Professzort, bábost, operaénekest és zenekart díjaztak Debrecenben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.01.21. 19:01 | Frissítve: 2014.01.22. 16:37
Debrecen - A Déri Múzeumban adta át a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány az alkotói ösztöndíjait és a Debrecen Kultúrájáért-díjakat.
A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Napja alkalmából alkotói ösztöndíjakat és Debrecen Kultúrájáért-díjakat adományozott 2014. január 21-én.
Immár hagyomány, hogy a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány, nemzeti imádságunk, a Himnusz szatmárcsekei megírásának évfordulóján, a Magyar Kultúra Napján adja át díjait és alkotói ösztöndíjait.
Az alapítvány a város kulturális életének mecenatúráját felvállaló szándékkal jött létre. Kiemelt feladatának tartja a város életében meghatározó szerepet játszó kulturális szakemberek, művészek és tudományos szakemberek tevékenységének ösztönzését, a város szellemi értékeinek gyarapítását. Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Duffek Mihály elnök a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja, Somogyi Béla, Debrecen város alpolgármestere, Bölcskei Gusztáv, a Magyar Református Egyház Tiszántúli Egyházkerületének püspöke, Bosák Nándor, a Magyar Katolikus Egyház Debrecen-Nyíregyháza Egyházmegyéjének püspöke, Papp Klára, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, Imre László, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa, Mazsu János önkormányzati képviselő, egyetemi docens, Sulyok Géza festőművész, grafikus és Dánielfy Zsolt önkormányzati képviselő, a Csokonai Nemzeti Színház színművésze.
Az Alapítvány a város kezdeményezésére 1991-ben kezdte meg működését. Az alapító tagok között jogi személyek és természetes személyek egyaránt megtalálhatóak voltak, így Szabó Magda Kossuth-díjas írónő, özvegy Holló Lászlóné, a Debreceni Közlekedési Zrt., a Debreceni Vízmű Zrt., a Debreceni Hőszolgáltató Zrt., és az E.ON Energiaszolgáltató Kft., illetve jogelődeik.
Ebben az évben a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok, a Debreceni Rotary Klub Bálint János Alapítványa és Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára magánemberként nyújtott támogatásának köszönhetően tovább bővült az alapítvány lehetősége arra, hogy szándékait, célkitűzéseit megvalósíthassa.
A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriuma 2014-ben alkotói ösztöndíjat adományozott:
Balogh Lászlónak
Több mint 20 éve foglalkozik helytörténeti kutatással. Mintegy tízéves kutatómunkával páratlan nagyságú és mélységű kéziratot készített, amely a város történetének valamennyi ismert, illetve forrásanyagában fellelhető közterületének nevét felöleli a kezdetektől 2005 novemberéig. Kutatási anyagából készült el a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyik legsikeresebb kiadványa Debrecen város utcanévkatasztere címmel. A 2005 óta történt utcanév-változások, az új utcanevek létrejötte a kiadvány bővítését indokolják. A pályázó ennek megvalósítására nyújtotta be pályázatát. Helytörténeti munkái mellett a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok Megyében található középkori templomok eredetét is kutatja. 2011-ben szintén helytörténeti vonatkozású munkája jelent meg A debreceni villamosközlekedés története címmel.
Balogh Róbertnek, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Doktori Iskola hallgatójának
Pályázatának középpontjában Debrecen XX. századi társadalom- és gazdaságtörténete áll. E tárgykörben meghatározó szerepet játszik a humánökológiai szemlélet, illetve az ilyen típusú kutatásban rejlő lehetőségek vizsgálata. Ezt egyfelől az ipari termelés városi tájra és térszerkezetre gyakorolt hatásának, másrészt az emberi munka jelentésváltozásainak elemzése útján szeretné megvalósítani. Kutatása a tudományos üzemvezetés elméletének megjelenésétől az 1970-es évek gazdasági világválságáig tartó időszakot foglalja magában. Munkája jelentősen hozzájárul a hazai környezettörténeti kutatáshoz és Debrecen helytörténetéhez is. Tanulmányát szakmai folyóiratokban, hazai és külföldi egyetemek által szervezett konferenciákon kívánja megismertetni a szakmai közvéleménnyel.
Kálmán Péter népzenésznek, zenetanárnak, néprajzkutatónak
1993-tól vezetője a Szeredás Népzenei Együttesnek. Az együttes az elmúlt 20 évben mintegy 3000 műsort adott a hátrányos helyzetű településektől kezdve a legnevesebb fesztiválokig. Kálmán Péter fő kutatási területei a magyar dramatikus népszokások, a jeles napokhoz kötődő hagyományok, valamint a Hajdúság vokális és hangszeres népzenéje. Kutató- és gyűjtőmunkájával sokat tett azért, hogy nemzetünk ezen lassan feledésbe merülő kincsei átöröklődjenek az ifjabb korosztályok és az utókor számára. Az önálló zenekari tevékenység mellett állandó vezető prímása a Herder-díjas Debreceni Hajdú Néptáncegyüttesnek, és alapítója a Cucás Világzenei Együttesnek. Az elmúlt évek során több hiánypótló, a Hajdúság népzenei és kulturális kincseit feldolgozó kiadványt készített. Ebbe a sorba illeszkedik történelmi nagyjaink életének, tetteinek feldolgozása is, amelynek első darabja „Az szép szabadságra” című, Bocskai István fejedelemről szóló műsora. A Bocskai fejedelemről szóló műsor jelentős mértékben hozzájárulhat a diákok történelmi ismeretének népzenén keresztül történő bővítéséhez.
Keczán Mariann muzeológus-múzeumpedagógusnak
Márai Sándor kultúraközi kapcsolatai című dolgozatában az emigrációs létforma speciális – személyes kapcsolatokat feltáró – vonatkozásait kívánja bemutatni. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az 1948-ban önkéntes száműzetésbe vonuló polgári író milyen fogódzókat keresett és talált a hazától távol. Márai Sándor emigrációbeli rádiós publicisztikájának kutatása során vált világossá, hogy a köztudatban kialakult magányos alkotói portré újragondolásra érdemes. Az írói szerep és az emberi lehetőségek között distancia mutatkozik. Ennek feltárását egy, a közelmúltban a kutató birtokába került, több mint negyven esztendőt kísérő – eleddig ismeretlen – levelezésre, az író feleségének kéziratos, valamint az író nyomtatásban megjelent naplóira alapozza. A dolgozat célja az, hogy bemutassa az emigrációban alakuló – akár korábbról is keltezhető – személyes kapcsolatok formálódását, feltárja ezek hatását, átszűrődését Márai életművébe.
Kelemen Erzsébet költő, író, középiskolai tanárnak
Kutatási területe a kortárs irodalom, az avantgárd, a vizuális költészet. Tizennégy kötete jelent meg: versek, novellák, képversek, ifjúsági történelmi regény, drámák, monodrámák, tanulmányok és kritikák, emberismeret és etika tankönyv. Képverseiből az ország számos helyén rendeztek kiállítást. Dr. Kelemen Erzsébet L. Simon László József Attila-díjas költő, író, alkotói életművének, versesköteteinek, vizuális költeményeinek, tanulmányainak, kritikáinak, esszéinek értékelő feldolgozását kezdte el. L. Simon László Debrecen egykori híres óbestere, a város nagyra becsült „ikonja”, Simonyi József huszártiszt leszármazottja. Dr. Kelemen Erzsébet a monográfia folytatásához és befejezéséhez kapott támogatást a kuratóriumtól.
Terdik Angéla fazekas, népi iparművész, népi játszóházvezetőnek
Legfontosabb feladatának a páratlan szépségű és formavilágú, gazdag motívumkincsű kerámiastílusnak a felújítását és továbbéltetését tartja. Alkotásait a debreceni kerámia három fő stíluscsoportjában készíti: fehér alapon karcolt írókásat, vörös alapon írókásat és a zöld-barna domborműveseket. Munkáinak célja a hagyományőrzés, a régi értékek mentése, az elődök iránti tisztelet kinyilvánítása. A hagyományos debreceni kerámiák készítése mellett más népművészeti ágak elemeit és hagyományait is bemutatja, valamint ennek átvezetését az iparművészet felé. A debreceni kerámia felújításával, továbbéltetésével immár húsz éve foglalkozik. Az alkotói ösztöndíjat munkájának folytatására, új alkotások megformálására és azok kiállításon történő bemutatására kívánja fordítani.
Tóth Miklós képzőművésznek
Alkotásainak kiindulópontja az áttetszőség és a minta. Képei és kerámiái a közelmúlt tárgyi kultúrájának vizualitását tükrözik. A régi festőhengeres falfelületek, a nippek vagy a csipkék, illetve maga a csipkeszerűség inspirálta munkáit. Ezekből kiindulva keres új kortárs összefüggéseket, jelentéstartalmakat, és hoz létre új minőségeket. Legfrissebb képeit szinte kizárólag a régi mintás festőhengerekkel készíti. Más munkáinál a minta és a környezete, a kettő kapcsolata, hasonlósága, összeolvadása kerül a középpontba. Kerámiacsizmái a magyar vidékre jellemző tehenészcsizmák és a szintén nagyszüleink vidéki otthonaira jellemző nippek formavilágát egyesítik. Témái az élet nagy kérdéseit járják körbe: vallásosság, transzcendencia, az élet és halál, az élet és a szerelem viszonya. 2002 óta tagja a Magyar alkotóművészek Országos Egyesületének. Számos egyéni és csoportos kiállítása volt hazánkban és külföldön egyaránt.
A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma posztumusz Debrecen Kultúrájáért-díjat adományoz Nyirkos Istvánnak, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézete professor emeritusának.
Nyirkos István 1933. augusztus 1-jén született Sátoraljaújhelyen. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemre került, ahol magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. A végzést követően tanársegédi kinevezést kapott az egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékére. Tudományos pályája a nyelvjáráskutatás területén indult, egyetemi doktori címet 1961-ben Az abaúji nyelvjárás magánhangzó-rendszere című értekezésével szerzett. 1984-től 1987-ig a Bölcsészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese volt. 1984-ben kandidátusi, 1995-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett.
A magyar-finn kulturális egyezmény keretében a Helsinki Egyetem magyar lektora volt. Kultúrdiplomáciai tevékenységét a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ igazgatójaként végzett munkája koronázta meg 1987 és 1993 között. 1995-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem professzorává nevezték ki, és megbízták a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetésével is. 1995-től 1998-ig az egyetem általános és oktatási rektorhelyettesi tisztét is betöltötte.
Részt vállalt a PhD-képzésekben is. Oktatási és kutatási területei: magyar nyelvtörténet, finn–magyar kontrasztív nyelvészet és lexikográfia, szociolingvisztika, finnugor népek kultúrája. 20 könyvet és csaknem 200 tanulmányt írt. Munkásságát kitüntetésekkel is elismerték, melyek közül a legfontosabbak a Finn Oroszlán Lovagrend Parancsnoki Fokozata, a Finn Akadémia Emlékérme, az észt Terra Mariana Kereszt V. fokozata, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje és a Bocskai-díj. Igazi közösségi ember volt, amit leginkább az emberek iránt megnyilvánuló, soha nem lankadó érdeklődése táplált. Oktatási palettája hallatlanul sokszínű volt, amiben széleskörű érdeklődése fejeződött ki, s ebben is megnyilvánult személyiségének az a vonása, hogy őt mindig az élet teljessége vonzotta. Jó kedélye, életszeretete átsugárzott a környezetére is. Mindnyájunknak hiányozni fog.
Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért, Debrecen Kultúrájáért-díjban részesült Láposi Teréz, a Vojtina Bábszínház művészeti vezetője.
Láposi Teréz 1993-tól, a Vojtina Bábszínház alapítása óta tagja a társulatnak. A bábszínház művészeti munkáját meghatározó alkotó személyiség, számos kiemelkedő előadás tervezője, rendezője. Az előadások mellett országosan is elismert tematikus játszóházat szervez és vezet óvodások és kisiskolások részére, amely az élményszerűségen túl hiánypótló is, hiszen játékosan vezeti be a legkisebbeket a művészet, a színház birodalmába.
Néprajzosként, képzőművészként rendszeresen tart tárlatvezetéseket városunkban, előadásokat és továbbképzéseket az ország számos pontján. Szintén egyedülálló és példaértékű az a törekvése, hogy a gyerekekkel kiállításokon keresztül szerettesse meg a bábszínházat. Ezek a kiállítások minden részletükben a gyerekeket szolgálják, hiszen érdekesek, játékosak, s ezáltal szerethetőek. Láposi Terka a bábszínház arculattervezésével is foglalkozik. Munkái olyan különlegesek, hogy már gyűjtői is vannak. Rendkívül sokoldalú személyiség, aki munkájában elhivatott és odaadó, kollégái számára példaértékű munkát végez.
Debrecen Kultúrájáért-díjban részesült Varga Magda, a Csokonai Színház örökös tagja, Érdemes Művész, a magyar operatörténet egyik meghatározó szereplője.
Varga Magda a Magyar Kultúra Napján, január 22-én született Mogyoródon. A tanítóképző és a pedagógiai főiskola elvégzését követően magyar szakos tanárként dolgozott, közben magánúton énekelni tanult. Tanárai között voltak László Géza és Posszert Emília. 1950-ben az Állami Népi Együttesben, majd a Magyar Állami Operaház kórusában énekelt. 1956-ban Blum Tamás hívta meg a négy éve alakult debreceni operatársulatba, ahol rögtön főszerepet kapva Gertrudis királynéként debütált. Két évvel később énekelte először Carment, s énekesi pályája végéig ez volt legkedvesebb és legsikeresebb szerepe. 1978-tól 1993-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán hangképzést és színpadi játékot tanított. 1997-ben prózai szerepekre hívta Czeizel Gábor, s így új oldalról ismerhette meg a közönség. Varga Magdát „A legjobb magyar Carmennek” nevezték, aki húsz éven keresztül sok partnerrel és karmester dirigálása mellett énekelte ezt a szerepet. Felejthetetlen alakítást nyújtott Isabellaként, az Aidában mint Amneris, a Trubadúrban Azucenaként, a Bánk bánban Gertrudisként, a Cigánybáróban pedig Mária Terézia szerepét énekelte felülmúlhatatlanul. Kortárs operák bemutatásában is emlékezetesek voltak alakításai: Csenki Imre A bajusz című operájában a cigánymenyecskét, Pongrácz Zoltán Odysseus és Nausikaa című operájában Lachesis szerepét alakította. Varga Magda nagy hatású operaénekesnőként nemzetközileg is hírnevet szerzett. Igazi művész, aki hivatását mély alázattal, zseniális szakmai tudással és kifogyhatatlan erővel művelte.
Debrecen Kultúrájáért-díjban részesült a Debrecen Dixieland Jazz Band.
Az 1960-as és ’70-es években a magyar jazzélet markáns, nemzetközileg is jegyzett képviselője, a Debreceni Jazz Quartet vezetőjének, Kiss Ernőnek a halála után Gyarmati Zoltán új tagok bevonásával új zenekart alapított. Így jött létre 1984-ben a ma már Csokonai-díjjal büszkélkedő Debrecen Dixieland Jazz Band. Az elképzelés szerencsésnek bizonyult, hiszen az együttes megalakulásától fogva számos hazai és külföldi meghívást kapott. A zenekar először 1987-ben, az Európai Unió dániai fesztiválján képviselte eredményesen Magyarországot, majd 1989-ben meghívást kapott az európai oldtimer-zene kiemelkedő ünnepére a Drezdai Dixieland Fesztiválra.
Azóta számos országban, így két alkalommal a jazz őshazájában, az Amerikai Egyesült Államokban, New Orleansban is megfordulta, hatalmas sikert aratva. Külföldi vendégszerepléseik listája hosszú és változatos, de még inkább kirobbanóan sikeres. Ezen túlmenően a Debrecen Dixieland Jazz Band a különböző hazai jazz- és dixieland-fesztiválok rendszeres vendége. A Magyar Rádió mellett külföldi adók sora közvetíti műsoraikat (legutóbb egyszerre 15 országban hallhatták élő adásukat), továbbá két kazettát és két CD-t jegyeznek. 1985 óta a Debreceni Jazznapok állandó szereplői. Emellett első hívó szóra fellépnek jótékonysági rendezvényeken, kulturális eseményeken, megnyitókon. A 30 éves jubileumát ünneplő Debrecen Dixieland Jazz Band fellépésein összesen tizenhét zenész tett hozzá a közös sikerhez. Illő, hogy mindegyikük neve itt szerepeljen. Az elindulástól napjainkig játszanak: Gyarmati Zoltán (szaxofon), Gyarmathy István (klarinét), Erdei Kálmán (zongora, jelenlegi zenekarvezető), Tikász Sándor (bendzsó, gitár), jelenlegi tagok továbbá: Subicz Gábor (trombita), Bolla Gábor (harsona), Pataji Géza (dob), Gombos Géza (basszus). A csapatot időszakosan erősítették és napjainkban is segítik: Kovács János (trombita), Fejes Márton (harsona), Zakar Zoltán (harsona), Fazekas Csaba (basszus), Molnár Zoltán (basszus), Mátyás Ferenc (dob), Czesznak Tamás (dob). Akik már sajnos nincsenek köztünk: Nagy Imre (trombita), Kovács János (dob).
A Magyar Kultúra Napja előestéjén adják át hazánkban a Pro Cultura Hungarica-díjat. Ebben az elismerésben olyan személyek részesülhetnek, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar nemzet és más nemzetek művelődési kapcsolatainak gazdagításában.
Pro Cultura Hungarica-díjban részesült Kurkó Árpád, a csíkszentkirályi székhelyű Hargita Gyöngye Rt. ügyvezető igazgatója.
Kurkó Árpád az elmúlt negyedszázadban elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi kulturális teljesítmények romániai megismertetése, valamint az erdélyi magyar és román kultúra magyarországi bemutatása terén.
Példaértékű az az elhivatott munka, amit az egyetemes magyar kultúra értékeit szolgálva szülőföldjén, Székelyföldön, és megannyi más helyen, Debrecentől Berlinig önzetlenül végzett.
Dehir - Átadták a Debrecen Kultúrájért-díjakat
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)