Rekordösszegű költségvetése van Debrecennek, elfogadták a 2022-es büdzsét – videóval
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2022.02.24. 11:15 | Frissítve: 2022.02.24. 15:52
Debrecen - Közel 185 milliárd forint a költségvetés mérlegfőösszege, de a polgármester szerint ez év közben átlépheti a 200 milliárd forintot is.
Elfogadta csütörtöki ülésén Debrecen város közgyűlése a város idei költségvetéséről szóló előterjesztést. A büdzsé főbb számairól és célkitűzéseiről először Papp László polgármester tartott sajtótájékoztatót, majd a város alpolgármesterei.
Fotó: archív, Kandert Szabolcs
Puskás István mutatta be az idei költségvetés kultúrára szánt részét, Balázs Ákos a környezetvédelem és a városüzemeltetés költségvetéséről árult el részleteket, Széles Diána a költségvetés szociális, egészségügyi, civil, ifjúsági, turisztikai részre szánt összegeit ismertette, Barcsa Lajos pedig a gazdaságfejlesztési fejezetet.
Debrecen 2022-es költségvetésének mérlegfőösszege 184,72 milliárd forint, ez 13,6 százalékkal magasabb, mint az előző évi.
Papp László a közgyűlésen azt mondta,
az év közben érkező forrásoknak köszönhetően a mérlegfőösszeg akár a 200 milliárd forintot is átlépheti majd.
A büdzsében 21,12 milliárd forint helyiadó-bevétellel kalkulálnak, a tavalyihoz képest itt 21,8 százalékos az emelkedés. A működési költségvetési kiadás főösszege 61,88 milliárd forint (4,7 százalékkal nagyobb, mint 2021-ben, ebben jelentős szerepe van a bérnövekménynek és az energiaárak növekedésének).
Városüzemeltetési kiadásokra 3,78 milliárd forintot terveztek be (18,4 százalékos a növekedés), zöldterületi kiadásokra 3,18 milliárd forintot (7,8 százalékkal többet, mint 2021-ben).
A költségvetés beruházási főösszegét 84,91 milliárd forintra tervezték, ez 7,9 százalékkal haladja meg az előző évit.
A kertségi fejlesztésekre 6,16 milliárd forintot szánnak, 1 százalékkal többet, mint tavaly (a kertségi fejlesztések 6,16 milliárdja a beruházási főösszeg része).
Működési hitelfelvétellel nem terveztek a büdzsé összeállításakor.
A Déli Gazdasági Övezetben történő területvásárláshoz vesz igénybe hitelt a város, de az egy konkrét célhoz kötött forrásbevonás.
A közgyűlés ülésén Papp László polgármester előterjesztését ismertetve azt mondta, a koronavírus-járvány komoly kihívások elé állította a várost, ugyanakkor a válság gazdasági értelemben érdekes képet mutat.
Ha a számokat nézzük, Debrecen gazdasága erősebb, mint a járvány előtt volt
- tette hozzá.
Felidézte, hogy 2015-ben elindítottak egy gazdaságfejlesztési programot, melynek már a költségvetésben is megvan az eredménye; lényegesen magasabb iparűzési adó bevétellel lehet már most kalkulálni, ami az új gyárak elindulásával tovább emelkedhet. A polgármester arról is beszélt, hogy Budapest után Debrecenben zajlik a legerősebb verseny a munkaerőpiacon, mely a bérek emelkedésével is jár, ezzel pedig a városnak is lépést kell tartania, hogy meg tudja őrizni munkavállalóit.
A beruházások kapcsán az építőipari árak folyamatos növekedése miatt a költségvetést úgy kell megtervezni, mintha mozgó célpontra vadásznának, de a beruházások folytatására idén is nagyon jelentős összeget különítettek el, és a város minden pontján terveznek fejlesztéseket, mint ahogy a költségvetés is a város minden polgárának javát fogja szolgálni - ígérte Papp László.
A vita
Gondola Zsolt, a Civil Fórum képviselője a közösségi közlekedés veszteségfinanszírozására kérdezett rá, amire Papp László azt felelte, hogy a megyei jogú városok polgármesterei közösen fordultak a kormányhoz kiegészítő támogatásért. Ezt sürgette a DK-s Vaszkó Imre is, aki azt kérdezte, nem lett volna-e szerencsésebb az új debreceni buszok kiválasztásánál addig várni, míg a közbeszerzésre nem csak egy jelentkezik, így több busztípust is meg lehetett volna versenyeztetni.
A polgármester azt felelte, ez egy nyílt közbeszerzés volt, a tender paraméterei alapján más gyártók is jelentkezhettek volna, de csak az ITK Holding tett ajánlatot, ami megfelelt a kiírásnak. Ő úgy véli, szükség volt a buszok cseréjére, s az új járművek fogadtatása pozitív a lakosság körében.
Vaszkó Imre az iránt érdeklődött, mikor lehet majd önfenntartó a Debreceni Nemzetközi Iskola, mert idén is jelentős összeget szánnak a támogatására. Papp László azt mondta, a koronavírus-járvány átírta a terveket, ugyanakkor a nemzetközi iskola továbbra is nagy előny a befektetői tárgyalásoknál - példaképp említette, hogy sokat segített az iskola léte meggyőzni a EcoPro BM vezetőit arról, hogy Debrecent válasszák. Hozzátette, minden iskola állami vagy önkormányzati támogatásra szorul, s meggyőződése, hogy a nemzetközi iskolánál a szaldó pozitív, hiszen a gazdaság fejlődését nagyban szolgálta.
Vaszkó Imre azt is megkérdezte, hogy a városi holdingnál hány dolgozónak fizettek jutalmat. Kocsik-Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, a holdingnál nincs jutalom, a célprémium rendszere létezik, amit szigorúan szabályoznak, a kifizetését különböző, elsősorban pénzügyi teljesítmények eléréséhez kötik. Célprémiumot nem csak a vezetők, hanem azon dolgozók is kapnak, akiknek ez a munkaszerződésében szerepel.
A momentumos Mándi László az iránt érdeklődött, miért növekedtek másfélszeresére a polgármesteri hivatal dologi kiadásai. Szekeres Antal jegyző azt mondta, a városháza felújítása miatt költözni kényszerül a hivatal, így bérleti díjat kell majd fizetniük, emelkedtek az energiaárak, emellett a választások is pluszköltséggel járnak.
Mándi László azt is megtudakolta, miért nőtt lényegesen az utóbbi években a közterületek fenntartására szánt összeg. Balázs Ákos városüzemeltetésért is felelős alpolgármester közölte, új városüzemeltetési rendszert fogadtak el, így a fenntartásba beemeltek kertvárosi, külső területeket is. Az alvállalkozók feladatait is felülvizsgálták, bővítették, hogy minőségibb legyen az elvégzett munka. Hozzátette, a Zöld város program révén nőtt a minőségi zöldterületek nagysága, melyek több gondozást igényelnek, mint korábban. Ezen munkáknak nagy az élőmunkaigénye, s mivel a bérek mindenhol nőnek, ez is jelentkezik a költségekben - magyarázta az alpolgármester.
Mándi László arra is rákérdezett, hogy most akkor jön-e a Semcorp vagy nem. Papp László válaszát ebben a cikkünkben olvashatják: „Ön teljesen vakon van”: kemény mondatok Semcorp-ügyben a debreceni közgyűlésen
A momentumos Szabó Bence a Civaqua-program folytatásáról érdeklődött. Papp László elmondta, 700 millió forintot várnak az államtól a további ütemek tervezésére, és amit a város az államtól kap majd meg, továbbadják majd a vízügyi hatóságnak.
Gondola Zsolt, a Civil Fórum képviselője azt mondta, nem látni, hogy a debreceniek mit kapnak a költségvetésből. Hiába hallja a rádióban az autójában egy debreceni, hogy milyen jelentős beruházások érkeznek a városba, ha közben belemegy a kátyúba - fogalmazott. Ők több pénzt fordítanának a városüzemeltetése és a közösségi közlekedésre.
A DK-s Vaszkó Imre arról beszélt, sokallja, hogy idén már 11,4 milliárd forint bevételt terveztek be az ingatlanértékesítés sorra, ami szerinte a vagyon felélésének gyorsulását jelenti. Papp László azt felelte, a város vagyongyarapodása lényegesen nagyobb, mint amilyen értékben eladtak ingatlanokat. A 11,4 milliárd forintról viszont azt mondta, ez most nem városi ingatlanok eladásából származik majd, hanem a város új ipari parkjaiban kialakított területeket fogják értékesíteni a betelepülő cégeknek, ezekből folyik majd be a 11,4 milliárd forint nagy része.
A Fidesz-KDNP városi frakcióvezetője, Papp Viktor kiemelte, a költségvetés a Debrecen 2030 programra alapozva minden városrészbe visz majd fejlesztéseket a kertségektől a lakótelepekig. Beszélt arról, hogy folytatják az aszfaltozási és útfelújítási programot, új kerékpárutakat építenek, emellett fejlesztik a közvilágítási rendszert. Kiemelte, hogy a városi intézmény- és cégrendszerben jelentős bérfejlesztést tudnak végrehajtani, így becsülve meg a dolgozókat.
A közgyűlésen jelen volt Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő, aki felszólalásában az embert hiányolta a költségvetésból, melynek 13 százaléka amúgy EU-s forrás, s ami szerinte veszélyben van, ha Orbán Viktor marad hatalmon. Kritizálta Debrecen jelenlegi országgyűlési képviselőit, akiknek szerinte több állami támogatást kellene hozniuk a városba.
Papp László azt mondta, biztos abban, ha a Fidesz-KDNP nyeri a választást, meg tudnak majd egyezni az EU-vel, s továbbra is érkeznek majd az uniós források. Hozzátette, a jogállamisági mechanizmus által érintett uniós forrás nincs a város 2022-es költségvetésében, így az nincs veszélyben. A polgármester azt is elmondta, nem érti, miért szól hozzá minden közgyűléshez a DK országgyűlési képviselője, ha a pártnak vannak önkormányzati képviselői a testületben, szerinte Varga Zoltán megalázza ezzel párttársait. Papp László Varga Zoltánnal ellentétben úgy látja, a város fideszes országgyűlési képviselői teszik a dolgukat, s az ő munkájuknak köszönhetően is nagyon sok állami forrás érkezik Debrecen fejlesztésérre.
A közgyűlés az ellenzéki módosító indítványokat elutasítva végül 22 igen szavazattal, 5 nem szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta Debrecen 2022-es költségvetését.
Pár magyar város már elfogadott 2022-es költségvetésének mérlegfőösszege milliárd forintban:
Szeged: 79,9
Nyíregyháza: 76
Zalaegerszeg: 63,6
Pécs: 49,6
Hódmezővásárhely: 17,9
Kaposvár: 17