Pósán László: 1956 emlékei is bizonyítják, hogy Debrecen a legmagyarabb város – videóval

---

Debrecen - Ünnepi beszédében az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: 1956-ban Debrecenben kezdődtek el a megmozdulások.

---

Ünnepi beszédet tartott Pósán László vasárnap délelőtt az Egyetemi Templom előtti ’56-os emlékműnél: az eseményen kiemelte, hogy 1956-ban Debrecenben kezdődtek el a megmozdulások. Véleménye szerint ez is azt jelentette, hogy a magyarság nemzettudatát nem tudták megtörni ezek a nehéz esztendők sem.

Fotók: Kálmán Zsolt

- 66 évvel ezelőtt a magyarok olyan országot akartak, ami múltjára és hagyományaira építkezve mély gyökerekkel rendelkezik ahhoz, hogy legújabb forgatagában is szilárdan megmaradjon és jövőt kínáljon a következő nemzedékeknek. Olyan országban akartak élni, amely vállalja történelmét, kultúráját, nemzeti értékeit

– hangsúlyozta beszédében a politikus. Pósán László úgy fogalmazott: az, hogy itt, Debrecenben, a mi városunkban kezdődtek az események, azt bizonyítja, amiről Kossuth is úgy beszélt, hogy Debrecen a legmagyarabb város.

Az 1956-os forradalmi megmozdulások időrendi sorrend szerint Debrecenben kezdődtek: a Kossuth Lajos Tudományegyetem előtti térről 11 órakor indult el a tüntető menet a belváros felé, Budapesten csak kora délután történt mindez. Délután már 40 ezer ember volt a debreceni utcákon és az esti órákban bekövetkezett a kommunista hatalom és a demonstráló tömeg konfrontációja a Kossuth utcán: a karhatalom 18 óra tájt belelőtt a tüntető tömegbe, amelynek halálos áldozatai is voltak, idézte fel a politikus.

Mint elhangzott, Für Lajos, a debreceni forradalmi mozgalom egyik vezetője szerint 1956-ban azért Debrecenben kezdődtek el a kommunizmus elleni megmozdulások, mert a szabadság és nemzet eszménye a város egész múltját, történelmét légkörét átszőtte.

- Szabadság és magyarság egymást feltételezte és feltételezi ma is. Azok, akik 56-ban a barikádokon védték a hazát az idegen fegyverekkel szemben a nagyhatalmak megegyezésében, a békében reménykedtek. Mert szabadság nincs béke nélkül

– mondta Pósán László, aki történelmi párhuzamot vont, miszerint Brüsszel ugyanazt teszi, mint annak idején Moszkva.

Aktuálpolitikai megközelítésben példaként hozta a tanárok tüntetését, ami meglátása szerint korántsem a rendszerről szól, a megmozdulások mögött a balliberális oldal áll, az a Gyurcsány-kormány, amely annak idején 14 ezer tanárt tett ki az utcára, a munkájukat ugyanis gyakorlatilag elvették azzal, hogy 20 óráról 24-re emelték a kötelező óraszámot az oktatási intézményekben, és több száz iskolát bezártak.

- Ahhoz, hogy leküzdjük a nehézségeket, muszáj fogódzókat találni, és az 1956-os forradalmi események jó példát szolgáltatnak az utókornak – összegezte ünnepi beszédében Pósán László. 

A vasárnapi ünnepi programok koszorúzással kezdődtek, 18 órától pedig mécsesgyújtással és csendes megemlékezéssel záródnak a Csokonai Színház (Kossuth utca 10.) mellett lévő 1956-os emlékműnél. Közreműködik Tordai Zoltán prímás. (Mécsesekről a szervezők gondoskodnak.)