Saját társasjátékot fejlesztenek a Debreceni Egyetem kutatói és gyakornokai

---

Debrecen – Mémekkel, podcasttal, társasjátékos délutánokkal fűzik szorosabbra a kapcsolatot, miközben a fiatalos nyelvezettel segítenek a tudományok népszerűsítésében is.

---

Igazán egyedi programot indított a CHERD, a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja. Ennek részeként a tanárszakos hallgatók olyasmibe kóstolhatnak bele, amibe sokkal később tudnának kutatókként vagy doktoranduszokként: kutathatnak, elemezhetnek, tanulmányokat írhatnak. De miért fontos ez, s miben segítheti ez a tanárrá válást? Miért fejlesztenek a hallgatók társasjátékot? Erről beszélgettünk a program vezetőjével, Pusztai Gabriella professzorral és Ceglédi Tímea adjunktussal, kutatómentorral.

– A tehetséggondozásnak nagyon sok formája van a felsőoktatásban: a TDK, a különböző ösztöndíjak, de idáig el is kell jutni. Feltűnt számunkra, hogy itt egy hiátus van, van egy lyuk a rendszerben, s főleg a tanárszakos hallgatóknál láttuk, hogy ez a lyuk szakadékká nőtte ki magát – magyarázta Pusztai Gabriella.

– Emellett azt is észrevettük, hogy a mai fiatalok számára az a munkaforma, amikor az oktató kiáll és elmondja a mondandóját, akár érdekel valakit, akár nem, már nem vonzó. Inkább arra vágynak, hogy ők is csinálhassanak valamit, mert enélkül elveszítik az érdeklődésüket.

Valami ilyesmit akartunk adni a programban, tennivalót a hallgatóknak. Ezt nem mi találtuk ki, nemzetközi szakirodalomban már létezett a 2010-es évek eleje óta. Mivel felsőoktatási kutatóközpont vagyunk, mi már akkor figyeltük a hallgatói eredményesség és lemorzsolódás magyarázatait. Hogyan akadályozzuk meg ezt? Tegyük részesévé a hallgatót a saját tanulásának! – jelentette ki a professzor.

Ezekből az alapelvekből és szükségletekből kiindulva egy kiscsoportos, személyre szabott, egyéni odafigyelést biztosító, tudományos, szocializációs tehetséggondozás alakult ki, ez lett a CHERD gyakornoki programja, vagyis a teljes nevén a CHERD-Hungary Oktatáskutató Gyakornoki Program.

– Eleinte még csak ilyen önkéntes munkaként kezdték a hallgatók, s egyre nőtt a jelentkezők száma. Hiányzott egy lépcsőfok, hogy a részt vevő hallgatók be tudjanak kapcsolódni egy kutatóközpont munkájába. Ezt orvosoltuk a gyakornoki programmal, ez került a kutatóközpont és a hallgatói lét közé.

Segít a tanárrá válásban is

Ceglédi Tímea elmondta, hogy a legtipikusabb belépési út egy első évfolyamos kurzushoz kapcsolódik.

– Itt már ismerkedhetnek ezzel a munkával, egy mini kutatást modellezünk nekik, illetve részt is vehetnek egyben, persze a munka mennyiségét hozzájuk méretezzük. Akiknek itt megtetszik a kutatás, tehetséget éreznek magukban, azok szoktak jelentkezni, illetve az oktatók is ösztönzik őket – emelte ki.

A felvételi kritériumok mellett arra kérik a jelentkezőket, hogy induljanak el a kutatás útján, kapcsolódjanak be a csoport életébe, vegyenek részt a CHERD-megbeszéléseken.

– A munka egyéni része a kutatómentorok támogatásával zajlik. Velük a hallgatók egyéni időbeosztásban tudnak találkozni, reagálva arra az igényre, hogy elég sűrű az órarendjük. Amibe ők bekapcsolódnak, az nem csak az ő kutatásuk, hanem mindannyiunké – fogalmazott Ceglédi Tímea.

Elárulta, a programhoz csatlakozók lelkesen részt vesznek a tudomány népszerűsítésben is. Fiatalos nyelvezetet találtak ki ehhez, mémekkel, Facebook-oldallal, podcasttel teszik láthatóvá azt a munkát, amit a programban végeznek.

– A feladatok közé tartozik még a konferencialátogatás, a publikációk készítése, igyekszünk olyan irányba terelni ezeket a tevékenységeket, hogy legyen kézzelfogható eredményük is. Persze nem csak ezek a nagy eredmények: a hallgatók gyakran megfogalmazzák, hogy a tanárrá válásukhoz mennyire fontos ez a program, mennyire gazdagítja őket ez a kutatói szemléletmód, hiszen tudnak kérdezni a világról, tudják, hol keressék a válaszokat – hívta fel a figyelmet.

Közösség, játék és kutatás

Jelenleg 19 gyakornok van a programban, ők gondoznak egy közösséget is, csapatépítőket tartanak, ezt is ők kezdeményezik. Szerveztek már társasjátékos délutánt, közös programokkal készültek a Kutatók Éjszakájára, illetve minden megbeszélés vidám hangulatban telik. A társasjáték azonban nem csak szórakozásként van jelen a gyakornokok életében. Többek között a játékok tanításba való bevonását is kutatják.

– Pedagógiai megújulás jegyében gondolkodunk, új világban élünk, nem csak sopánkodni kell, hogy a mai fiatalok mennyi időt töltenek online, hanem új pedagógiai módszerekhez kell nyúlni. Az egyik nagyon fontos irány a gamifikáció, vagyis játékkal tanulás.

Az egyik kollégánk, Kocsis Zsófia beiratkozott egy társasjátékpedagógia-képzésre, s az ott szerzett tudást továbbadta a gyakornokainknak is

– magyarázta Pusztai Gabriella.

Kiemelte, hogy rá kell jönniük a tanároknak, hogy többé már nem arra van szükség, hogy kiálljanak és elmondják az elméletet, hanem inkább a „learning by doing” vagyis „csinálva tanulni” módszer lehet eredményes.

– Ezért elkezdtek fejleszteni a hallgatók egy társasjátékot. Tanárképzésben és továbbképzésben fogjuk használni a játékot, az apropója pedig az, hogy van egy Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kutatócsoport, aminek az a feladata, hogy a családok és tanárok kooperációját elősegítse – mondta a professzor.

A kutatások ugyanis azt igazolják, hogyha a szülőt bevonják a tanulásba, akkor a hátrányos helyzetű gyerekek is jobb eredményeket tudnak a tanulásban elérni. Csakhogy a pedagógusokat nem tanítják meg arra, hogy „mit kezdjenek a szülővel”, így nem fedezik fel, hogy a szülővel való kapcsolattartás erőforrás lehet.