Quaestor-ügy: a szakértő szerint visszakaphatják a pénzüket az ügyfelek
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.11. 08:38 | Frissítve: 2015.03.12. 08:42
Debrecen – Ha nem csalás, inkább rossz ügyvitel történt a cégcsoportnál, még van esély arra, hogy pénzüknél maradjanak az ügyfelek.
Borulhat a dominó, hétfőn öncsődöt jelentett a Quaestor csoporthoz tartozó Quaestor Financial Hrurira, ezt követően részlegesen felfüggesztették szabálytalanságok miatt a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. A kirendeltségeket gyorsan megrohanták a pénzüket féltő ügyfelek.
Gáll József közgazdász a Debrecen Televízió Esti közelkép című műsorában elmondta: ez és a Buda-Cash botrány két különböző ügynek tűnik, ám mindkettőnél van csalásra alapot adó gyanú. Mindkettőnél volt egy fiktív és egy valós könyvelés, s az ügyfelek mindkét esetben hitték, hogy az értékpapírok megvannak a számlákon, ám ezek nem minden esetben szolgáltak fedezetként.
- A Quaestornál úgy tűnik, hogy az értékpapír számlák kapcsán nem merült fel gond, a Quaestor csoportban van egy kft, mely a kötvénykibocsátásokat folytatta le, ez nem ugyanaz, aki kezelte az értékpapírokat. Mintegy 60 milliárdra kaptak engedélyt, ehhez képest 150 milliárdnyi további kibocsátást végeztek, amit hivatalosan nem tehettek volna meg. Az a kérdés, hogy erre mennyire volt fedezet – mondta Gáll József.
Hangsúlyozta, hogy a Buda-Cash esetnél a bankbetétekre a betétbiztosítási alap garanciát nyújt a betéteseknek, ez sokaknak megnyugtató lehet, az értékpapíroknál a befektetési alap nyújt biztosítékot 5-6 millió forint erejéig. Ezzel szemben a Quaestor mint vállalkozás bocsátotta ki saját forrásból az értékpapírokat, erre azonban egyik alap garanciája sem vonatkozik. A szakértő szerint a hagyományos eljárás léphet életbe azaz: ami minden csődbe került cég esetében a protokoll. Ha felszámolásig jut a helyzet, akkor megnézik, mennyi vagyona van a vállalkozásnak, ezután következhet sorrendben a kifizetés. Nem biztos, hogy mindenki visszakapja a pénzét.
Gáll József szerint a reményt az adja, hogy a Quaestornak likviditási problémái vannak, azért vonnak be forrásokat, hogy azokat befektetve haszonra tegyenek szert, ezek pedig fedezik azt, hogy a kamatokat és a névértéket a kötvényeknél meg tudják fizetni a tulajdonosoknak. Előfordulhat, hogy olyan eszközökben van a fedezet, amit egyik napról a másikra nem lehet pénzzé tenni, de egy idő után a pénzükhöz juthatnak az ügyfelek. A közgazdász úgy véli, nem lehet kizárni, hogy csalás történt, de az is lehet, hogy „csak” felelőtlen ügyvitelről van szó ebben az esetben.
- Ha történtek bűncselekmények, ha nem, le kell szögezni, ezek az esetek nem vonatkoznak a többi szereplőre. Voltak, akik gyorsan közölték, hogy már átestek a felügyeleti vizsgálaton, és náluk nem találtak semmilyen szabálytalanságot. A botrányban érintett esetekből kiindulva nem véletlen, hogy meginog a bizalom az ágazattal szemben. Ez nem jó, mert a kötvények forrásbevonási lehetőséget jelentenek, fontos gazdasági szerepük van. Az üzenete az a történetnek, hogy a felügyeletnek át kell gondolnia a módszereit. A nagyobb ellenőrzések mellett a cégek olyan jelentéseket adnak, amik önbevalláson alapulnak, ezekből viszont nem mindig derül ki a valóság. A szabályozásban úgy tűnik, lesz egy olyan elem, amely alapján egy másik szereplőnél le lehet majd ellenőrizni, hogy léteznek-e azok az értékpapírok, amikben benne van az ügyfelek pénze, de ez még mindig nem elég – közölte a szakértő.
Arra is figyelmeztetett, hogy szem előtt kell tartani a kockázatokat, ha ugyanis az emberek olyan értékpapírokba fektetnek, amik nem forintban vannak megadva, ott ugyanúgy lesz árfolyamkockázat, annak ellenére, hogy garantált hozamot kínálnak euróban. Gáll József hangsúlyozta, felelősebb befektetésekre van szükség. Nagyon kevesen gondolták volna a Buda-Cash-ről is azt, hogy ennyi éven keresztül történtek ott visszaélések, ám megjegyezte, ezt azért még nem tudták egyértelműen bizonyítani. Kiemelte, ha valaki fél, nyugodtan viheti a pénzét a bankba, alacsony hozam mellett kockázatmentesen egyszerű lekötést választhat a pénzintézetben. A magyar állampapírban sincs sok veszély, hiszen nem valószínű, hogy az állam egy éven belül csődbe megy, de akinek több tízmillió forint megtakarítása van, annak nem feltétlenül érdemes egy brókercégre bíznia a pénzét.
A beszélgetés teljes terjedelmében megtekinthető itt:
Dehir - Esti Közelkép 2015-03-10
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)