyárról a tárgyalások, melyek két évig tartanak.
Papp László kiemelte,
a kínai vállalat a teljes beruházást jelentette be, mely több ütemben, több egységben valósul majd meg, így a kilencezer új munkahely is évek alatt jön majd létre.
Mint mondta, a város oktatási rendszerét évek óta készítik fel arra, hogy kiszolgálja az igényeket. A CATL-nél is az a törekvés, hogy a helyben végzett fiatalok találjanak majd ott munkahelyet.
A polgármester hozzátette, az ipari fejlesztés az elmúlt három évtizedben inkább az ország nyugati felére volt jellemző, emiatt sok szakember költözött el Debrecenből. Mint mondta, ő azon dolgozik, hogy olyan munkahelyek jöjjenek létre a városban, hogy „senkinek ne jusson eszébe sem elköltözni a városból.” Szerinte ha nem indítják el azt a nagy gazdaságfejlesztési folyamatot, aminek az eredménye a nagy cégek érkezése, „akkor Debrecen népessége – hasonlóan Miskolcéhoz – bezuhan.”
A CATL beruházása kapcsán Papp László elmondta, az első ütemben 107 hektárt venne meg a várostól a cég, ahol a régészeti feltárások már tartanak. A polgármester emlékeztetett, hosszú ideje beszélnek arról, hogy a kevésbé jó minőségű földeken létrehozott Déli Gazdasági Övezetben 12-15 ezren dolgozhatnak majd, ebben a CATL beruházás nem hoz változást. A területet – ahogy más iparterületet – sem szeretnének a jövőben növelni.
A CATL napenergiát is használ majd a gyártáshoz, az ehhez szükséges napelemmezőket nem Debrecenben alakítanák majd ki.
A polgármester beszélt arról, hogy az ilyen beruházásoknál be kell szerezni egy úgynevezett egységes környezethasználati engedélyt, mely nem csak az adott beruházásra vonatkozik, hanem annak az egész városra való hatását is vizsgálja.
Mint mondta, ilyen uniós engedélyt nem kaphat olyan beruházás, ami olyan hatással van a környezetre, mint „amiket az ellenzéki politikusok vizionáltak a napokban.” Kiemelte, Európában legalább negyven katódgyár épült az elmúlt években Skandináviától a déli országokig. Az akkumulátorokra szükség is van, hiszen az unióban a '30-as évek végére gyakorlatilag teljesen visszaszorítanák a belsőégésű motoros autókat.
„A jövő az elektromobilitásról szól, mi pedig a Semcorp és az EcoPro BM beruházásánál is jeleztük, hogy Debrecen gazdasága is az elektromobilitás felé mozdult el” – hangsúlyozta.
A közgyűlésen bemutattak egy diagramot is, melyen az látszott, hogy a '80-as években lényegesen több vizet használt a város, mint most (erről a Debreceni Vízmű vezérigazgatója is beszélt a DTV-nek). Akkor a város napi vízfelhasználása megközelítette a 90 ezer köbmétert, most pedig 40 ezer köbméter a napi vízfelhasználás.
„Ha a város összes iparterülete megtelik, akkor sem fogjuk elérni azt a vízmennyiséget, ami a '80-as években fogyott a városban”
– tette hozzá.
A városba felszín alatti és a Keleti-főcsatornába települt felszíni vízműben megtisztított víz érkezik. A felszín alatti a legjelentősebb, naponta 70 ezer köbméter használható fel, a Keleti-főcsatornából pedig 30 ezer, vagyis összesen 100 ezer köbméter víz áll rendelkezésre. Jelenleg nem éri el a tízezer köbmétert a napi ipari vízfelhasználás.
A polgármester cáfolta azt is, hogy a Civaqua-program a CATL beruházása miatt indult volna el. Az első ütemben napi 22-23 ezer köbméter víz áramolhat majd be Debrecenbe, a második ütem pedig megduplázhatja ezt a beruházást.
Ugyan most aszály van, de nemrégiben volt olyan év, amikor minden héten zivatar volt. Mint mondta, lehet, hogy újra kell gondolni a témát, s nem elvezetni a vizet a városból, hanem tárolni és később felhasználni.
A polgármester a lakossági tájékoztatási hiányára vonatkozó kritikára azt mondta, a befektetési tárgyalásoknak van egy rendje, s megvan az a pont, amikor az embereket részletesen lehet tájékoztatni. A CATL-nél is sok részlet nem ismert még, de amikor már további részleteket is meg tudnak osztani a lakossággal, ezt meg fogják tenni, mint ahogy megtették a BMW-gyár kapcsán is.
A kérdések
Jánki József, a DK önkormányzati képviselője arról beszélt, feltételezhetően kénsavat fognak keverni a vízbe a gyártás során, és ha abból csak pár liter is elfolyik valahová, az nagy bajt okoz. A vízfogyasztásról megjegyezte, ez a jelenlegi állapot, nem biztos, hogy így marad 15 év múlva.
A polgármester azt mondta, zárt technológiát kell használni a gyártás során, s az előírások szerint az elérhető legmagasabb biztonsági technológiát kell alkalmazni. Szekeres Antal jegyző a környezetvédelmi engedélyezési folyamatot mutatta be részletesen, kiemelte, a későbbiekben kötelező lesz közmeghallgatást is tartani.
A momentumos Szabó Bence arról érdeklődött, a gyár napi szinten nagyságrendileg mennyi vizet használ majd el, s azt is megkérdezte, hogy az első ütemben körülbelül hány munkahelyet teremt majd a CATL.
Papp László úgy válaszolt, a CATL igazgatóságának még meg kell hoznia a végső döntést, azt követően tudnak pontos információval szolgálni. A polgármester emlékeztetett egy korábbi, egyhangú közgyűlési döntésre a Déli Gazdasági Övezet kapacitásbővítéseiről, amit így ismerhettek a képviselők, ráadásul el is fogadták a közgyűlésen. Ezeket a kapacitásokat nem növeli a CATL beruházása – tette hozzá.
Gondola Zsolt, a Civil Fórum Egyesület képviselője azt kérdezte meg, hogy a kilencezer új dolgozó a megállapodás szerint kizárólag magyar lesz-e, vagy lehet benne külföldi munkavállaló. Kifejezte az iránti aggályát, hogy a kormány bármikor különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a Déli Gazdasági Övezetet, s akkor átkerül a megyéhez.
Papp László utóbbira úgy reagált, a kormánnyal való kiváló kapcsolatuk miatt ennek zéró esélyét sem látja, s abban a pillanatban fejezné be a politikai pályafutását, ha megtenné a kormány. Mivel jó gazdái az ügynek, a kormány büszke partnerként állhat Debrecen mellé. A munkahelyek kapcsán azt mondta, az Európai Unióban szabad a munkavállalás, így azt nem lehet garantálni, hogy a CATL-gyárban nem fog külföldi dolgozni (sőt, ez szinte biztos), de mint mondta, ezeket a munkahelyeket a debreceni fiataloknak teremtik, s abban is bízik, sokan visszatérhetnek Debrecenbe Nyugat-Magyarországról vagy külföldről ezekért a munkahelyekért.
Az MSZP-s Madarasi István azt javasolta, a későbbiekben, amikor a beruházás technológiai hátterét is ismerik majd, újra tárgyaljanak majd róla a közgyűlésen önálló napirendi pontként. Azt kérdezte, a beruházás miatt át kell-e majd alakítani a képzési rendszert Debrecenben.
Papp László szerint villamosmérnöki, vegyészmérnöki, járműmérnöki szakmák képviselői lesznek majd keresettek. Az első kettőben a Debreceni Egyetem hosszú ideje erős, az utóbbiban pedig folyamatosan lép előre. Azt hozzátette, biztosan lesz többlet képzési igény, de ez azokkal a fejlesztésekkel, melyeket elindítottak, kiszolgálhatók. Hozzátette, a technikusi munkakörökben is bizonyára sok-sok munkahelyet teremtenek, s a cég bizonyára felveszi majd a kapcsolatot a Debreceni Szakképzési Centrummal.
A DK-s Vaszkó Imre a vízhasználatról tett fel részletkérdéseket, amire Papp László felajánlotta, hogy szívesen összehoz egy konzultációt Gorján Ferenccel, a Debreceni Vízmű vezérigazgatójával, ha ezt a képviselők szeretnék.
A független Kőszeghy Ábel azt kérdezte, a Déli Gazdasági Övezetnél olyan kapacitásokat engedélyeztek, amelynél a szennyvíz a víznek a fele, de mi lesz a különbözettel. Papp László azt mondta, van például ivóvíz-felhasználás, de a legjelentősebb mennyiség, amiből nem lesz szennyvíz, az a tűzivíz.
A momentumos Mándi László szerint a Déli Gazdasági Övezet infrastruktúrája fejlesztésre szorul, a közlekedési és a lakhatási lehetőségeket is javítani kell a létrejövő munkahelyek miatt.
Papp László kiemelte, a gazdaságfejlesztés nem önmagáért vagy a cégekért van, hanem a lakosokért. Mint elmondta, amikor termelni fognak a nagy gyárak, nagyon nagy mértékben nőni fog az adóbevétel, ami jelentősen növeli majd a város mozgásterét.
A témához hosszászólt a közgyűlésen jelen lévő Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő, aki szerint az a víz, amit a CATL felhasznál majd, nem a miénk, hanem a gyerekeinké és az unokáinké, s nagyon könnyen osztogatjuk, pedig hamarosan nagyon nagy kincs lesz. A mostani aszályos évek a későbbi években köszönnek majd vissza a vízbázisban, pedig „Debrecen már most is rosszul áll a víz dolgában.”
Kapcsolódó cikkek: